Büki Zoltán megelőzte a kormányt: az útzáras tüntetéseket szervező ellenzéki aktivista, a "Híd a jövőbe" nevű politikai szervezet elnöke előbb jelentett be rendezvényt március 15-re a Nemzeti Múzeum előtti térre, mint a kabinet. A Nemzeti Múzeum előtti téren minden évben állami ünnepség van március 15-én, de aznap, ugyanott
kormányellenes tüntetést akar tartani Büki Zoltán.
A bíróság szerint erre lehetősége van. Hiába tiltotta meg elsőre a tüntetést a rendőrség, a bíróság szerint az ellenzéki megmozdulás nem ütközik törvénybe: a népképviseleti szerveket vagy a bíróságok zavartalan működését nem veszélyezteti súlyosan, ráadásul a közlekedést is lehet biztosítani más útvonalon.
Az állami ünnepséget szervező, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Rendezvényszervező Hivatalnál azt mondták az Origónak, hogy egyeztetnek majd a Büki Zoltánnal, és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Az a céljuk, hogy "mindenki számára megnyugtató, a rendezvények méltóságát és az ünneplő emberek biztonságát szavatoló megoldás születhessen". A bírósági döntést tudomásul vették.
A hivatalnál egyébként úgy gondolják, hogy nem hibáztak, és nem is késtek el. Szerintük a nemzeti ünnep nem minősül a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek, ezért azt nekik be sem kellett volna jelenteniük a rendőrségnek.
Büki Zoltán ellenzéki aktivista még január 28-án jelentette be a rendőrségen, hogy március 15-én 10 és 16 óra között tüntetne a helyszínen. A térre aznapra senki más nem jelentett be rendezvényt a rendőrségen.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont elutasította a bejelentést. A rendőrök kiderítették, hogy a főváros még tavaly december 9-én szerződést kötött az állami ünnepséget szervező Nemzeti Rendezvényszervező Hivatallal a terület használatára. A szerződés szerint a rendezvényszervező hivatal március 13 és 16 között használhatja a területet.
A BRFK erre a szerződésre hivatkozva azt írta a végzésben, hogy március 15-én
lehetetlen tüntetést tartani a múzeum előtti területen.
Büki Zoltán viszont bíróságon támadta meg a rendőrség döntését, és nyert: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrségi végzést. A bíróság szerint az ellenzéki tüntetés nem ütközik törvénybe: a népképviseleti szerveket vagy a bíróságok zavartalan működését nem veszélyezteti súlyosan, ráadásul a közlekedést is lehet biztosítani más útvonalon.
A bíróság végzése egyértelműen azt mondja ki, hogy Büki Zoltán tarthat ellenzéki demonstrációt a Nemzeti Múzeum előtti területen március 15-én, 10-től 16 óráig – mondta az Origónak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
Erre a szakember szerint akkor is lehetősége van az ellenzéki politikusnak, ha azon a napon állami ünnepséget is tartanak a múzeum előtti területen. A rendőrségnek a végzés alapján mindkét rendezvényt biztosítania kell.
„A bíróság elvégezte a rendőrség helyett a bejelentés érdemi vizsgálatát, és nem talált okot a tüntetés tiltására. A bíróság szerint olyan egyéb indok sincs, ami bizonyíthatóan lehetetlenné tenné a demonstráció megtartását” – mondta Hegyi Szabolcs. Büki Zoltán egyébként jogi segítséget kért és kapott a TASZ-tól, a jogvédő szervezet jogászai közreműködtek a rendőrség végzését megtámadó bírósági beadvány elkészítésében.
Hegyi Szabolcs szerint a legjobb, amit most tehet a rendőrség, hogy megbeszélést kezdeményez a két rendezvény szervezőivel. Büki Zoltánnak és az állami rendezvényszervezőnek arról kellene megegyeznie, hogyan tudják megosztani egymás közt a teret, hogy
mindkét rendezvényt gond nélkül meg lehessen tartani.
Az ügyben kerestük a kormányszóvivőt is, de egyelőre nem kaptunk választ. Amint érkezik reagálás, frissítjük a cikket.
Tavaly is voltak tüntetők az állami ünnepségen. A Kiskörúton a kormány hívei és ellenfelei háborúztak szóban, és néha tettlegesen is.
Négy évvel ezelőtt a kormány foglalt területet a tüntetők elől: 2011-ben az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért elnevezésű ellenzéki szerveződés tartott demonstrációt az Erzsébet híd előtt, a Szabad sajtó útján. 2012-ben ugyanott akartak demonstrálni, de kiderült, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Fővárosi Önkormányzat a nagyobb rendezvényekre alkalmas összes budapesti helyszínt jó előre lefoglalta, így az Erzsébet híd előtti területet is. Hosszas egyeztetések után aztán a főváros átengedte a Millának a korábbi tüntetései helyszínét.