Rácz József húsz éven át vezette SZDSZ-es polgármesterként a zalai települést, de a 2010-es önkormányzati választásokon alulmaradt akkori kihívójával szemben. A mintegy 1200 lakosú település ellen - ahol 2010 előtt több milliárd forint értékű beruházás valósult meg állami és európai uniós pályázati forrás felhasználásával -
2011 elején több mint egymilliárdos tartozás miatt csődeljárás indult,
és a pénzügyek miatt az önkormányzat feljelentést tett.
A bíróság csütörtökön közölte: a volt polgármestert az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése és felbujtóként elkövetett, 105 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért hárommillió forint pénzbüntetést szabott ki, 20 havi részletfizetést engedélyezve.
A vádlottat ugyanakkor a négy rendbeli adócsalás és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja alól felmentette a bíróság, a további adócsalás bűntette miatt indult eljárást pedig megszüntette.
A másodrendű vádlottat 105 rendbeli közokirat-hamisítás miatt 375 ezer forint megfizetésére kötelezte a bíróság, számára is részletfizetést engedélyezve. A négy rendbeli, bűnsegédként elkövetett adócsalás vádja alól őt is felmentette, az ellene bűnsegédként elkövetett adócsalás miatt indult további eljárást pedig szintén megszüntette a bíróság.
A zalai település egykori vezetőjét azzal vádolta az ügyészség, hogy az önkormányzat által közmunkán foglalkoztatottak részére
a munkabért, illetve a túlóra után járó juttatást 239 esetben átmeneti segély címen fizette ki.
A kifizetésre a polgármester adott utasítást, az átmeneti segély kifizetéséről szóló határozatok elkészítését pedig a szociális igazgatás területén dolgozó másodrendű vádlott végezte.
Az ügyészség azzal is vádolta a korábbi településvezetőt, hogy nem megfelelő módon használta fel a település termálfürdőjének fejlesztésére nyert EU-s pályázati pénzt. A 2010 szeptemberében megkapott 45,6 milliós pályázati előlegből ugyanis mintegy 4,3 milliót fizettek ki pályázati célra, 41,3 milliót pedig jogtalanul a település működési költségeinek fedezésére fordítottak.
Rácz József a per során azzal védekezett, hogy
a település pénzzavarban volt, számlájára inkasszó került, a működési költségeket pedig így tudta fedezni.
A másodrendű vádlott azt fejtette ki, hogy nem történt adócsalás, és a településen csak olyanok kaptak segélyt, akik valóban rászorulók voltak.
A Zalaegerszegi Járásbíróság ítéletének indokolásában elhangzott: a segélyezettek munkaviszonyban történő foglalkoztatását, és így
az adócsalás bűntettét a bíróság nem látta bizonyítottnak.
Azt viszont igen, hogy némely esetben az átmeneti segély fejében munkát kínált a település vezetője, de ez a bíróság megítélése szerint nem munkaviszony jellegű munka volt, hanem
a falu javára, a falu érdekében folyó tevékenység.
A bíróság szerint 168 esetben nem volt bizonyított, hogy valótlan tartalmú iratok születtek, 105 esetben azonban azt állapította meg, hogy az iratok nem valós adatokat tartalmaztak. Az, hogy a segély címén fizetett "bérrel" az adó és járulékfizetési kötelezettséget akarta volna elkerülni a település, a bíróság szerint nem volt megállapítható.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése kapcsán a bíróság úgy ítélte meg, hogy
a polgármester kényszerpályán mozgott, a település működését tartotta szem előtt.
Az inkasszó indította azt a döntést, amivel az uniós pénzeket a polgármester átcsoportosította, de ez jogszerűtlen volt.
A gelsei polgármester és társa ítélete kapcsán az ügyész, valamint a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fent, az elsőrendű vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett.