Felmentést kért Jozef Rohác, Portik Tamás és két további vádlott ügyvédje az összesen hat halálos áldozattal járó Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-, illetve Cinóber-gyilkosságok ügyében a védőbeszédek során a Fővárosi Törvényszéken pénteken.
Az ügyész néhány napja vádbeszédében
életfogytiglant indítványozott
Rohácnak és Portiknak a csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények ügyében.
Az ügyészség szerint Rohác tettese volt a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak és a Fenyő-, illetve Cinóber-gyilkosságnak. Portikot pedig azzal vádolják, hogy felbujtója, megbízója volt a robbantásnak és a Cinóber-gyilkosságnak.
A vád szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferencet ölte meg a szlovák Jozef Rohác. A cselekmény felbujtója az olajügyletek miatt akkoriban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és F. Attila volt.
A vád tartalmazza azt is, hogy Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben
közvetlen közelről lelőtte Fenyő János médiavállalkozót,
a Vico-vállalatcsoport vezetőjét. Ebben az ügyben senkit nem vádolnak felbujtással.
A harmadik vádirat szerint 1998. július 2-án Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros József vállalkozót és másik három járókelőt az Aranykéz utcában.
A cselekményre az ügyészség szerint Portik adott utasítást,
mert Boros terhelő nyilatkozatokat tett róla a rendőrségen.
Rohác és Portik az eljárásban tagadta bűnösségét. Portik részletes észrevételeket tett a tárgyalásokon, és a többi között arról is beszélt, hogy
Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter állhat például az Aranykéz utcai robbantás hátterében.
A pénteki tárgyaláson az ügyvédek felmentést kértek, részben bizonyítottság hiányában, részben pedig azért, mert álláspontjuk szerint a bűncselekményeket nem védencük követte el.
A védelem szerint a tárgyi bizonyítékok hiányosak, a terhelő tanúk vallomásai pedig életszerűtlenek, ellentmondásosak, hiteltelenek.
Fülöp Tamás ügyvéd, Rohác védője perbeszédében a Fenyő-gyilkosság vádpontjáról elmondta: a többtucatnyi szemtanú közül egyiknek a vallomása sem bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott lett volna az elkövető.
Többnyire magas, erős testalkatú férfit írnak le, ami egyáltalán nem illik a vádlottra. Mi több, az egyik szemtanú korábban az elkövetőről szólva úgy fogalmazott:
elképzelhető arca szépsége miatt, hogy nő.
Rohác ügyvédje megjegyezte, hogy védencéről sok minden állítható, de az, hogy arca lányosan szép lenne, bizonyosan nem.
A Fenyő-gyilkosságban az egyik fontos bizonyíték a vádhatóság szerint a helyszínen talált sapka, amelyen a cselekmény után évekkel
sikerült kimutatni Rohác DNS-ét.
Erről a védő azt fejtegette: a szakértő által megállapított nagyfokú valószínűség még nem egyenlő a kétséget kizáró ítéleti bizonyossággal. Továbbá az sem zárható ki, hogy a sapka "felülszennyeződőtt", azaz
a cselekmény után, attól függetlenül került rá
valamilyen úton-módon Rohác DNS-e, esetleg így terelték rá a gyanút.
Az Aranykéz utcai robbantásról szólva a védő többi között azzal érvelt, hogy álláspontja szerint nem meggyőző a rendelkezésre álló helyszíni biztonsági kamerafelvétel, illetve annak szakértői elemzése, amely a vád szerint bizonyítja, hogy Rohác látható a képeken.
Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy a Cinóber-gyilkosság szemtanúja a tárgyaláson fel sem ismerte Rohácot.
Az ügyvéd kitért a büntetőperben tanúként felvonultatott magyar és szlovák "bűnbánó maffiózókra", akik a vádlottakra terhelő vallomást tettek. A védő azt emelte ki, hogy ezek a tanúk
a saját cselekményeiket illetően legkevésbé sem voltak bűnbánók,
nem ismertek be szinte semmit, de annál inkább vallottak a vádlottakra.
A védő szerint felmerül a kérdés, hogy mennyiben befolyásolhatták vallomásaikat a nyomozókkal ellenőrizetlen körülmények között folytatott "háttérbeszélgetések", esetleges megegyezések. Annál is inkább, hiszen volt, aki ellen a bűnüldöző hatóságok álláspontját alátámasztó vallomás megszületése után
megszűnt a nyomozás,
volt, akinél megszakították a jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és volt, akinek be se kellett vonulnia jogerős szabadságvesztésének letöltésére, és már úgy hírlik, intézik neki a kegyelmet.
A terhelő tanúk pedig a tárgyalásokon védői kérdésre sem mertek beszélni a nyomozókkal folytatott "háttérbeszélgetéseikről". A védő többórás perbeszédében szóvá tette, hogy a terhelő tanúk vallomásai életszerűtlenek, ellentmondóak, hiteltelenek voltak.
Rohác ügyvédje felidézte, hogy amikor egy korábbi tárgyaláson a védelem az egyik "sokat próbált csibésznek" szegezte a kérdést: "szoktál máskor is ilyet csinálni, hogy összevissza beszélsz"? A tanú velősen csak annyit mondott: "Igen."
Szikinger István ügyvéd, Portik védője a perbeszédében kifejtette: ügyfele védekezése, amely szerint a jelenlegi belügyminiszter, illetve egy bizonyos T. család tagjai lehetnek felelősek egyes cselekményekért,
nem biztos, hogy teljesen légből kapott.
Szikinger István is szóvá tette a terhelő tanúk szavahihetőségének problémáját. Mi több, úgy vélekedett, hogy egyes esetekben az ügyészség hamis tanúk "mellé állt", egyes tanúk vallomása pedig a nyomozás irányának megfelelően alakult, bővült.
A védő teljesen életszerűtlennek minősítette például azokat a tanúvallomásokat, amelyek szerint Portik széles körben beszélt volna a tervezett, illetve elkövetett súlyos bűncselekményekről.
A Fenyő-, illetve a Cinóber-gyilkosság ügyében megvádolt másik két férfi védője szintén felmentést kért.
Jövő héten a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően
megszülethet az elsőfokú ítélet
is az 1990-es évek második felének három közismert bűnügyében.