Gyomorgörccsel néztem végig a listát,
mondta az egyik háttérintézmény vezetője az Origónak. Korábban nem kaptak semmilyen értesítést arról, hogy esetleg megszüntetnék őket. Úgy látja, az is szempont lehetett, mennyire elégedettek az adott intézmény munkájával, vagy
mennyire volt fontos a működésük a kormány szempontjából.
Mindössze egy nappal Lázár János bejelentése előtt hallottak először a tervezetről az egyik legnagyobb háttérintézményben is, ahol több mint ezer ember dolgozik. A részletekről azóta sem tájékoztattak senkit, így egyelőre
ők is február 10-ét várják,
hogy kiderüljön: hogyan érintik őket a változások. A munkatársak most abban reménykednek, igazak a pletykák arról, hogy a csütörtökön kiszivárgott lista nem végleges.
Lázár János magánakciójaként értelmezik a kormányzati háttérintézmények megszüntetéséről és beolvasztásáról szóló bejelentést az Origo által megkérdezett intézményi vezetők. Maga a Miniszterelnökség vezetője fogalmazott úgy a csütörtöki Kormányinfón, hogy az ő célkeresztjében vannak az ominózus intézmények. A hivatalok vezetői arról is beszéltek, hogy
nyilatkozatstopot rendeltek el,
így hivatalosan nem is kommentálhatják a terveket.
Az Origo kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a kabinet ülése előtt egyes tárcavezetők sem tudtak az egészről semmit. Ők is meglepődtek, hogy Lázár János most állt elő a háttérintézmények elleni akciójával. Ennek némileg ellentmond, hogy a miniszterelnök még tavaly év végén utasította Lázár Jánost, hogy az államreform keretében álljon elő a karcsúsítási javaslatokkal.
Az egyik háttérintézménynél dolgozó forrásunk arról beszélt, hogy maguk a minisztériumok sem tudják elvégezni azokat a feladatokat, amik a hatáskörükbe tartoznak. Erre a legjobb példa az emberi erőforrás tárcája, ahol mostanra szinte átláthatatlan lett a minisztériumi struktúra. Nehéz elképzelni, hogyha újabb intézményeket rendelnek hozzájuk, akkor hatékonyabb lesz a működés.
Egy másik háttérintézménynél arról beszéltek, hogy egyáltalán
nem biztos, hogy a megjelent lista lesz a végleges állapot.
Sokat számít majd, hogy az egyes intézmények élén lévő vezetők mennyire rendelkeznek erős kapcsolattal a kormányzatban. Akik jó kapcsolatokkal rendelkeznek, azoknak megmaradhat a területük, viszont könnyen megszűnhetnek azok, akik nem kötődnek erős szálakkal a központhoz.
Kormányzati forrásból azt az információt kaptuk, hogy nincsen kőbe vésve a vs.hu cikkében megjelent lista. Azok az intézmények minden bizonnyal nem fognak megszűnni, amelyek például az elmúlt egy évben jöttek létre. Ezek főleg az egészségügy területén vannak.
Ez a forrásunk is úgy gondolja, hogy az egyes háttérintézmények élén álló személyek lobbiereje is sokat számíthat. Példaként mondta a Nemzetstratégiai Intézet élén álló Szász Jenőt, akinek kiváló kapcsolata van Kövér Lászlóval. Ez sokat segíthet az érdekérvényesítésben – mondta az ügymenetre rálátó forrásunk.
Az Origo információi szerint annyi biztos, hogy a szerdai kormányülésen szóba került a háttérintézmények helyzete, és a jövő héten is tárgyalni fog róla a kabinet. Kérdéses azonban, hogy a szűk két hét elég lesz-e egy ilyen horderejű döntéshez. Az sem mutat túl nagy szervezettséget, hogy információink szerint volt olyan háttérintézmény, ahol
mindössze öt percet kaptak a tervezet véleményezésére.
Több, névtelenséget kérő forrásunk azt valószínűsíti, hogy a bejelentés hátterében Lázár János és Rogán Antal csörtéje áll. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a lemondását is kilátásba helyezte, amikor Orbán Viktor létrehozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát, és Rogán Antalt nevezte ki az élére.
Lázár János ezt a tüskét azóta sem nyelte le, és mindent megtesz azért, hogy minél több hatalmat szervezzen a Miniszterelnökség alá. Sokak szerint éppen ezért „vette célkeresztbe” a háttérintézményeket is.
A miniszter célja, hogy a háttérintézmények egy részének bekebelezésével
növelje kormányon belüli hatalmát.
Másrészt, ha a háttérintézmények jelentős része eltűnik, akkor a Rogán-minisztériumnak nem lesz lehetősége arra, hogy esetleg erre a területre bővítse ki a hatókörét. Ráadásul Lázár ezzel az akciójával is bizonyíthatja a miniszterelnök előtt, hogy
teljesen elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett.
Érdekes, hogy bár az esetleges átszervezés 50 ezer embert érint, Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában egy szót sem szólt arról, hogyan képzelik az átalakítást.