Pozsgay Imre 1933. november 26-án született Kónyban. Diplomáját 1957-ben szerezte a budapesti Lenin Intézet történelem-marxizmus-leninizmus tanári szakán. 1969-ben megkapta a filozófiai-szociológiai tudományok kandidátusa címet.
Egy évig az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán sajtóalosztály-vezető, majd 1971–75 között a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese volt. 1976–80-ig kulturális, 1980–82-ig művelődési miniszterként dolgozott.
1982 júniusától 1988 júliusáig volt a Hazafias Népfront főtitkára. 1988. júniusban államminiszterként ismét a kormány tagja lett, ahol 1990. májusig dolgozott. 1991 óta a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára volt.
Országgyűlési képviselő 1983-ban lett. 1950–56-ig az MDP, 1956–89 között az MSZMP, 1989 októberétől 1990 novemberéig az MSZP tagja.
1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki találkozón.
1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a soproni páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra.
Pozsgay Imrének vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban, a kommunista és szocialista pártban betöltött jelentős szerepe ellenére mindig fontosnak tartotta az ország és a magyar emberek sorsát - olvasható a kormány részvétnyilvánító közleményében.
Azt írták:
amikor egy nemzeti ügy szólította, félre tudta tenni a pártpolitikát,
másokkal együtt részt vett Magyarország alaptörvényének kidolgozásában is.
A KDNP szerint Pozsgay Imre felismerte a szocialista-kommunista rezsim hibáit, és mert új utakon haladni. A kisebbik kormánypárt a közleményében azt írta, megrendüléssel fogadták a hírt, és személyében tisztességes politikustól búcsúznak.