Nem áll le a menekültek Európába áramlása, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) létrehozott munkacsoport, amely csütörtökön publikálta tanulmányát.
Az MTA a Belügyminisztérium felkérésére bővítette ki korábbi migrációs kutatásait, a munkában
öt intézetének csaknem 30 szakértője:
földrajztudósok, kisebbségkutatók, jogászok, közgazdászok, regionális kérdésekkel foglalkozó szakemberek vettek részt szeptember óta.
Lovász László, az akadémia elnöke a tanulmányról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet feladatai közé tartozik, hogy
javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozóknak
és hozzájáruljanak a hatékony szakpolitikai felkészüléshez.
„Szembe kell néznünk azzal, hogy a globális környezeti és politikai változások hosszú távra, valószínűleg évtizedekre szóló feladatokat rónak ránk” - mondta.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója arról beszélt: olyan kihívás érte Európát, amire nagyon nehéz jó választ adni. A szakember szerint kevés szó esik arról, hogy mi lesz azokkal, akik itt maradnak, akár mert nemzetközi védelmet kapnak, akár mert itt rekednek, és nem tudnak visszamenni származási országukba.
Végh Zsuzsanna szerint fel kell készülni arra is, hogy a nemkívánatos személyeket, a nemzetközi védelemre nem szorulókat
előbb-utóbb megpróbálják visszajuttatni a befogadásra köteles tagállamba.
A tanulmány a többi közt megállapította, hogy
megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya,
ezzel együtt visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya. Túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akiknek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek miatt is menekülhetett Európába.
Török Ádám, az MTA főtitkára, a migrációs munkacsoport vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyes kutatók szerint ez a munkaerőpiacra gyorsan beilleszthető sokaság, amely gyorsan tanul és alkalmazkodik, ugyanakkor egy másik vélemény szerint ezek a migránsok gyorsan szeretnének komoly sikert elérni, de nem biztos, hogy megvan hozzá a kapcsolatuk és tapasztalatuk, így akár sikertelen integrációs példát is jelenthetnek.
A munkacsoport elemzése szerint
a menekültek beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben,
és ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban, ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot.
A kutatók azt valószínűsítik, hogy "a küldő" országok csoportja bővül, újabban a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent "a küldő" országok között, ahogyan Bangladesből is egyre többen indulnak el.
Az MTA kutatói szerint
letelepedési ösztönzőkre és olyan intézmény- és támogatási rendszerre lenne szükség,
amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására, mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű megélhetési támogatásokkal egészítik ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés.
Az MTA javaslata szerint a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat munkaerőpiaci kezelésére.