– Milyen újságtól jött?
– Origo.
– …???
– Internetes újság.
– Ú! Akkor maga most fog kapni!
A Polgárok Háza a Visi utcában van, kőhajításra az Orczy tértől. A környékről sokat elmond, hogy az utca túloldalán álló kocsmában 250 forintért adják a korsó sört. A PH elüt a környezetétől, főleg belülről.
Az előadóterem valaha belső udvar lehetett, amit beépítettek. A plafonja üvegből van, felnézve a négy magasodó fal között láthatjuk az eget. Néhány magyar zászló, egy püspök mellszobra, bőrfotelek, a lépcsőházban pedig egy futónövény nyúlik le középen több emeletet érintve. A falakon Orbán Viktor, Kövér László és hasonló hírességek fotóiból raknak ki montázsokat, amint a Polgárok Házában beszélnek. A képek mellé Márai-, Petőfi- és Wass Albert-idézetek is kerültek a falra.
Csütörtök este van, itt tartják Bogár László Hol vagyon a vagyon? című új könyvének bemutatóját. A könyv legfőképpen arról szól, hogy
az országokat bábuként rángató, láthatatlan háttérhatalom miként nyúlja le a világ pénzeit,
és lesz egyre gazdagabbá, míg a szegények száma egyre csak nő. Minket azért is érdekel az esemény, mert a meghívóban azt olvastuk, hogy „az ember nevű élőlény földi létének kritikus pontjához érkezett”.
Régimódi muzsika szól, valaki azt mondja, hogy ez a Hot Jazz Band, más szerint viszont egy rég elhunyt színművész énekel („Egy valcer szebb, mint 100 beszéd”). Az unatkozókat a Magyar Idők példányai várják.
Lassan gyűlik a közönség. A rendezvény előtt egy órával még csak egyetlen hölgy tartja szóval az Origo tudósítóját, de a startra kb. százan vagyunk. Az átlagéletkor nagyon magas, megkockáztatjuk, 60 év feletti. A legtöbben nagyon választékosan beszélnek („Kétséges, hogy megtelik a terem”, „Ön tollnok? No, és mit jegyez?”)
Nagyra tartom Bogár urat, mert a gátlástalanságig őszinte”
- mondja az egyik sovány, szemüveges úr, aki fehér kötött pulcsit húzott az ingére. A férfi szerint nagyon kevés manapság az ilyen ember. „Még Csurka István volt hasonló.” A továbbiakban az online újságok felől érdeklődik („Tulajdonképpen hány oldalas egy ilyen?”).
„A politikában és a gazdaságban nincsenek véletlenek, a globalok tudatosan vezetik a világot” - mondja egy sárga kardigánt viselő alacsony hölgy. És hogy kik ezek a globalok? A hölgy szerint impotens férfiak lehetnek. Mivel férfiként nem tudnak alkotni, ebben élik ki magukat.
A világ irányításában.
Mégsem ez a világ legnagyobb baja a hölgy szerint, hanem az, hogy gyakorlatilag kikapcsolták Istent. „Nézze meg a fiatalokat. Mind lelki nyomorult. Ott állnak a buszon, nem tudnak köszönni, be van dugva a fülük, és csak lapozgatnak. Nem is a való világban élnek. A szüleik meg, gondolom, nem beszélgetnek velük. Ezért csak egymásnak maradnak a kis buta fejükkel. Persze én nem értek ehhez.
Én is buta vagyok.”
Egy másik férfi szerint mi és a többi internetes újság jól meg fogjuk kapni a magunkét az előadás alatt.
Bogár László pontosan érkezik. Belövik a laptopot meg a kivetítőt, megjelenik a PowerPoint-vetítés első oldala. „Mi van? Mozi lesz?” - kérdezi valaki.
Az előadás előtt a házigazda sajnálattal közli, hogy az előzetesen beígért borkóstoló elmarad, mert a pincészet vezetője beteg lett. A bejelentés látszólag senkit sem zavar. „Legalább több időnk jut a lényegre” - mondja valaki.
Bogár László igazi laza professzornak tűnik. Laza, mert farmerral hordja a zakót meg az inget, és mert lazán tréfál a világvége-víziók mesélése közben. Közben professzor is, mert sok diagramot mutat, sok idegen szót használ, és olykor nagyon is komolyra vált. A szenvedély néha elragadja, például amikor
rákosan burjánzó tenyészethez hasonlítja a Szaharától délre élő népeket.
A közönség komolyan, figyelmesen hallgatja, bár 10 percenként megszólal egy-egy brutális hangerejűre állított mobil. A telefonokat a megszokottnál lassabban nyomják ki, és a közönség a megszokottnál jobban háborodik fel minden egyes csörgésen.
Bogár László elmondja, hogy az Iszlám Államot a Nyugat hozta létre, és mégsem. De persze messzebbről indulunk. A világ, ami körülvesz minket, mindig úgy épült fel, hogy a valódi hatalom szerkezete láthatatlan maradt, és persze mindent meg is tett azért, hogy ez így maradjon. Aki szóba hozza, azt megbélyegzik, hogy gyűlöletbeszél, meg összeesküvés-elméleteket gyárt.
Ez a háttérhatalom vastagon benne van az Iszlám Állam megszületésében
és megerősödésében, ahogy ez így volt az al-Kaida és a tálibok esetében is, sőt bizonyos értelemben maga Észak-Korea is hasonló szörnyeteg.
