Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) néven új lakás-takarékpénztárat hoz létre a kormány – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy hétfői háttérbeszélgetésen. Az erről szóló törvényjavaslatot még a héten benyújtják a parlamentnek. A kormány célja ezzel, hogy a mostani lakás-takarékpénztári rendszernek versenytársa legyen. Rogán szerint, míg az állam
50 milliárd forinttal finanszírozza a mostani rendszert,
addig a másik oldalon alig épülnek új lakások.
A politikus elmondta, hogy az Angliában és Portugáliában is működő building society nevű rendszert akarják bevezetni. Ennek az a lényege, hogy a létrejövő új szövetkezeteknek a tagok számára biztosítaniuk kellene, hogy évente hány új lakást hoz létre a szövetkezet. Például egy 1000 tagú szövetkezet esetében biztosítania kellene, hogy évente 100 új lakást hozzanak létre a tagoknak. Így a családok új lakáshoz jutnának, és az építőipar is fix megrendelésekhez jutna.
Rogán arról is beszélt, hogy az új szövetkezetek felállításával természetesen a mostani rendszerben lévők megtakarításai megmaradnak, és az állami támogatás is folyamatos lesz. A miniszter arra számít, hogy
az új szövetkezetek jogilag áprilisban jöhetnek létre,
a tényleges működést csak az év második felében kezdhetik meg.
A miniszter azt is elmondta, hogy a szerdai kormányülésen újabb könnyítések kerülhetnek az új otthonteremtési rendszerbe. Az egyik ilyen, hogy
azok is kaphatnak támogatást, akiknek már van ingatlanuk.
Ezenkívül az építendő ingatlanokra vonatkozó 30 milliós értékhatár is rugalmasabb lehet – mondta a miniszter.
Rogán Antal a hétfői háttérbeszélgetésen azt is elmondta, hogy az új otthonteremtési rendszer megteremtését az indokolta, hogy a költségvetés hiánya lecsökkent, stabil a gazdasági növekedés, és a kormány szeretné, ha több gyermek születne. A politikus az egyik legfontosabb célnak az nevezte hogy a jövőben a mostani
évi 8 ezer új lakás helyett legalább 16 ezer épüljön.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője beszámolt egy közvélemény-kutatásról, amelyet január elején végeztek. A 40 év alattiak közel 80 százaléka súlyos problémának látja a demográfiai helyzetet, és szerintük ezzel valamit a kormánynak kezdenie kell. A kutatásból az is kiderült, hogy a 40 év alattiak 20 százaléka kívánja igénybe venni az új csokot, míg 8-9 százalék gondolkozik a háromgyerekes modellben.
Rogán Antal nem tart attól, hogy a csok életbeléptetésével elértéktelenednének a használt ingatlanok. Attól sem tart a politikus, hogy az új lakások építésének megugrása az árak emelkedéséhez vezetne, mivel a kereslettel együtt a kínálat is növekedni fog.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője úgy látja, hogy az új csok nem vezet majd a családok eladósodásához, mivel az alacsony kamatok és a személyes eladósodottságra vonatkozó szabályok miatt nem alakulhat ki a devizahitelekhez hasonló helyzet.
Rogán Antal azt mondta, számítanak arra, hogy lesznek viták az Európai Bizottsággal a lakásáfa-csökkentés miatt. Azonban a testület az olyan intézkedések esetében, amik a lakosságot érintik, lényegesen elnézőbb, mint azokkal, amik a nagyvállalatokat. Példaként hozta föl a rezsicsökkentés ügyét, amelyben máig nem hozott döntést az EB, míg a reklámadó esetében azonnal léptek – mondta a politikus.
Egyébként a kormány ebben a témában
szívesen vállalja a vitát az EB-vel.
Például Lengyelországban is hasonló rendszer működik az otthonteremtésben, így azzal is lehet majd érvelni – monda a politikus.
Megjegyezte azt is, hogy a bankoknak is kötelező a csok kifejezést használniuk a hirdetéseikben. A lakás- és házépítések számának várható emelkedése miatt a kabinet arra is számít, hogy külföldre ment építőipari szakemberek visszatérnek Magyarországra.
Az építésügyi szabályozásra kitérve Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az előírások módosítása – engedélyeztetés helyett bejelentési kötelezettség – nagy felelősséget ró majd az építészszakmára. Kilátásba helyezte egyúttal, hogy az építésügy területe átkerülhet az önkormányzatoktól a járási, illetve a kormányhivatalokhoz.