Legfeljebb március végéig finanszírozza a főváros az agglomerációs autóbusz- és HÉV-járatokat, miközben megállapodik a helyközi közösségi közlekedési feladat visszaadásáról az állammal.
Ha az átadás-átvétel csúszna, addig a főváros megelőlegezi a pénzt, de behajtja az államon
– tartalmazza az Origo birtokába került közgyűlési előterjesztés, amiről szerdai ülésén szavaz a testület.
A 26 agglomerációs településen 350 ezer embert érintő,
a közösségi közlekedés finanszírozásáról szóló pénzügyi vita végére tenne pontot szerdán a Fővárosi Közgyűlés.
Az Origo birtokába került előterjesztésben Tarlós István – pénzügyi helyettesével és az önkormányzati tanácsnokkal együtt – azt javasolja: még a főváros idei költségvetésének február végi elfogadása előtt zárják le a kérdést.
A határozati javaslat lényege, miszerint a főváros visszaadja az államnak az agglomerációs közösségi közlekedés biztosításának feladatát, nem újdonság, miután az utóbbi napokban világossá vált, hogy a főváros és a kormány szándéka közös:
a főváros szabadulna az egyre csökkenő állami források mellett veszteséget termelő feladattól, amit az állam hajlandó is átvenni.
Az előterjesztés is rögzíti azt, amiről a főpolgármester hónapok óta vitázik az állammal:
a szerződésben is vállaltakkal szemben a kormányzat nem fizeti ki az agglomerációs szolgáltatás árát,
így a főváros közlekedésszervező cégének, a BKK-nak sem 2015–2016-ra, sem a következő évekre nincs elég pénze ahhoz, hogy járassa a HÉV-eket és az autóbuszokat a városhatáron túlra is.
Az alulfinanszírozottságban az állam felelősségét közvetve beismerő, a helyzet rendezésére elfogadott decemberi törvénymódosítás pedig csak még nagyobb károkat okoz – derül ki az előterjesztésből az, amit nemrég Tarlós úgy fogyalmazott meg: a törvénnyel, ami a kormányzati kommunikáció szerint rendezi, ám csak látszólag, a pénzügyeket, a hátába "vágták a kést".
Az említett törvénymódosítás ugyanis, mint arról az Origo beszámolt, megemelte a főváros kasszájában maradó helyiiparűzésiadó-bevétel arányát. Csakhogy az emelés minimális: két lépcsőben csak 6 milliárd forint pluszt hoz, miközben ugyanennyivel, a tavalyi 24-ről 18 milliárdra csökken már idén a közösségi közlekedésre adott állami pénz.
Ezzel Orbánék a jobbára kormánypárti irányítású kerületektől vonnak el pénzt, összeugrasztva őket a fővárossal. Attól viszont még jobban tart a Városháza, hogy a törvénymódosítás szerint az iparűzésiadó-bevétel fővárosnál maradó, megnövelt részét a BKV-ra kell fordítani, ha szükséges. Mivel nyilván szükséges is lesz, így az adóvételből nem maradna semmilyen más célra, amire eddig abból költöttek.
Vagyis a pénzhiány miatt nem, vagy nem olyan színvonalon tud a főváros egyes feladatokat ellátni, mint eddig: például a közvilágítást, az utak takarítását vagy a színházak fenntartását. Erre utal Tarlósék előterjesztése is: "az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a főváros kötelező feladatai rovására működési forráshiányt idézne elő, amit a jogszabályok többszörösen tiltanak".
Ezért – miként arról Tarlós már decemberben Orbán Viktor kormányfővel, majd azóta Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel is megállapodott – a főváros visszaadja az államnak a helyközi közösségi közlekedés feladatát, ennek technikai részleteiről pedig tárgyalásokat indít a kormánnyal – tartalmazza az előterjesztés.
A javaslat szerint legfeljebb március végéig finanszírozza a főváros az agglomerációs autóbusz- és HÉV-járatokat.
Ha az átadás-átvétel csúszna, a főváros e határnap után is ellátja ezt a feladatot, ám utólag behajtja a pénzt az államon: "Ideiglenes megállapodás keretében –csakis a 2016. évi költségek teljes megtérítése mellett – a szolgáltatást a főváros ideiglenesen, a folyamat befejezéséig biztosítja."
96 karbantartót küldenek el a BKV-tól
A BKV a cég megváltozott piaci szerepével, valamint az utóbbi évek buszkiszervezési gyakorlata miatti egyharmadnyi teljesítményvesztéssel indokolta hétfői közleményében a tervezett – és már Tarlós István főpolgármester által múlt héten bejelentett – csoportos létszámleépítést. A BKV közleményéből kiderül, hogy várhatóan 96 embertől válnak meg, jellemzően autó- és trolibusz-karbantartóktól, de ez még nem a folyamat vége, mert "2016-ban további költségracionalizálások várhatók". A tájékoztatás kitért arra, hogy igyekeznek a távozók jövőbeni elhelyezkedését segíteni.
Az elbocsátásról a trolis dolgozókat is tömörítő Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) elnöke az Origónak a létszámleépítést úgy értékelte: az elbocsátással érintett üzletágban több százmillió forinttal túllépték tavaly a bérkeretet, részint a mintegy tízezer óra túlóra miatt, ezért érthetetlen számára, miért küldenek el embereket, ha ennyien is ennyit túlóráztak. Szabó István nem érti azt sem, hogy a most elbocsátani tervezett dolgozókat miért nem képezték át autóbusz- vagy torlibuszvezetőnek, azokból ugyanis hiány van, és még nagyobb hiány lesz, ha a 3-as metró felújítása idején pótlóbuszokat állít majd forgalomba a BKV.
Cikkünk folyamatosan frissül!