"Mi nem közvélemény-kutatást akarunk nyerni, hanem választást" - az MSZP-elnök Kovács Lászlónak a 2002-es választáskor mondott, szállóigévé vált szavai is eszébe juthattak olvasóinknak, amikor az Origo szavazásán arról kérdeztük őket, szerintük lesz-e előrehozott parlamenti választás. Kicsivel több, mint 24 óra alatt tízezernél több voks érkezett, az alábbi megoszlásban:
A terrorveszélyhelyzet bevezetésére a kormány által tervezett újabb - sorrendben hatodik - alkotmánymódosítás esetleges kudarca okán írt az Origo arról, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint toronymagasan vezet a Fidesz, mégsem biztos, hogy jól járna egy előrehozott választással.
Az Origo olvasói inkább azokkal a szakértőkkel értenek egyet, akik szerint rizikós lehet egy ilyen lépés, nem biztos, hogy a választók díjaznák ezt a húzást. A Fidesz állítja, nem is terveznek előrehozott voksolást, ám a szocialisták szerint nem biztos, hogy paranoiás, aki erre gondol.
Nyugat-Európában bevált gyakorlat, hogy ha egy kormány a felmérések szerint jól áll, új választást írnak ki.
Kiváló példa erre Tony Blair, aki 1997-ben, 2001-ben és 2005-ben is előrehozott választáson erősítette meg a többségét.
Ám a közép-európai régióban a rendszerváltozás után egyedül Magyarországon nem tartottak előrehozott választásokat.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint talán azért, mert az előrehozott választás mindig kockázatos: bár a közvélemény-kutatások markáns Fidesz-előnyt jeleznek, a kormánypártok az elmúlt három időközi választást elveszítették, így
egyáltalán nem biztos, hogy egy előrehozott parlamenti választáson megszereznék a kétharmadot.
Arra azonban, hogy a kormánytöbbség bármikor képes a parlament feloszlatásával előrehozott választást kikényszeríteni, a mindenkori ellenzéknek érdemes emlékeznie - mondta Tóth Csaba, aki szerint a jelenlegi ellenzék nem áll készen egy előrehozott választásra.