Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Részben szakmai okai is voltak annak, hogy Répássy Róbertnek, az Igazságügy Minisztérium politikai államtitkárának váratlanul távoznia kellett a legutóbbi kormányátalakításkor. Az Origo információi szerint az államtitkár kirúgásában szerepet játszhatott az is, hogy a bíróságok informatikai rendszerének összekötése a várakozásokhoz képest lényegesen lassabban halad.
Megkerestük az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) is, hogy képet kapjunk a fejlesztések mostani állásáról. Az OBH 2014–2020 közötti fejlesztési koncepciójában többek között az áll, hogy szeretnék elérni a belső folyamatok optimalizálását és elektronizálását. A bíróságok informatikai eszközállományának fejlesztése érdekében a korábbi években
az OBH hét darab már lezárult uniós programban vett részt
önállóan vagy konzorciumi partnerként, egy külső finanszírozású projektje (Svájci Hozzájárulás) jelenleg is zajlik.
Bár a bíróságok informatikai eszközállományának 2012-ben fennálló közel 90 százalékos elavultságát sikerült 2015-re közel 50 százalékosra csökkenteni, a teljes informatikai eszközállomány megújítása még 3,5-4 milliárd forintba kerülhet. Az OBH szerint épületeik több mint fele jelentős korszerűsítésre, energetikai fejlesztésre szorul. Ennek költsége, tájékoztatásuk szerint, körülbelül 50 milliárd forint lenne.
Az OBH szerint a mostani fejlesztéssel elérték, hogy az 1990-es évek igényei helyett ma már a mostani kor elképzeléseinek megfelelően tudják kiszolgálni a bírósági rendszert.
A korszerűsítés folyamatos szükségessége, a gyorsaság növelése, az eszközök sűrítése, a folyamatosan növekvő újabb igények jelentkezése miatt azonban mind a rendszer „teljessége”, mind az ehhez szükséges beruházások forrásigénye meghatározhatatlan – közölte az OBH.
A válaszból kiderül, hogy a bíróságok még messze vannak attól az ideális állapottól, amit a kormányzat még az előző ciklusban végrehajtott átalakítástól elvárt. Egységes, az ország minden bíróságán elérhető informatikai rendszert szerettek volna kialakítani, de erre továbbra is várni kell. Erre többek között azért is van szükség, hogy
az ítélkezési gyakorlatokat összehangolják,
és ne álljon elő olyan helyzet, hogy hasonló ügyekben eltérő ítéletek szülessenek az ország két pontján.
Más forrásaink szerint Répássy Róbertnek azért kellett távoznia, mert a kormányban sokan Navracsics Tibor emberének tartották. A mostani magyar EU-biztos megítélése nem jó a kabinetben, ezért többen bizalmatlanok voltak az Igazságügyi Minisztérium alkalmazásában álló Répássyval.
Legfőképpen a Fidesz fiatal vezetőinek a szemét szúrta Répássy,
és úgy tűnik, sikerült eltávolíttatniuk a politikust.
Ez egyébként nem eshetett nehezére Orbánnak, aki az utóbbi években nagyon sok olyan fideszes politikust tolt a háttérbe, akik korábban fontos szerepet töltöttek be a közelében. Régi fideszesek, mint Mádi László vagy Illés Zoltán, mostanra nagyon távolra kerültek a kormányfő környezetétől. Hasonlóan járt Németh Zsolt is, aki belátható időn belül biztosan nem lesz külügyminiszter.
Ebbe a folyamatba illeszkedik Répássy Róbert leváltása is, ami abból a szempontból jó a kormányfő számára, hogy
a régi fideszesek többsége sokkal autonómabb,
mint a mostani feltörekvők. Sokkal kevesebb konfliktussal jár azoknak az embereknek az előtérbe helyezése, akik Orbántól függenek, mint a korábbi politikusoké, akik akár odáig is hajlandóak elmenni, hogy nyíltan szembemennek a miniszterelnökkel.
Répássy a múlt héten azt mondta, a következő időszakban képviselői munkáját tekinti fő közéleti tevékenységének, de reméli, hogy dolgozhat majd igazságügyi, törvényalkotási területen, mert ezt szereti csinálni. Szerinte egyértelmű, hogy
valakik a pártból próbálják bemocskolni,
a titkos szavazás ugyanis a képviselők számára becsületbeli ügy.
Répássy Róbert ezzel azokra a sajtóhírekre utalt, amelyek szerint azért kellett távoznia, mert állítólag nemmel szavazott Handó Tünde kinevezésére még 2011-ben. A választás titkos volt, a 263 kormánypárti képviselőből 258-an szavaztak Handó Tündére.
