Értette Biszku az életfogytiglant

Biszku Béla a tárgyalóteremben

Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Bélára, a Fővárosi Törvényszéken újrakezdett büntetőperben pénteken. A volt belügyminisztert fegyházba küldenék, de egyszer már elbukott az ugyanilyen vádpontokban hozott ítélete.

Fehér micisapkában, ápolók és rendőrök kíséretében gurult be a Markó utcai tárgyalóterembe Biszku Béla, hogy részt vegyen az elhúzódó per újabb szakaszában.

A tolószékbe kényszerült volt belügyminiszter kora és rossz egészségi állapota miatt ehetett és ihatott, szünetet is kérhetett a perbeszédek alatt

Nem vállalt felelősséget

Biszku Béla füllhallgatóval követte az eseményeket, a vád és a védőbeszéd minden szavát értette. Mégsem kommentálta, amikor levetítették neki a Duna TV-s Közbeszéd egyik 2010-es részét. Ebben

ellenforradalomnak, a magyar társadalom tragédiájának nevezte az 1956. október 23-i eseményeket.

Biszku Béla a tárgyalóteremben Forrás: Origo

A kommunista bűnök tagadásának minősülő kijelentése mellett Biszku a műsorban

azt állította, hogy nem volt közvetlen köze a forradalom leverése utáni megtorlásokhoz

–300 ember kivégzéséhez, sortüzekhez, 20 ezer személy bebörtönzéséhez – mivel az ítéleteket nem ő hozta, és végrehajtásukban nem vett részt.

Biszku azt is tagadta,hogy a korabeli bíróságok koncepciós perek alapján ítélték volna halálra a forradalom résztvevőit, és úgy látta, nincs miért bocsánatot kérnie a belügyminiszterként hozott döntések és utasítások miatt.

Miniszter sem én akartam lenni,

"az MSZMP intézőbizottsága nevezett ki, hogy részt vegyek az ország konszolidálásában" – mondta.

Szimbolikus időpont

Kijelentéseit és álláspontját felhasználták ellene a per során: az ügyész, Végh Tamás hat megtömött dossziéval érkezett a bíróságra, és egyetemi előadásnak is beillő, kétórás vádbeszédet tartott, amiben kitért az '56-os, '57-es események sorára.

Kísérőkkel érkezett meg a vádlott a júniusi tárgyalásra is Fotó: Bielik István - Origo

Végh szimbolikusnak nevezte, hogy éppen 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra, a pufajkásokat is irányító katonai tanács ülésén.

Fejétől bűzlött

Az ügyész egyértelműnek tartja, hogy Biszku Béla, mint az országot irányító MSZMP-s intézőbizottság egykori tagja felelős a forradalom leverése utáni kegyetlen megtorlásokért: a nyugati pályaudvari tömegbe lövésért és a 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzésért – ráadásul,

személyesen szervezte meg egy fővárosi pufajkás alakulat állományát.

Tomboló pufajkások

Végh Tamás szerint Biszku abban is bűnös, hogy 1957 márciusa után belügyminiszterként nem vonta felelősségre a pufajkások vidéken garázdálkodó, ellenforradalmárokat kereső csoportjait, akik többek között négy martonvásári gazdát is brutálisan összevertek – eközben a megtorló egységek a belügy irányítása alátartoztak.

Biszku Bélát ezért háborús bűncselekményekkel vádolják, az 1949-es genfi egyezményre hivatkozva. A vád szerint felbujtóként több rendbeli emberölésért és súlyos testi sértés kísérletéért is felelős.

A pufajkások rémtetteiért közvetetten Biszku Béla, mint volt belügyminiszter is felel a vád szerint Forrás: Wikipedia

Mindezek mellett szinte eltörpül a kommunista rendszerek bűneinek tagadásáról és az illegális lőszertartásról szóló vádpont.

Cellában halni meg

Az ügyész mindezért életfogytig tartó szabadságvesztést kért Biszku Bélára,

súlyosbító körülményként említve a megbánás teljes hiányát – enyhítő körülményként pedig a vádlott hajlott korát.

"Ez politikai revans"

Felszólalását hasonlóan terjedelmes előadás követte: Magyar Gábor ügyvéd ironizálva fejtegette, hogy a Biszku-per politikai megrendelésre zajlik, amivel

a kormánypárt egy idős emberen vesz revansot, nem a kommunista rendszer felett mond ítéletet.

"1990 óta demokráciában élünk. Miért van, hogy csak 22 évvel a rendszerváltás után gyanúsították meg először Biszku Bélát, aki eddig sem bujkált az igazságszolgáltatás előtt?" - értetlenkedett Magyar György.

Biszku Béla ügyének bírósági tárgyalása 2014. március 18-án Fotó: Mudra László - Origo

Emlékeztetett arra is, hogy a Fővárosi Ügyészség júniusban már hatályon kívül helyezte a Biszku ellen ugyanezen vádpontok alapján hozott, öt és fél éves szabadságvesztésről szóló ítéletet - és hogy az ügyészség korábban is hiába kért életfogytig tartó szabadságvesztést védencére.

Hol a bizonyíték?

A védőbeszéd visszatérő érve az volt, hogy a kommunista bűnök tagadásán kívül

nincs olyan vádpont, amiben bizonyítható lenne Biszku Béla bűnössége.

Nincs bizonyíték arra, hogy ő utasította volna a salgótarjáni pufajkás kommandót, hogy ellentüntetők lelövésére adott volna parancsot Nyugati téri vérontás előtt – utóbbi Magyar Gábor szerint egyébként nem is volt valódi sortűz.

Sőt, az sincs egyértelműen igazolva, hogy a Biszku lakásán talált sörétes vadászlőszerek valóban az ő tulajdonát képezték.

Magyar Gábor is kitért, hogy Biszkunak belügyminiszterként nem volt kötelessége feljelentést tenni a martonvásári gazdák megverése miatt.

Szava sem volt

Védőbeszéde végén az ügyvéd teljes felmentést kért a volt belügyminiszter számára. A per december 17-én zárul, a Fővárosi Törvényszéken ekkor ítéletet is hoznak Biszku Béla ügyében.

A vádlott, aki korábban még tagadta bűnösségét, élhetett volna az utolsó szó jogával, de reszketeg hangon nemet mondott - csak kétszer szólalt meg a többórás pénteki tárgyalás folyamán.