A kabátzsebükbe halkan beszélő biztonságiakkal, a felszerelésükkel bíbelődő kameramanokkal és idegesen fel alá tipegő magas sarkú cipős hölgyekkel telt meg az ELTE Múzeum körúti A épülete péntek reggel. Az előadóteremben kérdések röpködnek. „Mi a wifikód?” „Melyik székekre tegyem ki a foglalt táblát?” „Oda is tehetek mikrofont?”
„Közös siker”. Ez van kiírva több helyre is, meg az, hogy „Polgári átalakulásért”, továbbá, hogy „25 év”. Péntek délelőtt tartották az Országgyűlés egykori elnöke, a nyáron elhunyt Szabad György emlékére rendezett konferenciát. A terem szépen lassan megtelik jól öltözött emberekkel, köztük közéleti személyiségekkel. Az ott Lomnici Zoltán! Az meg ott Schmidt Mária. Kövér László nagy emberként jön meg.
Az ácsorgók utat nyitnak neki, a fotósok köréje sereglenek,
ő pedig kezet ráz az első két sorban ülő emberekkel.
„Én magánminőségben vagyok itt” – mondja az Origo tudósítójának a férfi, aki az egyik „foglalt” cetlivel ellátott székre ül le, pedig nem is VIP-vendég. „Nem írja, hogy kinek foglalták. Szerintem nekem.” A férfi személyesen ismerte Szabad Györgyöt, együtt tanított vele az egyetemen, most már nyugdíjas.
A „Polgári átalakulásért” felirat felpaprikázza. „Nem valósult meg az a polgári demokrácia, amit ő elképzelt.” A férfi szerint jelenleg áldemokrácia van Magyarországon.
Szabad György mindig a gyengék, a kiszolgáltatottak oldalán állt, a mostani kormányról viszont ez nem mondható el"
– magyarázza.
Szabad György megszenvedte Trianont, a zsidótörvényeket, a kirekesztést, a munkaszolgálatot, a bujkálást és a üldöztetést – mondja az egykori házelnökről Schmidt Mária a nyitóbeszédben. „Évszázados vallási gyökerekkel rendelkező zsidó családból származott.” „Ezt sohasem tagadta, de soha nem is élt vissza vele” – súgja oda nekünk az egykori tanártárs. „Nem tért ki a kihívások elől, sem ’56-ban, sem ’89-ben” – mondta Schmidt, és azt is elmesélte, hogy Szabad tanította őt annak idején, és hogy ő mindig csodálta tanárát.
A parlamentáris demokráciában látta Magyarország jövőjét”
– tette hozzá.
Filmösszeállítás következik. Végignézzük, ahogy Szabad Györgyöt kinevezik házelnöknek. Majd őt magát halljuk: „Önkény itt többé senkit ne sújtson! Legyen őseink reménye szerint mindenki egyenlő a törvény előtt, és
védett a zsarnokságtól örökre.”
A videó véget ér, megjelenik a kivetítőn a Windows Media Player alapmenüje, majd Kövér László lép a pulpitusra.
Kövér az összetartás emberének nevezi Szabad Györgyöt, aki hitt az állam és a nemzet egységében, a polgári múltban és jövőben, valamint a magyar és a zsidó sors összeforrásában. Kövér szerint Trianon után Szabad kétszeresen is kisebbségi volt Erdélyben.
Szabad azt is vallotta, hogy nem jó, ha egy országban
az egyik boldogulása a másik kárára valósul meg
– tudjuk meg.
Ezek után egy kis anekdotázás következik, Kövér László felidézi, hogy joghallgatóként átjárt a bölcsészkarra, hogy meghallgassa a professzor élményszámba menő előadásait, és azt az esetet is elmeséli, amikor még nonkonformista, farmeres, hosszú hajú ifjú volt, és Szabad helyrerakta, hogy legalább a hajpántot vegye le. "Az ő kedvéért még nyakkendőt is kötöttem volna."
Kövér szerint Szabad György utat mutatott mindenkinek a nemzeti és polgári, jobb- és baloldali, konzervatív és liberális eszmék labirintusában.