Ha a hatalom azt akarná, akkor 48 órán belül megsemmisíthetné ezeket a szörnyeket, de úgy néz ki, hogy nem akarja. És ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a CIA vagy a Moszad alapította őket, hanem inkább, hogy a hatalom ilyen „let it happen” módon áll hozzájuk, ahogy tette ezt mondjuk 2001. szeptember 11-én, magyarázza Bogár László.
Az amerikai birodalmi stratégiának ugyanis fontos alapköve a tervezett káosz. Ezt elő is segíti a világ számos helyén. Utána persze előáll, szigorúan néz, és azt mondja, hogy rendet rak, de végül nem tartja meg a szavát. De a professzor szerint
az Amerikai Birodalom ideje is letelik,
ahogy az elmúlt 500 évben minden nagy birodalom ideje letelt. Ezek a birodalmak kb. 100 évenként váltogatták egymást (portugálok, spanyolok, franciák, hollandok, britek). Ez a százéves óra már a végét ketyegi az amerikaiaknak, akik persze már sejtik is, hogy ez így van, és a tervezett káosszal ezt a folyamatot akarják lelassítani - tudjuk meg.
A legjobban pedig úgy lassíthatja, ha meggyengíti a potenciális riválisokat, Európát, Oroszországot és Kínát, valamint az őket összekötő szálakat.
Nézzük csak meg, hogy milyen kevés kellett, hogy az amúgy kiváló viszonyban levő Törökország és Oroszország összeugorjanak.
A bevándorlás helytelen kifejezés a mostani migrációs helyzetre - mondja Bogár László, aki szerint megfelelőbb szó a bevándoroltatás. Hiszen a világ legnagyobb logisztikai feladata, hogy több millió embert több ezer kilométerrel arrébb vigyünk. Ennél a résznél egész lázba jön a professzor. „Erre most azt látjuk, hogy… trallallallallaaa… csak úgy spontánul megindul több millió ember. De nincs ám szervezés! Hehh! Hahh!”
Bogár professzor szerint ehhez több tízmillió dollár és több ezer titkos operatív tiszt kellhet, meg persze egy kis liezon a globális bűnszervezetekkel.
„Egyébként hihetetlen, hogy sehol nem eresztett a lék”, azaz hogy a több millió bevándorolt közül még senki sem szólta el magát. A szónok szerint lehet, hogy megfenyegették őket, hogy a szüleik és a gyerekeik testi épségét is kár érheti.
Az európai vezetők pedig gyengék és alkalmatlanok a történelmi feladatra, ami előttük áll.
Persze a nép nem hülye, és egyre nagyobb a feszültség köztük és az uralmi elit között. Bogár László szerint a mostani helyzet felfoghatatlan áldozatokat követel a világtól, de lehet, hogy már akkor is késő lenne, ha meghoznák ezeket az áldozatokat. Lehet, hogy már most túl vagyunk a kritikus ponton, és a romboló folyamatokat már nem is lehet megállítani.
A világ egyik nagy megmagyarázhatatlan baja, hogy míg a szaporodásra legideálisabb jóléti országokban fogy a népesség, addig a legrosszabb helyeken, mint pl. Fekete-Afrika, rákos burjánzáshoz hasonlatos tenyészés zajlik. Az emberek csak szaporodnak és sokasodnak az éhínség, a járványok és a háború dacára.
Itt szinte követhetetlenné válik a gondolatok fénysebességű zápora. Az afrikaiak nehéz életétől eljutunk a természet pusztulásáig, a Csádi-tó kiszáradásáig, a városokba beszabaduló vízilovakig, majd a Bud Spencer-filmekig (Az Én a vízilovakkal vagyok című film kapcsán).
Arról pedig leginkább a Nyugat tehet, hogy ekkora a baj a világ egyes részein. Hiszen a felfedezések és a gyarmatosítások lényegében arról szóltak, hogy
a fehér ember bevándorló terrorista rablóbandaként körbejárt, és kifosztotta a világot.
De legalább magának fosztotta volna ki a hülyéje. De persze a szajré a háttérhatalomhoz ment. Ahhoz a háttérhatalomhoz, amely a többi civilizációt használja az európai fehér ember legyilkolására. „Nehéz erről indulat nélkül beszélni” - mondja Bogár László, de feleslegesen. Így is látjuk rajta.
Igazából csak ezek után térünk rá a rendezvény valódi céljára, a világ pénzbeli egyenlőtlenségeit vizsgáló könyv bemutatására. Innen Bogár professzor jó 20 percig diagramokat és szatirikus Economist-borítókat zúdít a közönségre a PowerPointból.
A papírízűvé váló előadásba a végén feltett kérdések hozzák vissza az életet. Kiderül, hogy csak Magyarországról (tudjuk, kik) az elmúlt 30 évben 242 milliárd dollárnyi vagyont loptak ki offshore paradicsomokba, hogy
a magyar föld soha sem volt senkié, még a királyé sem, csakis a Szent Koronáé,
és hogy azért vernek kenterbe minket a környező országok a gazdasági statisztikákban, mert a magyar elit annak idején a lehető legrosszabb döntéseket hozta meg a külföldi tőkével kapcsolatban.
Végül nem kaptuk meg jól, ahogy ígérték. Se mi, se a többi internetes újság. Ezúttal megúsztuk.