"A Fidesz médiafölényével nem tudjuk felvenni a versenyt. Hiába megyünk el mindennap egy lakossági fórumra, hiába tartunk naponta több sajtótájékoztatót is, a kormányzat kommunikációs helyzeti előnyével nem lehet mit kezdeni" – fakadt ki az Origónak egy magas rangú jobbikos országgyűlési képviselő.
Látszólag ugyanis hatalmas lehetőséget szalasztott el a Jobbik: miközben a nyugat-európai szélsőséges pártok rendre sokszorozzák támogatottságukat,
a Jobbik népszerűsége a legutóbbi felmérések szerint stagnál, illetve enyhén csökken.
A Fidesz tehát teljesen bekebelezte a menekültválság témáját, pedig elvben ez a Jobbikhoz állna igazán közel.
A szélsőséges pártok menekültválságban rejlő lehetőségét jól példázza az osztrák választási kampány. A vasárnap tartott voksolás esetében például sokan azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a baloldali bástyának tartott Bécsben a szélsőjobboldali Szabadságpárt kapja majd a legtöbb voksot. Ez nem így történt – a szociáldemokraták nyertek 39 százalékkal –, ám a Szabadságpárt így is átlépte a szélsőséges pártok esetében plafonnak tartott 20 százalékot, és a szavazatok 31 százalékát szerezte meg.
A Jobbik támogatottsága ezzel szemben csak 13 százalékos a májusi 16 százalékkal szemben.
A Medián legutóbbi felmérése szerint a Fidesz népszerűsége 28-ról 32 százalékra nőtt, a kormányoldal ráadásul főleg a Jobbiktól halászhatott el támogatókat.
A Jobbik vezetői ugyanakkor nem aggódnak, sőt háttérbeszélgetések alapján már a menekültválság előtt is arra számítottak, hogy a kormány elhappolja majd előlük a témát.
„Látni kell az alapvető különbséget a nyugati és a magyarországi helyzet között. Más európai országokban ugyanis a kormányok inkább bevándorlóbarát politikát folytatnak, így
az ottani menekültellenes pártoknak nagyobb terük volt a megjelenésre.
Magyarországon viszont a kormány kiszolgálja az emberek akaratát, mi pedig csak azért, hogy ellentmondjunk a Fidesznek, nem állunk a menekültek oldalára – fogalmazott a Jobbik egyik vezetője, hozzátéve, hogy válság idején amúgy is törvényszerű, hogy a társadalom beáll a kormánypárt mögé.
Több pártbéli politikus is úgy véli, hogy a menekültválság már nem tartja sokáig lázban a lakosságot, sőt úgy látják, ez a téma már most is kifulladt. Csak
akkor tartható napirenden a menekültek kérdése, ha a kormány tovább „hergeli” a társadalmat,
ez viszont már felelőtlenség lenne – állítják. Forrásaink abban bíznak, hogy a menekültek helyett hamarosan ismét előkerülhetnek olyan témák, mint a Quaestor-ügy, a földtörvény, vagy esetleg újabb korrupciós botrányok, ezek pedig a Jobbik malmára hajthatják a vizet.
Noha az Origónak nyilatkozó politikusok bagatellizálták a néppártosodás körüli vitát, úgy tűnik, a kedélyek még nem csillapodtak le teljesen (részletek a Sokan nem örültek Vona tervének című keretesben).
A Jobbik vezetői mindenesetre az Origónak egyértelművé tették, hogy
a néppártosodásnak nincs alternatívája.
Vona Gábor ráadásul vagy-vagy helyzet elé állította a pártot, így ha a tagság más politikát akar folytatni, akkor más vezetőt is kell választaniuk. Erre egyébként lehetőségük is lenne a választásokig, addig ugyanis lesz még tisztújítás a Jobbiknál. A párt vezetőségén belül azonban egyelőre nincs napirenden a néppártosodás kérdése, sokan úgy vélik ugyanis, hogy ez csak retorikai változás, tartalmi fordulatot nem okoz.
Sokan nem örültek Vona tervének
Problémát okozott a Jobbikon belül az úgynevezett néppártosodás, de az eddigi tapasztalatok szerint nem a párt – többségében nem ideológiailag elkötelezett – szavazói körében, hanem inkább a párt politikusai között alakult ki konfliktus – mutatott rá Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A párt vezetésében is volt olyan, aki nem támogatta ezt az irányt, ám Vona Gábor mégis meg tudta erősíteni a pozícióját, mert a választási eredmények – a 2014-es országgyűlési, illetve a tapolcai időközi választások – őt igazolták. Juhász Attila szerint a Jobbik ugyan háttérbe szorult a menekültügyben, de az nem valószínű, hogy láthatatlanná válik a Fidesz mellett. Támogatottságuk további alakulása elsősorban attól függ majd, hogy miként alakul a jövőben a kormánnyal szembeni proteszthangulat – mondta az elemző.Bármennyire is bizakodó a hangulat a Jobbikban, a kémbotrány akár többszázalékos mínuszt is jelenthet a párt támogatottságában. Mint ahogyan arról az Origo is beszámolt, az Európai Parlament felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogát, így megindulhat ellene a nyomozás, ám őrizetbe nem vehetik. Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését a magyar ügyészség kérte, mert gyanújuk szerint a jobbikos képviselő az Európai Unió intézményei ellen kémkedett. Ha bűnösnek találják, kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat.
Abban az esetben, ha az eljárás bebizonyítja, hogy Kovács Béla érintett lehet kémkedésben, az ügyet kivizsgálja a Jobbik etikai bizottsága is – mondta az Origónak Mirkóczki Ádám. A párt szóvivője szerint ugyanakkor nem biztos, hogy korrekt bírósági eljárásra kerül sor, mivel „az egész ügy politikai színezetű”, és – álláspontjuk szerint – semmilyen tárgyi bizonyíték sem támasztja alá a vádakat.
„Több alkalommal is megpróbáltuk kikérni a bizonyítékokat, például a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén,
de ennek soha nem tettek eleget, mert talán nem is léteznek”
– fogalmazott a politikus. Mirkóczki Ádám szerint sokat elárul az ügyről, hogy hosszú hónapokba telt, mire meghozták a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozatot. „Kovács Béla, ha teheti, lemondott volna mentelmi jogáról, erre azonban jogilag nincs lehetősége" – mondta Mirkóczki Ádám.
A Jobbik szóvivője szerint a Kovács-ügy a kezdetektől fogva pártpolitikai érdekeket szolgál, így az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy az ügy egészen 2018-ig elhúzódik, a választások előtt első fokon lesz egy elítélő határozat, majd másodfokon, „nem törődve az állami kártérítés mértékével”, felmentik Kovács Bélát. Mirkóczki azt is különösnek tartja, hogy
a botrány kirobbanása előtt több hónapig követték Kovács Bélát, mégsem csaptak le rá.
„Tettenérés esetén ugyanis nem érvényes a mentelmi jog"” – érvelt a politikus.
Az Origo információi szerint azonban
nem a filmekből ismert, klasszikus kémtevékenységgel vádolják Kovács Bélát.
Ennek megfelelően nem adott át titkos dokumentumokat az oroszoknak, vagy csempészett ki katonai információkat külföldre. Az ügyészség szerint a politikus konspiratív módon találkozott orosz kémekkel és ez – a nem sokkal a botrány kirobbanása előtt módosított Btk. szerint – már kimerítheti a kémkedés tényállását.