Meglepetéseket ígér a tanárdemonstrációk vezéralakja

Karaktergyilkossági kísérletekre számít a kormánytól Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, aki a Tanítanék Mozgalom egyik irányítójaként a tanárdemonstrációk vezéralakjává vált. Az igazgató megbízott egy ügyvédi irodát, hogy képviseljék, de ahogyan azt az Origónak elmondta, nem számít arra, hogy valamilyen ürüggyel eltávolítják majd a székéből. Egyik követelésükből sem hajlandó engedni, szerinte ugyanis rengeteg meglepetésük van még, amelyekkel hatni tudnak majd a kormányzatra. Az ellenzéki pártok egyelőre nem próbálkoztak nála.

Nem hiszem, hogy én vagyok a tanárdemonstrációk vezéralakja – mondta az Origónak Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője, aki szerint a leginkább emblematikus alak Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium egyik tanára.

Pukli István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Forrás: ATV Egyenes Beszéd

A kabinet részéről azonban Pukli István vált elsősorban céltáblává, legalábbis erről árulkodik, hogy rászállt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ráadásul a kormánypárti média is elkezdte boncolni a múltját.

Tudtam, hogy ez lesz, lélekben készültem erre, de nincs félnivalóm.

Azért bíztam meg egy ügyvédi irodát a képviseletemmel, mert ők rutinosabban kezelik ezeket a támadásokat” – mondta.

Szocialista múlt és vita a gyerekekkel

A pedagógustüntetés vezére MSZP-s volt - írta még pénteken a kormányhoz közel álló Magyar Idők. A lap szerint Pukli István 2007-ig az MSZP tagja volt, igazgatói kinevezésekor pedig a diákok nem mellette, hanem ellene tüntettek. A demonstrációval kapcsolatban Pukli István akkor úgy fogalmazott, hogy a diákoknak nem tüntetniük kell, hanem tárgyalni, méghozzá a diákönkormányzaton keresztül. Magyar György ügyvéd - akit Pukli István megbízott a jogi képviselettel -, azt mondta: teljesen jogos érvelés, hogy előbb tárgyalni kell és utána kell más eszközökhöz nyúlni. A mostani tiltakozási hullám nagy valószínűség szerint például azért jött létre, mert a pedagógusok már kimerítették az összes tárgyalási lehetőséget, de azt tapasztalták, hogy ezek teljesen meddő viták voltak. Amúgy nincs azon mit csodálkozni, hogy ha valakit ilyen nemtelen támadások érnek, akkor ügyvédi segítséget kér - tette hozzá.

Pukli István szerint a kormány korábban is megpróbálta félrevezetni a közvéleményt, például a köznevelési kerekasztal létrehozásakor azért Madarász Pétert, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóját hívták meg tárgyalni, mert így akarták egy iskola problémájára redukálni a tiltakozást. „Pedig már korábban is - a szintén ott tanító - Pilz Olivér volt a központi alak" – mondta.

Állítása szerint a kormány is tudja, hogy a követeléseik jogosak, de szerinte a kabinet az egész ügyet tekintélyelvű politizálással akarja megoldani.

Valójában sokkal bölcsebb lenne, ha azt mondanák, hogy gyerekek, igazatok van, csináljuk meg együtt!"

Az igazgató nem tartja valószínűnek, hogy ezek a támadások odáig fajulnak, hogy eltávolítják a helyéről, mert szerinte olyan szakmai munkát végeztek az elmúlt években a Teleki Blanka Gimnáziumban, hogy erre nem lesz lehetősége a Kliknek. Ezt egyébként jogilag csak egy fegyelmi eljárás lefolytatása után lehetne kezdeményezni, de valószínűleg nem kerül rá sor, miután a bíróságnak is igen gyanús lenne, hogy egy olyan ember ellen folytatnak eljárást, aki hangosan kiáll a kormányzati politika ellen.

A szakadó eső ellenére ezrek voltak a Kossuth téri pedagógustüntetésen Fotó: Marton Szilvia - Origo

Jönnek a meglepetések

Pukli István szerint a kormány abban bízik, hogy a mostani lelkesedés előbb-utóbb elvész, és valamilyen látszatintézkedéssel majd „megoldják” a helyzetet.

