Tudod, mi az a kulturális kreatív?
kérdezte valaki sejtelmesen, miközben beléptem az A38 kiállítótermébe. A választ már nem hallottam, félhomály és zsivaj fogadott:
professor emeritusok, lezser zakós művészek trécseltek izgatottan,
miközben a háttérben egy sokszorosan tört üvegfelület – Mengyán András installációja – szórt színes lézersugarakat, halk ambientzene ütemére.
A felvezetés és a nagy érdeklődés is jelezte, nem mindennapi sajtótájékoztatóra készül a kőszegi Felsőbb Fokú Tanulmányok Intézete, (Institute of Advanced Studies Kőszeg), vagyis az iAsk.
Már az mozaiknév is beszédes -angolul I ask, kérdezek – hiszen a kőszegi kutatóintézet a társadalmi fenntarthatóság kérdéseivel foglalkozik.
Kőszegen egyfajta tudományok közötti átjárózónát hoztak létre,
ahol az elmúlt években biológusok, szociológusok, informatikusok és menedzserek vitáztak, ötleteltek – hogyan lehet sikeres kistérségi közösségeket építeni és fenntartani, mennyire kiaknázható egy város kulturális öröksége, netes-szociális kapcsolati hálózata.
Kicsit olyan ez, mint az emberiség kultúrkincsét összefoglaló hessei Üveggyöngyjáték alaptézise - annak felismerése, hogy a tudomány és a kultúra nem izolált szakterületek sokasága, hanem szabadon átjárható szellemi tér, aminek szerves része az erkölcs és a humánum is.
Az intézet programja azonban több értelmiségi köldöknézegetésnél, s ezt jelzi a két éve indított Kraft nevű vállalkozásuk is: a Kreatív város –fenntartható vidék projekt keretében
Ki kell lépni a dobozból!
– mondta Miszlivetz Ferenc, az intézet megbízott főigazgatója, hogy érthetőbbé tegye a sokféle terület találkozását: a társadalomtudomány ma már nem csak nyűtt pulóverű szociológusok, csokornyakkendős akadémikusok zárt terepe, hanem folyamatosan alakuló tudományközi terület, amiben szerepet kap benne a gazdaság, a turisztikai trendek és közösségi hálózatok ismerete is.
Az iAsk vidékfejlesztési programja nem csak Kőszegnek adott lendületet, Keszthelyen, Nagykanizsán, Veszprémben is érdeklődnek iránta – sőt, Ózd is vevő lenne az intézet elképzeléseire. Miszlevitz Ferenc az Origo kérdésére röviden vázolta, mi is adja a kraftot a településeknek.
Azt ugyanakkor az intézet főigazgatója is elismerte, hogy a hosszabb távra ütemezett tervek, vagy
az iAsk ajánlatai nem jelentenek azonnali megoldást a gazdaságilag és kulturálisan is leszakadó vidékek problémáira .
Az elhúzódó sajtóeseményen szinte minden lehetséges módon próbálták bemutatni a kőszegi intézet munkáját – Manchin Róberttől például megtudtattuk, hogyan néz ki a magyar kreatív vállalkozások térképe - így:
Mizsei Zoltán zenei kutatási koordinátor pedig lejátszotta a hallgatóságnak, milyenek zenére lefordítva kőszegi városkút építészeti paraméterei.
A sajtótájékoztatót végigkísérte Hankiss Elemér közvetett jelenléte: neki köszönhető, hogy 20 évvel ezelőtt alapítványi támogatással elkezdőhettek a kőszegi nyári szabadegyetemek, amik alapot adtak végső soron a iAsk-nak is. Az előadás során többször idéztek tőle, az intézet pedig várhatóan emlékházat alapít a 2015 januárjában elhunyt szociológus, filozófus tiszteletére.