Orbán vagy Gyurcsány fél-e jobban az emberektől?

Szombathely, 2008. február 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök portréjával illusztrált kampányplakát Szombathely belvárosában, a Thököly utcában. MTI Fotó: Czika László

Némileg nőtt a visszadobott országos népszavazási kérdések száma 2010 után, de egy sikeres referendumot megfelelő infrastruktúra nélkül továbbra sem lehet megszervezni. Az ellenzék szerint a Fidesz fél a népszavazástól, ezért tesznek meg mindent, hogy valamennyi kezdeményezést elgáncsolják. A kormánypártok a képviseleti demokráciára hivatkoznak, de ellenzékben számukra is fontos volt a nép. A Fidesz–KDNP-kétharmad 2010 után a népszavazási törvényt is megváltoztatta, 50 százalék alatt érvénytelen a referendum.

Szinte biztos, hogy Budapesten nem lesz népszavazás az olimpiai pályázatról és a Liget-projektről, mivel a fővárosi választási bizottság zöld jelzését a Kúria a napokban megváltoztatta. Hónapok óta tartó, bohózatszerű küzdelem zajlik a vasárnapi zárvatartásról tartandó referendumról is. Bár a választási bizottság novemberben hitelesítette azt a kérdést, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?”, de a döntést a Kúrián megtámadták.

Még nem dőlt el, hogy lesz-e népszavazás a vasárnapi boltzárról Forrás: Origo

Közel 90 százalék megbukott

Annak jártunk utána, hogy valóban nehezebbé vált-e egy országos népszavazás kiírása 2010, különösképpen az alaptörvény 2012-es életbe lépése után. Az utóbbi évek tendenciáinak az értékeléséhez 2002-ig nyúltunk vissza. A 2002–2006-os parlamenti ciklusban összesen 100 darab országos népszavazási kezdeményezés volt.

Ennek 86 százalékát utasította el az Országos Választási Bizottság.

Tíz esetben adták ki az aláírásgyűjtő íveket, három kérdésben pedig népszavazást is tartottak.

2006–2010 között összesen 1022 országos népszavazást kezdeményeztek. Ennek 88 százalékát utasította el az OVB. 61 kérdésben adtak ki ajánlásgyűjtő ívet, de csak három kérdésben volt referendum. 2010 májusától 2013. szeptember 29-ig 537 kérdésben kezdeményeztek referendumot, a választási bizottság a kérelmek 93 százalékát utasította el. Végül

12 kérdésben adtak ki gyűjtőíveket,

de az érvényes 200 ezer aláírást egyszer sem sikerült összegyűjteni.

Szavazhattunk volna, de...

Az új választási eljárásról szóló törvény 2013. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. január 18-ig összesen 116 kezdeményezés volt, de az összeset lesöpörte az asztalról az NVB. A 2014-es országgyűlési választás óta 119 kérdést nyújtottak be.

Ennek 90,4 százalékát utasította el az NVB.

Kilenc kérdésben hitelesítették az aláírásgyűjtő íveket, de eddig országos népszavazás egyetlen kérdésben sem volt.

Az aktuális országos választási bizottság rengeteg népszavazási kérdést lesöpört Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A számokból kiderül, hogy egy országos népszavazás kiírása 2010 előtt sem volt könnyű dolog, de a választási bizottság a mostaninál egy picivel nagyobb arányban hitelesítette a beadott kérdéseket. A 2010-es kormányváltás óta három esetben tűnt úgy, hogy országos népszavazás lehet bizonyos kérdésekről, de ezek, főleg belső pártpolitikai okokból, megbuktak.

Közel volt az LMP

2012-ben az LMP négy kérdésben kapott zöld utat, de

csupán 160 ezer érvényes szignót tudtak összegyűjteni.

A párt kudarcában az játszott szerepet, hogy sem az MSZP, sem a szakszervezetek nem nyújtottak segítséget a gyűjtésben. Az ökopártnak pedig nem volt elég szervezeti háttere, hogy 200 ezer érvényes aláírást összegyűjtsön.

Tavaly civil szervezetek 19 kérdésben kezdeményeztek népszavazást. Végül három kérdésben indult aláírásgyűjtés, de a baloldali ellenzéki pártok csöndes bojkottja miatt csupán pár tízezer szignót tudtak összegyűjteni. A férfiak 40 év munkaviszony utáni korkedvezményes nyugdíjáról is megindult az aláírásgyűjtés, de az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a kérdést.

Gyurcsány Ferenc ellenzékből már jobban szeretett volna népszavazást Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Szigorítás

Magyarországon 1989 óta összesen hat országos népszavazást tartottak 12 kérdésben. Ebből kilenc kérdésben volt érvényes a referendum. Ha a 2012-ben érvénybe lépő alaptörvényi változások fényében nézzük a népszavazásokat, akkor

összesen csak két országos referendum lett volna érvényes.

Ennek oka, hogy míg korábban elég volt egy népszavazás érvényességéhez, ha a választók 25 százaléka egységesen szavaz, addig az új szabályozás értelmében legalább 50 százaléknak el kell mennie az urnákhoz.