Ezzel már próbálkoztak, bevetették például az igazgatói bankkártya ötletét, de mit érünk vele?

A tanárok átlátják a helyzetet, és tudják, mire van szükség, ezért nem aggódom, hogy kifullad a tiltakozás” – mondta.

A lelkesedés fenntartásával kapcsolatban azt mondta, hogy több „meglepetésük” is van még, ezekről azonban nem akart bővebben beszélni.

Nem egy meglepetésről beszélünk, még rengeteg dolog van a tarsolyunkban”

– mondta.

Több százmilliárd forint kellene

A későbbi tervekkel kapcsolatban Pukli István elmondta, az egyik munkacsoportjuk néhány héten belül kidolgozza a javaslataikat, majd ezt követően

felkeresik Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert.

„A valódi döntési hatáskör ezeknél a politikusoknál van, ezért sincs értelme részt venni a köznevelési kerekasztalnál, mert ott olyan emberek ülnek, akiknek nincs ráhatásuk a pénzügyi kérdésekre” – fogalmazott.

A köznevelési kerekasztal ülése február 9-én Fotó: Szabó Gábor - Origo

Márpedig a tanárok követeléseinek jelentős költségvetési hatásai is lennének, kiindulópontnak például azt akarják, hogy a mostani 4 százalék alatti GDP-arányos költés helyett legalább 6 százalékot fordítson a kormány az oktatásra.

Ez nagyjából 400 milliárd forintot jelentene.

„Ha azt akarjuk, hogy épkézláb társadalmunk legyen 20 év múlva, akkor ebből a követelésből nem lehet engedni. Lehet csökkenteni a bürokráciát, lehet toldozgatni-foltozgatni a rendszert, de ha nem raknak pénzt bele, akkor semmi értelme. Ha megelégednénk kevesebbel is, az csak finomkodás lenne” – mondta.

Nem válnak óriás-szakszervezetté

A hazai ellenzék igyekszik ugyan a támogatásáról biztosítani a tanárokat, de a demonstrálók kínosan ügyelnek arra, hogy távolságot tartsanak a pártoktól. Pukli István azt mondja, eddig nem keresték meg őket az ellenzéki pártok.

„Nagyon kontraproduktív lenne, ha valamelyik párttal összefognánk, ráadásul

ezt az ügyet jelenleg nem lehet megoldani a parlamentben”

- mondta.

Egyelőre az sem merült fel, hogy összefogva a pedagógus-szakszervezeteket óriásszervezetté alakuljanak, sőt folyamatosan egyeztetnek Mendrey Lászlóval, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökével és Galló Istvánnéval, a Pedagógus Szakszervezet vezetőjével. „Jogilag csak így tudjuk megoldani a nagyobb nyomásgyakorlást, egy sztrájkot például.”

Igazgatójukért tüntettek péntek este a Teleki Blanka Gimnázium diákjai és szüleik. Hatalmas volt a rendőri készültség az iskolánál Fotó: Polyák Attila - Origo

Támogatta a központosítást, de nem így

Pukli István szerint egyébként nem megoldás, ha a korábbi, önkormányzatok által fenntartott rendszerre térnek vissza, az ugyanis valamivel jobb volt ugyan, de ugyanúgy súlyos problémák voltak a finanszírozással. Az átalakítás után azonban rengeteg hibát vétett a kormányzat.

Pedig alapvetően én sem lennék a központosítás ellen, ha azt okosan építik fel, mert sok pénzt lehetne megfogni”

- fogalmazott.

A Klik azonban a kistelepüléseken sem jelentett megoldást, mert ezekben a falvakban ugyanúgy csak jelentős késésekkel fizetnek mindenért, és az önkormányzatoknak kell kipótolniuk a hiányzó forrásokat.

Végül egy nagy nulla lett az egész”

– fogalmazott.

Problémának tartja például, hogy már az elején szétaprózták a rendszert működtetőre és fenntartóra, majd létrehozták a teljesen hiteltelen minősítési szisztémát, később pedig a tanfelügyeleti rendszert. (A pedagógus-sztrájkbizottság 25 pontos követelését itt olvashatja.)

„Úgy éreztem magam, mint Az ember tragédiájában, ahol van tézis és antitézis, de a szintézishez valahogy soha nem jutunk el” – mondta.