Nemcsak Habony Árpád volt anyósánál, hanem még sok múzeumnak nem nevezhető ingatlanban lógnak értékes, állami tulajdonú festmények: összesen 1200 műtárgy van nem muzeális intézménynél – közölte az Origóval a Szépművészeti Múzeum. Jelenleg azonban a műtárgyak közül egy sincs magánlakásban – tették hozzá.
A Habony Árpád volt felesége, Kaminski Fanny édesanyja által bérelt fővárosi, Szerb utcai lakás falain (esetleg vitrinjeiben) három hónapig függött tíz, a nemzeti vagyon részét képező festmény. Volt köztük olyan, aminek a biztosítási értéke 135 millió forint, egy hónapra mégis csak – első ránézésre kevésnek tűnő – 15 ezer forintot fizetett érte egy magáncég. A múzeum szerint mindez megfelel a műtárgykölcsönzésnél szokásos menetnek.
A múzeum állítása szerint a kölcsönadáskor tekintetbe vette a közgyűjteményi és intézményi érdekeket, és felelősen gazdálkodott az állami vagyonnal, még akkor is, ha a tíz kölcsönbe adott festmény összértéke a múzeum megállapítása szerint is közel 300 millió forint. Keddi közleményük szerint minden megfelelt a közgyűjteményi kölcsönzési gyakorlatnak, a szerződésben pedig rögzítették a kölcsönvevő kötelezettségeit és felelősségét.
A múzeum szerint az állami vagyon racionális hasznosítását bizonyítja az is, hogy ezek a műtárgyak a múzeum raktárában voltak a kölcsönzés előtt. Vagyis a kölcsönzés a múzeumnak anyagi szempontból előnyös volt, állítják.
Mivel a 15 ezer forintos képenkénti havi díj elég kevésnek, sőt jelképesnek tűnik, rákérdeztünk a múzeumnál az árképzési gyakorlatra. Elmondásuk szerint ez a díj „átlagosnak mondható", az 1200 nem muzeális intézménynél kölcsönben lévő mű díjai között nincs nagy eltérés.
Még akkor sem, ha a műtárgyak értéke között jelentős különbségek vannak: a szóban forgó tíz festmény között volt 135 millió és 6 millió forintos festmény is, ezek szerint mindkettő ugyanúgy 15 ezer forintban kerül egy hónapra, bárki is veszi őket kölcsönbe.
Problémásnak látszott az is, hogy a kedden nyilvánosságra került cím egy magánlakásé, amit egy magánszemély bérel az önkormányzattól. A múzeum megerősítette válaszában azt, hogy egyedi esetről van szó: „magánszemélyeknél nincs és nem is volt a múzeumtól kölcsönzött kép, és magánlakásban sem őriznek az intézménytől kölcsönzött műtárgyat”.
A múzeum érvként hozza fel, hogy „a kölcsönzött műalkotások 3 hónap elteltével sértetlenül és hiánytalanul kerültek vissza”, és azt is, hogy a muzeális intézményeknek kölcsönadott műtárgyakért általában nem kérnek pénzt. Ugyanakkor itt nem erről van szó, hiszen a képekért fizető
Brand Lab Tanácsadó Kft. nem muzeális intézmény, hanem egy magáncég.
Ahogy azt korábban az Átlátszó cikke alapján megírtuk, a Szépművészeti Múzeum másfél év pereskedés után árulta el, hogy pontosan hol voltak azok a festmények.
A képek a Szerb utca 9. szám alatt lévő, I. emelet 1. számú lakásban voltak.
Ezt a lakást hivatalosan Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó volt anyósa, az Orbán Viktor Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fanny anyja bérli az önkormányzattól, ahogy azt először az RTL Klub híradója nyilvánosságra hozta.
A Brand Lab képviseletében a szerződést aláíró Halkó Gabriella Jáksó László egykori élettársa, Jáksó pedig Habony Árpád közeli ismerőse. Halkó Gabriella január végén lett az Andy Vajna-féle TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója, korábban azért került a hírekbe, mert ő volt a köztévén sugárzott Marslakók című sorozat producere.
A Magyar Narancs még tavaly írta meg, hogy tapasztalatuk szerint „Habonynak kulcsa van a házhoz, ismeri a kapukódot, és szinte mindennap feltűnik az épületben.” A lakás szerintük 183 négyzetméter.
Tény, hogy a Szépművészeti Múzeum egészen a Kúriáig elment a pereskedés során, hogy elkerülje a cím kiadását.
