Stabilan az ország második erejévé vált 2015-ben a Jobbik, de ezt nagyrészt annak köszönhette, hogy a baloldali pártok nem tudtak sem összefogni, sem a szavazótáborukat növelni. A radikálisok idén a néppártosodás stratégiája mentén próbáltak politizálni, de az év végére a taktikáról kiderült, hogy ez egyelőre nem elég a Fidesz megszorítására.
Pedig nem úgy indult az idei év a Jobbik számára, hogy decemberben csalódottnak kell majd lenniük. A Fidesz-KDNP válságáról szóltak az első hónapok, amit igazából csak a radikálisok tudtak kihasználni.
A párt hónapról hónapra növelte támogatottságát
a biztos szavazók körében, így áprilisra közel 30 százalékosra duzzadt a Jobbik tábora. Az év során egyébként ekkor voltak a legközelebb a Fideszhez.
Ha már április, akkor nem lehet kihagyni a tapolcai időközi országgyűlési választást, amit a Jobbiknak sikerült megnyernie. A verseny az utolsó pillanatig nyílt volt, de a radikálisoknak sikerült történetük első egyéni mandátumát megszerezniük. Ezt nagyrészt annak köszönhették, hogy Tapolcán még a második Orbán-kormány ideje alatt az aktív ellátást megszüntették, amit a Jobbik nagyon élesen támadott. A párt sikeresen használta ki az elégedetlenséget, és a Veszprém megyei városban mostanra egyeduralkodóvá vált.
Tölgyessy Péter akkor arról beszélt, hogy a Jobbik beékelődött a két korábbi pólusképző nagy erő közé. A tapolcaiak nagy arányban elhitték a Jobbiknak, hogy a reményt ők kínálják – mondta az elemző.
Szerinte a Jobbik valami hihetetlen erővel kifejezi nagyon sok magyar érzését.
A magyar társadalom rettenetesen frusztrált, rettenetes gyűlöletmennyiség, agresszió van benne, és nem akad még egy párt, amely ezt a dühöt, haragot jobban kifejezné – mondta Tölgyessy Péter.
A választás után úgy tűnt, a Jobbik számára már csak az lesz a kérdés, mikor előzik meg a Fideszt országosan is. Május-júniusban azonban teljes erővel robbant be a menekültválság a magyar politikai életben. A kormány a plakátkampány mellett nemzeti konzultációt indított, és kerítést is épített a déli határszakaszon. A Jobbik állva maradt ebben a küzdelemben, és a széles nyilvánosság felé egyáltalán nem tudott mindenki számára jól érthető üzenetet küldeni a menekültválságról.
Soha nem volt ennyire ellentmondásos éve a Jobbiknak, mint a mögöttünk hagyott esztendő – mondta az Origónak Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint 2015 első fele kétségkívül a sikerekről szólt a pártban, aminek a tetőpontja a tapolcai győzelem volt. A radikális párt első egyéni mandátumának a megszerzése
visszaigazolta Vona Gábor középre húzó politikáját
és a cukiságkampányt is. A menekültválság és főként a kormány lépései miatt a Jobbik nem tudott érvényesülni az év második részében, és nagyjából minden harmadik szavazóját elvesztette.
Krekó Péter úgy látja, a népszerűségvesztés miatt a párton belül hangosabbak lettek azok, akik hibásnak tartják a középre nyitást. Nyilvánvalóvá vált Vona Gábor és Novák Előd ellentéte is. A pártban sokan úgy látják, a Jobbik feladta az elveit, de ez addig nem zavarta őket, amíg jöttek a választási sikerek.
A Political Capital igazgatója szerint a következő időszakban is meghatározó törésvonal lesz a párton belül a radikálisok és a mérsékeltek ellentéte. Ez a párt következő tisztújító kongresszusán kerülhet igazán előtérbe.
A párt tagsága nem fogja leváltani Vona Gábort,
de a vezetőségben megmaradhatnak a radikális hangadók, így például Novák Előd és Szávay István is – mondta Krekó Péter.
A párt számára a másik jelentős kudarc az volt, hogy az Alkotmánybíróság megálljt parancsolt az egyik népszavazási kezdeményezésüknek. A Jobbik több szakszervezettel és baloldali párttal közösen indított aláírásgyűjtést, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után. A szignók meglehetősen gyorsan gyűltek, így szinte biztos volt, hogy 2016-ben biztosan lesz referendum erről a kérdésről. Az AB végül megálljt parancsolt, így erről biztosan nem fogunk majd népszavazni.
Az év második felében a Jobbik
a kormányzati korrupciós ügyekre próbált rászállni.
A radikálisok szinte naponta tartottak sajtótájékoztatót erről a témáról, és parlamenti felszólalásaik többsége is ezt járta körül. A korábbi, főleg ideológiai kérdésekkel foglalkozó nyilatkozataik háttérbe szorultak. Mindezek ellenére a népszerűségük, ha lassan is, de csökkent. Az év végére a biztos szavazók körében nagyjából 20-22 százalékra estek vissza, de az MSZP-t még így is előzik.
A párt számára az év során a legkellemetlenebb ügy továbbra is Kovács Béla európai parlamenti képviselő feltételezett kémkedése volt. Bár a pártvezetés nem engedte el teljesen a politikus kezét, nem is mutatkoztak egyszer sem a nyilvánosság előtt. Kovács ügyében idén decemberben emeltek vádat, de jövő év márciusáig még nyomoznak.
Vona Gábor arról beszélt az Origónak, hogy 2014-ig a közvélemény-kutatók a Jobbikot a teljes népesség körében 7-10 százalék között mérték. A 2014-es választásra kampányhangulatban feltornázták magukat 1 millió szavazóra, ami az összes választópolgár 12 százaléka. A tapolcai választás kampányidőszakában a közvélemény-kutatók 16-19 százalékra mérték őket. Ezt követte egy nyári-őszi visszaesés, jelenleg 11-14 százalékra, azaz a választások körüli szintre taksálják a Jobbikot.
Vona szerint kijelenthető, hogy azokat a választókat, akiket a 2014-es kampány során meg tudtak nyerni maguknak, meg is tartották, sőt tartalékaik vannak. Szerinte ezt a másodlagos pártpreferenciák adatai is igazolják, illetve az, hogy
elutasítottságuk alacsonyabb, mint a Fideszé és az MSZP-é.
Legnagyobb sikerünk egyértelműen az, hogy megszereztük első egyéni képviselői mandátumunkat a tapolcai választáson – értékelte 2015-öt a Jobbik elnöke. Kudarcnak azt érzi, hogy az „MSZP korrupcióban világbajnok kormányát a Fidesz korrupciós olimpiai bajnoki címével felülmúlta”, mégsem sikerült igazán ráirányítani a közvélemény figyelmét ezekre az egyedi ügyekre – mondta a pártelnök.