Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elnöki köszöntők témája általában megragad az összefogás-szolidaritás-béke háromszögben, ám az elmúlt években több emlékezetes beszéd is akadt.
Schmitt Pál – egyetlen – újévi beszéde nem tartalmilag tűnt ki, hanem azzal, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által kiadott leiratban rengeteg helyesírási hiba volt. Az idézett Himnusz-részlet első két sorában például összesen három hibát lehetett felfedezni, de emlékezetes marad a köszöntő vizuális megjelenítése is, miután Schmitt Pál szinte az egész Sándor-palotát bejárta a beszéde alatt.
A kormányhoz leginkább hű köztársasági elnök egyébként arról beszélt, hogy „Magyarországot súlyos anyagi helyzetbe sodorta a korábbi évek felelőtlen gazdálkodása".
A köztársasági elnök ünnepi beszéde kötött műfaj, hiszen a szövegnek optimistának kell lennie, nem lehet ünneprontó, vizuálisan pedig szinte csak az a kérdés, hogy van-e a háttérben uniós zászló vagy nincs – fejtette ki az Origónak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte nagyon kevés a változtatási lehetőség, hiszen a néző csak egy beszélő embert lát, így
felértékelődik a háttér, a helyszín, vagy esetleg egy viselt kitűző szerepe.
A magyar államfők beszédei nem lógnak ki a sorból, Európa más országaiban is hasonló témákról beszélnek a politikusok újévi köszöntőjükben. Az időzítés viszont Nyugaton szerencsésebb, sok országban ugyanis december 31-én este hétkor hangzik el a köszöntő, így az abban megfogalmazott üzenet is több emberhez jut el. A szövegeket mindenesetre profi stábok írhatják, miután viszonylag rövid időbe kell sok információt belesűríteni.
Kiszelly Zoltán véleménye szerint tartalmilag csak Göncz Árpád és Sólyom László tudott újat mondani.
Közvetlenül a rendszerváltás után ugyanis a társadalom őszinte beszédet várt a politikusoktól, ennek tett eleget az akkori köztársasági elnök, amikor rögtön az első újévi köszöntőben, nem sokkal a taxisblokád után egy újabb nehéz esztendőt jósolt.
Sült galambot senkitől nem várhatunk”
– fogalmazott az akkori államfő, egyértelművé téve, hogy Nyugat-Európa sem önti majd a pénzt a régióba.
Göncz Árpád a következő években is a heroikus küzdelmet emelte ki, gyakran beszélt a hétköznapi hősökről, a szegénység elviseléséről, valamint a rendszerváltás utáni főbb problémákról: a munkanélküliségről, az inflációról, a 40 százalékkal visszaesett ipari termelésről és a haldokló mezőgazdaságról.
Mert visszatérnünk nincs hová, s mert az utat, bármilyen rögös is, végig kell járnunk”
– érvelt a változtatások mellett.
Göncz Árpád az 1995-ös Bokros-csomag bevezetése utáni szilveszteri beszédében megvédte a reformokat.
Tavaly tavasszal kis híján ránk szakadt a gazdaság adósságteher alatt megroppant épülete.
Az összeomlás küszöbén, a világgazdaság bizalmát elveszítve, szinte egyik napról a másikra eldugult a hazánkba irányuló tőkeáramlás, zökkenve elakadt a magánosítás. De hosszú évek késlekedése után – Istennek hála, még éppen hogy időben – sikerült megfékeznünk e gazdaságilag máris egy vesztes háborúval felérő folyamatot. Ám annak az árát, hogy a világgazdasághoz ezer szállal kötődő zsenge piacgazdaságunk visszaszerezze és megőrizze életképességét, s hogy mindannyian – ismétlem: mindannyian együtt – megússzuk a legrosszabbat, ma száz és százezrek nyögik. Elmondhatjuk hát: az átalakulás első szakasza lezárult. A magánosítás a vége felé jár, a gazdaság – ha az állami fejlesztési stratégiát nem is nélkülözheti – önjáróvá lett” – mondta.
Göncz Árpád egy nem túl gyakori témát is felhozott, szólt ugyanis a cigány kisebbség rossz helyzetéről is. Mint mondta, a tömegnyomor fertőz: „erkölcsileg teszi próbára, s kezdi ki a többségi társadalom emberségét”.
Sólyom László beszédei szintén kiemelkedtek, az újévi köszöntőiben ugyanis gyakran üzent a kormánynak és az ellenzéknek is. A Fidesz 2010-es győzelme előtti szilveszterkor például úgy fogalmazott:
Új típusú kormányzásra és új ellenzékiségre van szükség, de a választás még csak a kezdet lesz.”
Ehhez szerinte az állam legszigorúbb fellépése mellett az is kell, hogy a „korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vetni”.
„Korrupcióban fuldoklik ma az ország. Joggal háborítanak fel mindenkit a százmilliós és milliárdos kifizetések – de a mindennapok kis korrupciója, a visszacsorgatott megbízási százalékok, a hatósági engedélyért adott és kapott pénzek is méregként hatnak.”
Mádl Ferenc beszédeiben két dolog jelentette az állandóságot: az összefogás témája, valamint egy pohár, amely az összes beszéde alatt mellette volt.
Magyarország 2004-es uniós csatlakozása miatt az akkori elnök gyakran beszélt az integrációról, bár egyik beszédében leszögezte: „Nem a Kánaán jön el, hanem a lehetőségek kora, tenni is kell azért, hogy az egész magyarság jobban járjon.”
Áder János idei újévi köszöntőjében a menekültválság mellett a béke és a biztonság fontosságáról és törékenységéről is beszélt.
A franciaországi terrotámadásokra utalva a köztársasági elnök úgy fogalmazott: régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizonytalannak érezzük az előttünk álló évet. "Legyen 2016-os cselekedeteink vezérlő elve a megértés, a segítő szándék, a jóakarat és az alázat" - zárta az államfő az ünnepi beszédét, melyet teljes egészében itt olvashat el.