Átlagosnak számít

A magyarországi népszavazások alacsony száma a közép-európai térségben teljesen átlagosnak számít. Szlovákiában 1993 óta például nyolc országos népszavazás volt, míg Romániában hat. Lengyelországban csak négy referendum volt a rendszerváltozás óta, míg

Csehországban csak egy,

de Szerbiában is csak öt.

Helyben sem aktívak

A népszavazások vizsgálatánál a helyi népszavazások alakulását is érdemes megnézni. 2000-ben 21, 2004-ben 22, 2008-ban 27, 2010-ben 7, 2012-ben 16, 2013-ban 11, 2014-ben kettő, 2015-ben pedig szintén két kérdésben tartottak helyi népszavazást.

A visszaesés teljesen egyértelmű.

Míg az országos kezdeményezések száma a magas elutasítási arány ellenére nem csökkent 2010 után, addig a helyi közösségek aktivitása szinte megszűnt.

Orbán Viktor 2015-ben részt vett a XII. kerületi népszavazáson Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ennek több oka is lehet. Korábban a helyi referendumok nagyrészt települési szétválásokról szóltak. Ezek a kérdések mostanra rendeződtek.

A helyi népszavazások másik része gazdasági beruházásokról szólt.

Mivel a mostani kormány a helyi beruházásokat megpróbálja felgyorsítani, így mire egy referendum aláírásgyűjtése elkezdődik, addigra szinte már kész is van a támadott projekt.

Üléspont és álláspont

A baloldali és a jobbikos ellenzék szerint részben azért nincsenek országos népszavazások, mivel

a Fidesz fél a referendumoktól.

Szerintük a kormánypártok minden eszközt bevetnek, hogy a számukra kellemetlen kérdésekről ne lehessen szavazni. Az MSZP példaként hozta föl a vasárnapi zárvatartás körüli mizériát. A Jobbik szerint pedig a férfiak korkedvezményes nyugdíjba vonulása esetében

az AB döntött a pártlogika mellett.

Az ellenzék élesen kritizálta a népszavazások érvényességi szigorítását is.

A kormánypártok szerint mindenki számára szabad a pálya a népszavazási kezdeményezések terén, ha az nem érint költségvetési kérdéseket. A párt és annak vezetői az utóbbi években sokszor a képviseleti demokráciára hivatkoztak, ha egy-egy fontos kérdésben nem akarják megkérdezni a népet.

Jó példa erre az olimpia ügye.

A Fidesz szerint a kérdésről az összes érintett testület nagy többséggel döntött már. Ezzel szemben 2010 előtt a Fidesz számára még nagyon fontos volt, hogy minél több kérdésben hallassa a nép a hangját.

A 2008-as népszavazás emléke a mai napig befolyásolja a politikát Forrás: MTI/Czika László

Küszöbök

A nemzetközi törvényi szabályozásban

két modell létezik a népszavazások átengedésére.

A magasabb belépési küszöböt állító országokban (Ausztria, Finnország) eleve több tízezer aláírás kell ahhoz, hogy maga a kérdés a választási bizottság elé kerüljön. Az említett államokban azonban a választási bizottság döntése után sokkal könnyebb a referendum megtartása – mondta Kiszelly Zoltán az Origónak.

A politológus szerint ezzel szemben Magyarországon alacsony a belépési küszöb a bizottsághoz való eljutáshoz, de utána sokkal nehezebb az adott kérdésben kiíratni a népszavazást. Itthon

a mindenkori hatalom ódzkodik a népszavazásoktól, a közvetlen demokráciától.

Az éppen aktuális kormánypárt mindig arra hivatkozik, hogy a magyar alkotmányos rendszer képviseleti demokrácia, a nép a megválasztott képviselőket hatalmazta föl a döntéshozatalra.

Orbán Viktor 2010 előtt még szerette a népszavazás intézményét Forrás: MTI/Kovács Tamás

A kormányzó pártban érthető a félelem egy esetlegesen sikeres népszavazás miatt. Közeli példa a 2008-as referendum, ami egy politikai dominót indított el, és végül a kormány összeomlásához vezetett. Kiszelly Zoltán szerint a magyar népszavazási kezdeményezések esetében nem szakpolitikai kérdésekről van szó, mint például Svájcban.

Minden egyes kérdés azonnal átpolitizálódik,

így a szakmai érvelés alól kimegy a talaj.

Nehezítés

Összességében a 2010-es kormányváltás után növekedett az elutasított kérdések aránya, de egy sikeresebb ellenzéki együttműködés esetén több országos népszavazást tartottak volna. A Fidesz azzal nehezítette meg igazán a kezdeményezők helyzetét, hogy egy sikeres referendumhoz

legalább négymillió embert kellene az urnákhoz elvinniük.

Erre eddig egyébként csak 1989-ben és 2008-ban volt példa egy meglehetősen felfokozott politikai helyzetben. Ráadásul a részvétel akkor is csak éppen lépte át az 50 százalékot.