Nem ménnek való vidék

Mezőhegyes, 2012. július 18. Lovak figyelnek a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. 48-as elnevezésű ménesénél, Mezőhegyes határában. Az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok központi ménesudvarában és két külterületi ménesében több mint 300 lovat tartanak és nevelnek, amelyek a Nóniusz, a Magyar Sportló és csekély számban az ügető fajtákból tevődnek össze. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok az UNESCO Világörökségi Listájának magyar várományosai közt szerepel, amelyből a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága terjeszti fel a jelölteket a nemzetközi cím elnyerésére. MTI Fotó: Rosta Tibor

Megadóztatják a belterületen tartott lovakat Pilisjászfalun: az országszerte is egyedinek számító önkormányzati adót évek óta húzódó helyi viszálykodás előzte meg. Sok lakónak elege van a lócitromból és az állattartással járó legyekből, szagokból, a ló túloldalán ezt viszont szimpla rosszindulatnak látják. A lovaink pedig maradnak – üzeni a család.

Elegük lett a lakossági bosszúhadjáratból és az ezzel járó papírmunkából – a Pilisjászfalun élő Bolgár Judit legalábbis nem tudja mással magyarázni, hogy az önkormányzat januártól több százezres adót vetett ki lovaikra.

Juditék két lovat és egy pónit tartanak faluszéli kertjükben: 16 éves lányuk, Emma az állatok szerelmese, lóversenyző szeretne lenni, és már most sorra hozza a díjakat.

Jön a lóadó

A családot arculcsapásként érte, amikor február elején két közmunkás kipostázta nekik az önkormányzati rendeletet:

március végéig a három állat után összesen 450 ezer forintot fizessenek be éves helyi adóként.

Ennyibe maguk a lovak nem kerültek, de még a tartásuk sem – mondta a kétségbeesett családanya, aki esélyt sem lát arra, hogy befizesse a települési adót.

Duplán fizethetnek

Nem is lenne miből: a családnak már az komoly érvágást jelentett, amikor

a jegyző tavaly istálló megépítésére szólította fel őket.

"A melléképület is félmillióba került, erre most újabb félmilliós adót sóznának ránk, miközben a faluban mindenki pontosan tudja, hogy költözni szeretnénk, a házunk előtt kint az eladó tábla" – mesélte a mind dühösebbé váló Bolgár Judit.

Itt él a család két lova és egy pónija Forrás: Bolgár Judit

Szerinte a polgármester az elpotyogtatott lócitromok miatt haragszik rájuk – de ahelyett, hogy szólna nekik, inkább övön alul üt.

Bányai József szerint az önkormányzatnak is sokba került a településen tartott lóállomány Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Judit hozzátette, Pilisjászfalu utóbbi években betelepülő lakói általában sem bírják az állatokat, éveken át olyan helyi rendelet volt érvényben, hogy a település egy részén nem lehet haszonállatot tartani.

Ezt később a faluban is eltörölték, mivel az állattartásról szóló 2012-es törvény szerint megfelelő körülmények között

akár egy városi erkélyen is lehetne disznót tartani.

A lóadóra méltányossági alapon mentességet is lehetne kérni, de az asszony nem akar könyörögni – inkább a sajtónyilvánosság erejében bízik.

Legyek és több tonna trágya

Bányai József polgármester egészen másként látja a helyzetet: ő is megerősítette, hogy több lakossági be- és feljelentés történt a belterületen tartott lovak miatt – a különböző hatóságok kirendelése és az adminisztráció viszont nagy többletköltséget, tavaly 2,2 millió forintot jelentett a településnek.

„Nem csak egy-két elhullajtott lócitromról van szó, megtörtént, hogy

valaki teherautónyi trágyával töltött fel egy vizesárkot.

"Azt is nekünk kellett kitakarítanunk" – mondta Bányai József. Szerinte érthető a lakossági tiltakozás is: mint mondta, a lovak néha szabadon csatangolnak, a kíséretként döngicsélő legyek miatt pedig több panasz érkezett.

Beszéltünk a jegyzővel is, aki hangsúlyozta, nem önkényből, hanem a megyei kormányhivatal rendelete alapján kötelezte istálló építésére a családot.

Helyi háború?

A polgármester nem akarta elárulni, hány állatot érint a kivetett adó – a településen ugyanis mások is tartanak lovat –, de nagyjából 600 ezer és 900 ezer forint körüli bevételre számít. Azt ő is megerősítette, hogy az állattartók anyagi körülményeikre hivatkozva akár teljes adómentességet kérhetnek. A polgármester tehát Bolgárékon kívül egy-három ló után vár adót.

Megfizethetetlen hobbivá válhat a lótartás Pilisjászfalun (a kép illusztráció) Forrás: MTI/Rosta Tibor

A lovak megadóztatása extrém eset – ilyenről nem hallott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke sem, aki egy helyi háború részének tudja be a kivetett adónemet.

A földdel próbálkoznak

A lehetőség viszont az év eleje óta adott, a kormány minden önkormányzatnak biztosította, hogy arra vessen ki települési adót, amire csak szeretne – feltéve, ha a választott adótárgyat nem sújtja más közteher.

Az önkormányzatok, mint például Kondoros vagy Hajdúhadház, eddig főként a magántulajdonú termőföldekre próbáltak adókat kivetni, de Óbuda már felvetette az úgynevezett giccsadó lehetőségét is.

A települési adó alanya csak természetes személy lehet, vállalkozó vagy bejegyzett gazda nem: ez kibúvót is jelenthetne Juditék számára, egy vállalkozás bejelentése és fenntartása viszont olyan plusz anyagi teherrel jár, amit a család nem tudna már vállalni. Lovaikat viszont szintén nem adnák el, inkább kivárnak, tovább küzdenek az állatokért.