Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Most múlik pontosan az egészségügy – figyelmezteti Balog Zoltánt és a társadalmat is az orvosok interneten terjedő nyílt levele.
Decemberben még 64 szakember jelezte Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek a válsághelyzetet, bármilyen hivatalos visszhang nélkül. A kezdeményezés azonban nem halt el, január 4-re már 781 orvos írta alá az Emminek címzett nyílt levelet és petíciót. Az akciót szervező 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-közösség szerint
gyökeres reformok nélkül nem megoldható tovább a betegek biztonságos gyógyítása.
Példaként említik, hogy tavaly Európa-szerte a magyar orvosok jutottak a legkevesebb kézfertőtlenítőhöz – a kézfertőtlenítés módszerét bevezető Semmelweis Ignác hazájában. Százezer betegre feleannyi MR-, CT-készülék jut nálunk, mint Szlovákiában. Ebből is adódhat, hogy
az OECD-tagállamok közül nálunk a legrosszabb a daganatos betegek túlélési esélye.
A csoport figyelmeztet arra is, hogy az erkölcsromboló hálapénz nem fékezheti meg a dolgozók elvándorlását, mert csak orvosok szűk csoportjának jelent biztos megélhetést.
A szervezők decemberben három – válasz nélkül maradt – kérdést tettek fel Balog Zoltánnak, ezeket most megismétlik.
Az orvoscsoport ugyanakkor Ónody-Szűcs Zoltánt is kérdőre vonja, mennyi időt adna a hálapénz kikopására, milyen lépésekkel akadályozná meg a tömeges elvándorlást.
Az Emminek, illetve Ónody-Szűcsnek címzett petíciót civilek is aláírhatják, a szervezők mindenkit arra kérnek, "szánjanak a jövőjükre 30 másodpercet", ők is küldjék el a fenti kérdéseket a tárcának az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu címre.
Mi is írtunk ezzel kapcsolatban az Emmi ügyfélszolgálatának és sajtóosztályának. Visszajelzésük már az után érkezett, hogy a petícióról szóló cikket közöltük.
A tárca szerint az elmúlt években 95 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték, 2016. januártól pedig 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos kap magasabb bért.
"A szakvizsgázott fiatal orvosok havonta 151 ezer forint plusztámogatásban részesülhetnek, a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelkedik, a rezidenseket oktató orvosok rezidensenként havonta plusz 50 ezer forintot kapnak" – írta az egészségügyi államtitkárság.
Hozzátették, a polgári kormány szerintük csökkentette az orvoselvándorlás mértékét és a kórházi adósságokat, 500 milliárdos fejlesztési forrást pumpált az egészségügy rendszerébe, emellett folyamatosan konzultál az érdekvédelmi képviseletekkel is.
Az orvosközösség által feltett három kérdésből így egyre, az anyagi megbecsülés kérdésére válaszoltak,
a kerekasztal és a hálapénz ügyéről azonban nem szól az Emmi levele.
Nemcsak az orvosok léptek akcióba, hanem a helyzetükkel elégedetlen szakápolók is: Sándor Mária és fekete ruhás társai már egészségügyi sztrájkot terveznek.
A tavaly az Erzsébet hidat is elfoglaló fekete ruhás csoport hamarosan közös platformot alapít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével és a több ezer védőnőt képviselő Autonóm Területi Szakszervezettel.
Ha együtt mozdulnak meg, az országos sztrájkhoz is vezethet az egészségügyben és a szociális szférában egyaránt.
Az alacsony bérért dolgozó, rendszeresen túlórázó egészségügyi dolgozók elégedetlenségét a tiltakozó akcióknál is jobban jelzi, hogy egyes becslések szerint az utóbbi hét évben közel 20 ezer ápolónő ment külföldre a jobb megélhetés reményében, és naponta két-három orvos hagyja el az országot.
Az egészségügy leépülése nem egyszerre, hanem helyi kis krízisekben érezhető igazán: ezzel szembesülünk, amikor altatóorvosok csapata mond fel egy kórházban, mert úgy érzik, hogy a nővérhiány miatt nem tudják biztonságosan ellátni a munkájukat, vagy amikor egyszerre hat ápolónő távozik ugyanarról a belgyógyászati osztályról.