A Szépművészeti Múzeum kérdésünkre elmondta: a múzeum szakemberei megvizsgálták a Szerb utca 9. alatti I. emeleti, 1-es számú önkormányzati tulajdonú lakást, hogy megfelel-e a biztonsági és műtárgyvédelmi előírásoknak.
A Vs.hu által megszerzett kölcsönadási szerződésben a múzeum a következő feltételeket kötötte ki ezzel kapcsolatban: a kölcsönvevő, tehát a Brand Lab köteles gondoskodni a műtárgyak állagvédelméről és biztonságos őrzéséről. Vagyis a műtárgyak környezetében megközelítőleg 18–33 Celsius-fokot, 45–55%-os páratartalmat kell biztosítani, továbbá a képeket nem érheti napfény. Hogy pontosan mi minősül biztonságos őrzésnek, arról nem rendelkezik a szerződés.
Mindezt egyébként nemcsak előre ellenőrzi a múzeum szakembere, a kölcsönadás ideje alatt is újra ellenőrizheti. A szabályok szerint a kölcsönvevőnek gyakorlatilag arra is engedélyt kell kérnie, hogy megmozdítsa a képeket.
Ha a festményekben kár keletkezik, vagy megsemmisülnek, akkor azt vagy a biztosítónak, vagy a Brand Labnek kell kifizetnie. A kölcsönadás ideje alatt a biztosítási díjat természetesen a kölcsönbe vevő cég fizeti.
A nemzeti vagyont képező műtárgyak kölcsönzéséről rendelkező jogszabály megengedi, hogy magáncég vagy akár magánszemély műtárgyat kölcsönözzön írásbeli szerződés alapján, például a Szépművészeti Múzeumtól. Konkrétan magánszemélyekről ugyan nem ír a jogszabály, de nem is zárja ki, bele is férhetnek a „nem muzeális intézmény” kategóriába.
A szabályozás szerint a szerződésnek tartalmaznia kell „a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.” Feltehetően ezt meríti ki a Brand Labbel kötött szerződésbe beleírt „biztonságos őrzés”, amit tovább nem részleteznek.
A jogszabály előírja azt is, hogy a nem muzeális intézménynek kölcsönadott műtárgyakra értékükhöz igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni. Pénzügyi biztosítékként több minden alkalmazható, például az is, ha a kölcsönvevő garancianyilatkozatban vállalja minden esetlegesen bekövetkező kár kifizetését. Ezt beleépítették a Brand Labbel kötött szerződésbe, továbbá a múzeum által kötött kereskedelmi biztosítást is a Brand Lab fizette.
Ugyanakkor a jogszabály szerint lehetőség lett volna arra, hogy a múzeum egyéb biztosítékot kérjen, például
Ezek közül egyikre sem került sor.
Egyértelműen kimondja a jogszabály, hogy nem muzeális intézmény műtárgykölcsönzéséhez miniszteri engedély kell. A kultúráért felelős miniszternek, jelenleg az Emmit vezető Balog Zoltánnak két dolgot kell vizsgálnia az elbírálás során: egyrészt megfelelően rendezték-e a felek a műtárgy állagvédelmét, őrzését, a pénzügyi biztosítékot, másrészt a kölcsönzéshez fűződik-e nemzeti kulturális érdek.
A Brand Labnek kölcsönadott műtárgyak esetében nem volt miniszteri engedély, tehát e módon nem vették figyelembe a nemzet kulturális érdekeit. A múzeum magyarázata szerint azért kerülték meg Balog Zoltánt, mert a három hónapig fennálló kölcsönzés ideje nem tette szükségessé az előírt eljárást, és a gyakorlat szerint az engedélyezés nem előre történik, hanem a kölcsönzés folyamata alatt. A jogszabályban ilyesmiről nincs szó:
„A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges.”
A tíz festmény mindegyike a 17–18. századi barokk festészet képviselője. A legértékesebb közülük Maffeo da Verona Jupiter Ámor diadalmenetében című képe,
ennek biztosítási értéke 135 millió forint.
A kép kerettel együtt több mint három méter széles, és 114 cm magas. A második legértékesebb munka egy holland kismester, Gerrit van Bronckhorts képe, ami kerettel egy méter magas, és 114 cm széles. Biztosítási értéke 45 millió forint, címe Vénusz és Ámor.
Francesco Simioni két csatajelenet-festményének biztosítási ára egyenként 19 és fél millió forint, mindkettő 70 centiméterszer egyméteres nagyságú. A legkisebb biztosítási díjú kép is 6 millióba kerülne, ez Franz Xaver Karl Palkó Férfiképmás című, kisméretű portréja.