Elkeseredésükben többen felmondást fontolgatnak. Az országos átlagtól messze leszakadt vasutas-bérek miatt már
így is drámai az emberhiány a szakmában,
és ez előbb-utóbb tragédiához vezethet – írja a szakszervezet. Egyben felszólítja a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium illetékeseit, hogy adjanak engedélyt a dolgozók megfelelő béremelésére is.
Pattanásig feszült a hangulat a vasútnál, a cégvezetők milliós béremelésének híre ugyanis futótűzként terjedt el, és
az év utolsó napján besokalltak a vasutasok.
A szakszervezetbe rengeteg e-mail és telefonhívás futott be az elmúlt napokban a tagoktól. Valamennyiből az derül ki, hogy
rengeteg elkeseredett vasutas jobb lehetőség híján is a felmondást fontolgatja.
A szakszervezet hónapok óta kongatja a vészharangot, hogy jelezze, egyre kritikusabb a helyzet a MÁV-nál. Miközben csak a szerencsén és egyes munkakörökben az agyonhajszolt dolgozók tapasztalatán múlik, hogy eddig nem történt tragikus baleset,
több száz betöltetlen munkahely van –
szögezte le Meleg János, a szakszervezet elnöke.
Meleg szerint az alacsony bérek és egyéb rossz körülmények miatt
ma már lasszóval fogják az embereket
a szakmában. Kifejezte, ő attól tart, hogy
előbb-utóbb akár a legrosszabb is bekövetkezhet,
mert elszakad a cérna még a legtürelmesebbeknél is. Egyre nehezebb féken – és a cégnél – tartani a felbőszült dolgozókat, mert sokan tudják, a szakszervezeteknek hónapokig kell küzdeniük azért, hogy
pár százalékos béremelést csikarjanak ki a dolgozóiknak
attól a vezetőségtől, amelynek tagjai éppen most kapnak plusz milliókat. Ezt a hangulatot mérgezi még tovább az a tény, hogy
a vállalatvezetés 2016. évi béremelési ajánlata jelenleg csupán 0,5 százalék,
azt is csak bizonyos – eddig nem meghatározott – munkakörökben.
Meleg János szerint ez lehet az utolsó csepp a pohárban. Az amúgy is lenézett szakma minden eddiginél sebesebben csúszik a lejtőn, amelyen már jó ideje elindult. A szakszervezet hónapok óta minden lehetséges fórumon hangoztatja:
beláthatatlan következményei lesznek annak, ha nem emelik a béreket,
nem javítanak a munkakörülményeken, nem lazítanak a drákói szigorúságú vizsgáztatási rendszeren. A szakszervezet elvárja, sőt követeli, hogy a tulajdonos és a MÁV vezetése tegyen végre komoly lépéseket:
állítson össze például egy vasutas-életpályamodellt, és azt valósítsa is meg –
azért, hogy megmentse a szakmát a végleges széthullástól. A tulajdonos és a menedzsment azonban – úgy tűnik – néhány erőtlen munkaerő-toborzáson kívül nem hajlandó, vagy egyenesen képtelen eredményesebb akciókra, változtatásokra.
A vezetői bérek ilyen arányú emelése után
a szakszervezet vezetése elvárja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium is lássa be
végre, náluk messze elmaradtak a dolgozói bérek a nemzetgazdasági átlagtól. A Vasutasok Szakszervezete
felszólítja a döntéshozókat,
hogy adjanak engedélyt a MÁV vállalatcsoport dolgozóinak megfelelő mértékű béremelésére.