Javában zajlik országszerte a Fidesz helyi szervezeteinek tisztújítása és küldöttválasztása a párt novemberi kongresszusára. A tisztújító gyűlés – a korábbi évekkel szemben –
most sokkal több izgalommal szolgál,
mivel az alelnöki posztok háromnegyedére új tagokat kell választaniuk a küldötteknek. A legnagyobb kormánypárt az alapszabálya szerint kétévente tart tisztújító gyűlést.
Az Origo Fidesz-közeli értesülése szerint elképzelhető, hogy a kongresszuson Orbán Viktor kezdeményezi: nevezzék meg őt a párt miniszterelnök-jelöltjeként a 2018-as választásokon. Ez azért lenne meglepő, mert a pártnak a jelenlegi alapszabály értelmében még 2017-ben is kell egy tisztújító kongresszust tartania.
Orbán lépését magyarázná a saját hatalmának megerősítése, az, hogy
még véletlenül se merüljön föl senkiben miniszterelnök-jelölti ambíció.
A kormányfő lépése ezzel egyúttal mindenféle pletykát eloszlathatna arról, hogy Áder János pozíciójára törne. A köztársasági elnök mandátuma 2017 áprilisáig tart.
A mostani kongresszus tétje is nagy, a 2017-es azonban jóval fontosabb lesz. Az akkor megválasztandó tisztségviselők döntenek majd arról, hogy a 2018-as és a 2019-es választásokon kik és hol lehetnek majd a kormánypárt jelöltjei.
A pártelnökön kívül az elnökségnek is döntő a szerepe abban, hogy a különféle választásokon kik induljanak, ezért az elnökségi tagság rendkívül fontos pozíciónak számít a Fideszben.
A 2013-ban megválasztott elnökség radikálisan át fog alakulni novemberben. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere például már bejelentette, hogy nem indul az alelnöki tisztségért.
Lázár János a miniszterelnökség vezetőjeként, a párt íratlan szabályai szerint, nem száll ringbe,
míg a nemrégiben frakcióvezetővé választott Kósa Lajos automatikusan tagja lett az elnökségnek. Az előzetes információk szerint a jelenlegi alelnökök közül Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő indul a kongresszuson.
A pártban már megkezdődött a találgatás, hogy kik lehetnek a befutók a megürülő helyekre. Információink szerint
a Fidesz egy részében azon a véleményen vannak, hogy fiatalítani kellene,
mivel ez egy lehetőség arra, hogy a párt új arcokat építsen föl a 2018-as választásokra. Nehézséget okoz, hogy a kormánypárt vezető arcai közjogi tisztséget viselnek, vagy miniszterek, így az új emberek megtalálása nehéz feladat.
Legnagyobb esélyesként Kocsis Mátét, Józsefváros polgármesterét emlegetik, ám ő az utóbbi időben egy-két Facebook-bejegyzésen kívül nem nagyon hívta föl magára a figyelmet.
Információink szerint a VIII. kerület vezetője még nem döntötte el, hogy fővárosi vagy országos politikus lesz-e.
Ha az utóbbi mellett döntene, akkor most könnyen bekerülhetne a párt elnökségébe, hiszen rendvédelmi megszólalásai miatt egyébként is népszerű a Fideszben.
A másik jelölt Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság jelenlegi elnöke lehet, aki a pártba a 2010-es választások után robbant be. A fiatal politikus az új alaptörvény létrehozásában játszott fontos szerepet, de
többször bírálta is pártja prominenseit.
Ennek is köszönhette, hogy a 2014-es országgyűlési választáson csak az 55. helyet kapta a párt országos listáján, de a Fidesz jó szereplése miatt onnan is bejutott.
A választás után Gulyás több kerületi pártszervezetben is megfordult, és az amerikai kitiltási botrányról, majd
a különféle korrupciógyanús ügyekről is kritikusan nyilatkozott.
A menekültválság éleződésével Gulyás kritikái is eltűntek, és egyértelműen támogatta a kormány menekültpolitikáját. A pártban népszerűnek számít, nem nagyon kellene izgulnia, ha indulna az alelnökségért.
Az utóbbi napokban merült föl Németh Szilárd rezsibiztos neve. A pártvezetés támogatná, mert elégedettek a munkájával, amit még a választások alatt végzett. Ezzel szemben felróják neki, hogy Németh elveszítette az egyéni országgyűlési körzetét (Csepel-Soroksár), miközben Borbély Lénárd simán győzött az őszi polgármester-választáson a XXI. kerületben.
Kormánypárti körökben fölmerült Kubatov Gábor neve is. A Ferencváros elnökéhez kötődik a párt mozgósító hálózatának a megszervezése, ami nagyon jó pont volt Orbánnál.
Kubatov hátránya, hogy az alelnökségre aspirálók közül ő is budapesti.
A párt vezetése nem szeretné, ha a fővárosiak felülreprezentáltak lennének, ezért többen elképzelhetetlennek tartják, hogy Kubatov és Németh is az elnökség tagja legyen.
A Fideszben azt szeretnék, hogy az elnökségben vidékiek is legyenek, mivel a kormánypárt szavazóinak túlnyomó része nem fővárosi. A probléma az, hogy a pártnak nem nagyon van emblematikus vidéki arca. Elnökségi tagként szóba jöhetne Cser-Palkovics András. Korábban már volt a Fidesz szóvivője, és 2010 óta vezeti Székesfehérvárt.
A megyei jogú városok vezetőinek többsége már nem tartozik a fiatal korosztályba, így közülük nagy valószínűséggel senki sem indul majd a tisztségért. Szóba jöhet még Papp László, Debrecen újonnan megválasztott vezetője. Ő Kósa Lajos utódjaként került a hajdú-bihari megyeszékhely élére, így nem lenne meglepő, ha az elnökségbe is követné frakcióvezetővé választott elődjét.