A Jobbik javaslata ágyazhat meg a kormány népszavazásának

Tapolcai időközi választás

A Jobbik állítja, hogy nem a kormány nyomására nyújtottak be olyan alkotmánymódosítást, amely az Orbán Viktor által bejelentett kvótaügyi népszavazás előtt nyitna utat azzal, hogy nemzetközi szerződést érintő ügyben is engedne szavazni. Ám szakértők között is vita van arról, hogy a kvótát érintő tanácsi döntés nemzetközi szerződés-e. A kormány más akadályokat is elhárított az útból.

Nem volt semmilyen egyeztetés a Fidesz és a Jobbik között az utóbbi párt által benyújtott alkotmánymódosítási javaslatról - állítja a radikális párt. Akárhogy is,

a Jobbik ezzel hozzásegíti a kormányt az Orbán Viktor által a betelepítési kvóta ügyében bejelentett népszavazás sikeréhez.

Ahogy egy magánszemély is ezt tette azzal, hogy visszavonta a témában benyújtott saját kezdeményezését.

Pár sornak nagy hatása van

Mindössze egy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette a menekültek kötelező letelepítéséről szóló népszavazást, a Jobbik benyújtott egy olyan alkotmánymódosítási javaslatot, amely ennek a jogi lehetőségét is megteremtené. Most ugyanis az alaptörvény szerint nem lehet nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről népszavazást tartani.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az alkotmánymódosítás egyik benyújtója Forrás: MTI/Kovács Attila

A Vona Gábor, Z. Kárpát Dániel és Apáti István jobbikos képviselők által jegyzett, február 23-án benyújtott javaslat szerint megrendezhető lenne egy ilyen tartalmú népszavazás, ha a referendum

Magyarország bevándorlási politikáját érintené, vagy olyan döntéssel kapcsolatos, amely erre érdemi kihatással van”.

Márpedig a kötelező kvótákról szóló referendum ebbe a kategóriába eshet - ám ez sem teljesen egyértelmű, legalábbis az Origo által megkérdezett szakértők sem értenek ebben egyet.

Szerződés-e a tanácsi döntés?

Az Origo is beszámolt arról, politikai vihart kavart, hogy Orbán Viktor a múlt héten elfogadta az Európai Tanács kötelező kvótákról is rendelkező záródokumentumát. Ez az a dokumentum, amely megerősítette az unió vezetőinek tavalyi döntéseit.

Köztük azt is, amelyikben egy decemberi ülésen azt mondták ki, hogy az uniós országoknak

végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat”.

Erről a kötelező kvótáról szóló európai tanácsi határozatról kell tehát eldönteni, hogy nemzetközi szerződés-e, vagy sem. Csakhogy ebben az Origo által megkérdezett szakértők sem értenek feltétlenül egyet.

1. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ munkatársa: Nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget nem sért a kérdés, mivel a kötelező EU-s betelepítés ügye nem nemzetközi jognak, hanem egy attól elkülönült kategóriának, uniós jognak számít.

Kósa Lajos októberben másként látta

A Fidesz alelnöke októberben tartott egy sajtótájékoztatót a menekültválsággal kapcsolatban, akkor a kvótarendszerrel kapcsolatos népszavazásról azt mondta: az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni.

2. Tóth Zoltán választási szakértő: Alkotmánysértő a népszavazási kezdeményezés, mert a kvótáról szóló döntés nemzetközi szerződésnek számít. Ha a kérdést átengedi a Nemzeti Választási Bizottság, akkor már csak a Kúria akadályozhatja meg az alkotmánysértő referendumot.

Nincs Fidesz–Jobbik-paktum

Z. Kárpát Dániel az Origónak tagadta, hogy bármilyen egyeztetés lett volna a Jobbik és a Fidesz között az alkotmánymódosító javaslatukkal kapcsolatban. Vona Gábor már hétfőn felszólította a kormányt, hogy tartsanak ilyen témájú népszavazást, kedden pedig Z. Kárpát is megismételte ezt a Jobbik nevében. "És

láss csodát, ez a követelés alig 48 órán belül meghallgatásra került."

A politikus szerint a Fidesz "nyilván valamilyen politikai megfontolásból" teljesíti a követelésüket. Az ügyben egyébként ötpárti egyeztetést kezdeményeztek csütörtökre.

Z. Kárpát Dániel szerint nem volt előzetes megállapodás a Fidesz és a Jobbik között Fotó: Origo

Z. Kárpát Dániel arra a felvetésre, hogy az utóbbi hónapokban nem erőltették a menekültválsággal kapcsolatos kérdéseket, és inkább a kormány korrupciós botrányairól beszéltek, azt mondta: „A migrációs tematikát nem engedtük el. Ám az EU-csúcs döntése miatt újra aktuálissá vált a kérdés. Z. Kárpát Dániel szerint a menekültkérdés nemzeti ügy, és felül kell emelkedni a pártérdekeken. Ennek megfelelően,

ha kormánypárt ezzel kapcsolatos javaslatot nyújt be, akkor a Jobbik támogatja azt.

Azt azonban nem hiszi, hogy a két párt közösen gyűjtene aláírást. "Ha a kormánypárt kezdeményezi az alaptörvény ilyen irányú megváltoztatását, akkor a Jobbik vélhetően támogatja azt. Azt azonban kizártnak tartom, hogy a két párt közösen gyűjtene aláírást" - mondta.

Rogán, a meggyőző miniszter

Mint arról az Origo is beszámolt, a kormánypárti kvótaügyi népszavazás körül van egy másik érdekesség is. Sokáig találgatta a sajtó, vajon honnan tudta egy magánszemély, hogy milyen bejelentést tesz Orbán Viktor, hogy a kedvéért másfél órával korábban visszavonhassa saját, a kormány kvótaügyi referendumát blokkoló kezdeményezését.

Rogán Antal miniszter meggyőző volt Fotó: Marton Szilvia - Origo

Aztán kiderült: onnan, hogy Rogán Antal mondta neki, és meggyőzte, hogy a kormány sokkal jobb kérdést ad be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közölte:

a miniszter szerda délelőtt találkozott azzal, aki a kvótaügyi kezdeményezést benyújtotta korábban.

Csabai Józsefet arra kérte, saját kérdését vonja vissza. Rogán kérését a beadványozó állampolgár "megértéssel fogadta", és eleget tett neki.

Így

megnyílt a jogi lehetőség arra, hogy a kormány benyújtsa népszavazási kezdeményezését

a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Ha Csabai nem vonja vissza a még február 17-én benyújtott saját javaslatát, akkor az NVB elutasította volna a kormányét, hiszen egy témában egyszerre csak egy kérdés lehet.