"Éjszaka kezdődik a nagy élet,
látjuk a jövés-menést. Általában hajléktalanok, drogosok buliznak itt" – jegyezte meg a II. János Pál pápa téren lakó Vera, amikor a volt MSZP-székházról és a mellett álló épületről kérdeztem.
A romos, kivert ablakú székház kapuján bárki besétálhat – ha lehet, az épület belülről még siralmasabb látványt nyújt: tégláig bontott lépcsősorok, kivésett vezetékek jelzik az újrahasznosítók munkáját, akik a rendőrségi razziák ellenére is visszatérnek a székházba, de rövid időre itt találtak szállást a téren megtelepedő menekültek is.
Az épületből bűz, néha füst is árad, ha lángra kap a felhalmozódó szemét.
Vera este nem szívesen jár a 26–27-es számú ház közelében, ahogy a környéken élők többsége sem. A helyzet rendezését a józsefvárosi önkormányzattól várják, az a maga módján tesz eleget a lakossági igényeknek: hétfőn
közveszély okozása miatt tettek feljelentést a volt pártszékház ügyében.
Bár a tettes ismeretlen, az önkormányzat nem bízott sokat a fantáziára: közleményükben kitérnek a székházat eladó, "szocialistákhoz közel álló cégek", az új tulajdonosi kör, sőt, a jelenlegi felszámoló felelősségére – illetve felelőtlenségére.
Feljelentésük csak újabb szál a székház körül kilenc éve zajló, szerteágazó jogi-pénzügyi huzavonában. Ahhoz, hogy megértsük, miért nem történt máig semmi az ingatlanokkal, érdemes felidézni az eladásuk körülményeit is.
A szocialisták 2006 márciusában értékesítették az egykori MSZMP-, majd MSZP-székházat – Lendvai Ildikó szerint azért, hogy a párt szabaduljon a pártállami múlt véres szimbólumától, de azért
jól jöhetett a székház után kapott közel egymilliárd forint is.
Az épületet a bérlő, a korábbi pártpénztárnok, Puch László érdekeltségébe tartozó Holding Zrt. vette meg. Felvásárolták a székházhoz tapadó, 26-os számú állami ingatlant is, Veres János akkori pénzügyminiszter engedélyével, hogy a két épületet aztán együtt, 1,6 milliárd forintért adják tovább az offshore hátterű Park View Hotel Kft.-nek.
Az ügyletet bírálta az akkor még ellenzéki Fidesz, mondván, az eladással több százmilliós kár érte a magyar államot.
A Park View Hotel a Volksbank (ma Sberbank) hitelével vette meg az ingatlanokat. Bár négycsillagos szállodát terveztek a térre, végül ők is az eladás mellett döntöttek: 2011-ben passzolták el az egyre romosabb épülettömböt a szintén offshore Starline Hungary Kft.-nek, amely felvásárolta a banki követelést is.
Az üzlet ezzel együtt házon belül maradt, hiszen
információink szerint a két cég ugyanahhoz a bécsi székhelyű, de kazah–izraeli hátterű cégcsoporthoz tartozott.
2013-ban mindkét kft.-t felszámolták, mára csak a nevük szerepel a cégjegyzékekben –
a székházért viszont ez után kezdődött az igazi harc.
A Parkview felszámolója, az Invest Almanach még 2013 szeptemberében pert indított a Starline-t felszámoló Vadász and Partnersszel és a hitelező bankkal szemben: úgy tudjuk, elmaradt kifizetésekre, ezért pedig a korábbi adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozva követelik vissza a komplexumot.
Ezzel az utolsó pillanatban akasztották meg a Köztársaság téri ingatlanok eladását, hiszen a Vadász and Partners pályázatára komoly vevő is jelentkezett. Akkor 366 millió forintért hirdették meg a két épületet.
A pereskedés két éve tart, az ügyben eljáró Fővárosi Ítélőtábla első fokon az Invest Almanach javára döntött, a másodfokú ítélet 2015 decemberében várható.
Ekkorra talán eldől, hogy ki értékesítheti a közben totálisan lepusztult ingatlanokat,
amiket ma már olcsóbb lenne eldózerolni, mint felújítani. Persze a másodfokú ítélet ellen is van jogorvoslat, ami újabb több hónapos, akár éves üresjárathoz is vezethet.
A Vadász and Partners ügyvezetője egyébként nem érti az önkormányzat felelősöket kereső levelét – szerinte a kerület vezetői is tudják, hogy a felszámoló nem léphet a jelenlegi helyzetben, és valójában tehetetlen a rongálókkal szemben.
"Több tucatszor lakatoltuk, láncoltuk le az épület bejáratait – eredménytelenül. Leverték a hajléktalanok, vagy egyszerűen
az első emeleti ablakokon másztak be, létrán
– mesélte az Origónak Vadász Endre. – Volt, hogy lekordonoztuk az épületek környékét a hulló törmelék miatt, de három nap múlva eltűnt a kordon is."
Az egymásra mutogatás és feljelentés nem segít a II. János Pál pápa tér lakóin, akik inkább átmennek az úttest másik oldalára, amikor a volt pártszékházhoz érnek.
A tömb kitört ablakaiból egyébként éppen rálátni a közel kétmilliárd forintból felújított Erkel Színházra
– a két épület alig 60 méterre áll egymástól.
Ha élő személy lenne, a volt MSZP-székház valószínűleg már Biszku Béla mellett állna a vádlottak padján. Múltja éppolyan kiábrándító, mint jelenlegi állapota, a 20. századi magyar történelem legsötétebb korszakait és erőit idézi fel.
Mint a Magyar Narancs emlékeztet rá, az egykori Tisza Kálmán téren álló 27-es számú épület 1940-ben a náci Volksbund központja lett, és a második világháború végéig Birodalmi Német Ház néven ismerték.
1945 januárjában a Magyar Kommunista Párt foglalta le az épületet, itt rendezték be az MKP első pesti központját is – a teret időközben Köztársaság térre nevezték át, emlékeztetve arra, hogy 1918-ban itt kiáltották ki először a népköztársaságot.
Az MKP székháza aztán 1956. október 30-án vált a Lendvai Ildikó által is említett véres szimbólummá.
A pártközpont ellen reggel indítottak rohamot a pesti szabadcsapatok, az épületben rekedt ÁVH-s tisztek pedig sortűzzel válaszoltak. A karhatalmi központot végül csak tankokkal tudták bevenni az ostromlók, az épületben találtak közül sokakat meglincseltek.
A harcokban és a véres leszámolásban közel 60 ember vesztette életét.
A forradalmárok dühét fokozta az is, hogy elterjedt a pletyka: harcostársaikat a pártszékház alatti kazamatákban tartják fogva. Ezért munkagépekkel kutattak a téren föld alatti börtönök után, egészen a szovjet csapatok bevonulásáig – eredménytelenül.
A kazamatákról szóló hírnek ugyanakkor annyi valóságalapja lehetett, hogy az államvédelem több tízméteres mélységben valóban épített bunkert a központi épület alatt.
Az MSZMP egészen a rendszerváltásig használta a székházat, utódpártja pedig 1992-ben tért vissza a helyszínre. Már 2003-ban is szabadultak volna tőle, 2006-ban pedig túladtak az ingatlanon, majd az azóta szintén értékesített Jókai utca 6. szám alá költöztek.