Szinte biztos, hogy Magyarországra látogat jövő szeptemberben a török elnök: Recep Tayyip Erdogant a szigetvári polgármester, Vass Péter hívta meg a szigetvári ostrom 450. jubileumi évfordulójának ünnepére, az államfő pedig informálisan igent mondott.
"Az elnökválasztás miatt valószínűleg nem ért rá írásban válaszolni, de Sakir Fakili budapesti nagykövet segítségével Erdogan megüzente, hogy eljön a rendezvényre" – mondta az Origónak Vass Péter.
A horvát elnöknő, Kolinda Grabar-Kitarović viszont levélben jelezte, részt vesz az eseményen, hiszen a Szigetvárat védő Zrínyi Miklós horvát bán is volt. Mint Vass Péter elmondta, Áder János államfőtől szintén ígéret érkezett –
jön, ha a program minőségi lesz.
2016 szeptemberében tehát három államfő találkozhat a szigetvári ünnepen.
Vass Péter grandiózus programot tervez az évfordulóra: tervei szerint rockopera, Zrínyi-kiállítás, korabeli fegyvertárlat és hagyományőrző katonai bemutató lesz az ünnepségen.
Utóbbira egyébként egy janicsárcsoportot is elhívtak, de a csáktornyai és német hagyományőrzők is jelezték részvételüket.
A program költségvetését a polgármester több száz milliósra becsülte, ehhez pedig állami támogatást vár: mint megtudtuk,
hamarosan felállhat egy, az ünnepség részleteivel foglalkozó Zrínyi-emlékbizottság,
ez dönt majd az ünnepség pontos büdzséjéről és koordinálásáról.
Ha a forrás és a kormányzati szándék is megvan, Szigetvárnak tíz hónapja marad a program megszervezésére.
Ebbe az időtartamba bele kell férjen a vár helyrepofozása: Vass Péter felújíttatná az épület mára omladozó hosszanti falait, Zrínyi Miklós-emléktermet alakítana ki a várban, és befejezné a helyi, félkész szállodasort.
Többek között felújításra szorul a várbeli park bútorzata és a helyi közvilágítás is.
Kérdésünkre
a városvezető 1,6 milliárdosra becsülte a renoválási költségeket,
erre szintén az államnak kell elkülönítenie pénzt.
Szigetvár a török történelem kultikus helyszínének számít, bár más szempontból tartják fontosnak, mint a magyarok.
Amíg mi Zrínyi bán és csapatának kitöréséről és hősi haláláról vagy az oszmán seregre mért megrendítő csapásról emlékezünk meg, a törökök az ostrom idején veszítették el az Oszmán Birodalom leghatalmasabb szultánját, Szulejmánt.
Történelmi források szerint a szultán két nappal Szigetvár bevétele előtt halt meg, szívét és egyéb szerveit pedig egy aranyedényben temették el, azon a helyen, ahol a várostrom idején a szultáni sátor állt.
Testét hazavitték Isztambulba, és ott építettek neki hatalmas síremléket, de
az utókor a szívet rejtő aranyedényről sem feledkezett meg.
Úgy tudni, a szultán fia, II. Szelim márvány síremléket, türbét állíttatott a maradványnak, ezt viszont a törököt kiűző Habsburgok porig rombolták, ma sem tudni pontosan, hol állt.
Hogy a török kormánynak mennyire fontos a helyszín, jól mutatja, hogy saját forrásból vállalták a váron belüli minaret és dzsámi felújítását, rendbe hozatnák a török-magyar barátság emlékparkját, és közel 14 millió forintos támogatást ígértek a türbe utáni régészeti kutatáshoz is.