Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hatalmas mennyiségű közérdekű adatot is hajlandó lenne kiadni az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan kérésére, ám
ennek 67 milliós költségét az adatigénylő ellenzéki politikusnak kellene állnia.
Az összegnek csak töredéke - 200 ezer forint - a DVD-k ára, amire az iratokat feltöltik, a nagyobb tétel az üzletileg kényes vagy személyes adatok kitakarása a dokumentumokból.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan március végén 23 levélben kért ki különböző, a Magyar Posta Zrt. működésével és gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatokat az állami vállalattól.
Az ellenzéki politikus a többi között az alábbi iratokat kérte ki:
A Magyar Posta jogi igazgatója által az MSZP-s politikusnak küldött, az Origo birtokába került válaszlevele szerint az állami cég kész a kért dokumentumokat átadni, vagyis az adatigénylést teljesíteni, ám ez az előzetes becslésük szerint mintegy 35 500 oldalnyi iratanyag.
Az adatigénylés teljesítésekor
a Postánál felmerült költség várhatóan 67 763 321 forint, amit az adatigénylőnek kellene fizetni
- derül ki a válaszból. Azért csak ennyi, mert a jelentős terjedelem miatt a Posta nem is vállalja, hogy egyenként lefénymásolja a dokumentumokat, hanem takarékos és papírkímélő megoldásként beszkenneli, majd DVD-re írja ki azokat.
A DVD-k ára elenyésző a 67 milliós költséghez képest. A levélből kiderül, hogy „az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége: 20 6821 Ft, ami tartalmazza az adatigénylés teljesítéséhez szükséges fénymásolatok papírköltségét, valamint az elektronikus adathordozók költségét”.
Az adatigénylés teljesítéséért felszámolandó 67,7 millió forint költségtérítés nagyját a dokumentumok egyenkénti kitakarása, átsatírozása teszi ki, hiszen - mint írták - a dokumentumok tartalmaznak „közérdekből nem nyilvános személyes adatokat és (...) olyan adatokat, amelyek megismerése az üzleti tevékenység megismerése szempontjából aránytalan sérelmet okozna” a társaságnak.
Vagyis a több mint 35 ezer oldalt egyenként kell a Postánál átvizsgálni, és kihúzni róluk a nem kiadható adatokat. Ezt a levél szerint „mondatonkénti elemzést és értékelést” viszont nem végezheti el a Postánál akárki, csak az ilyen „adatok azonosítására feljogosított munkavállaló, illetve döntéshozó”. Az ő átlagos órabérük pedig - adókkal és járulékokkal - 7469 forint.
A Magyar Posta számításai szerint a megfelelő jogosultsággal rendelkező személy körülbelül negyedóra alatt végezne egy oldal átolvasásával, értékelésével és az esetleges nem kiadható adatok azonosításával, kitakarásával. Vagyis a 35 500 oldal kezelése 8875 munkaórányi ráfordítást igényelne.
Az Origo számításai szerint ha csak egy embert állítanak rá erre a feladatra, akkor neki csaknem 5 évig tartana, mire végezne a munkával.
Az illetőnek 1109 munkanapja menne rá, ami csaknem 222 hét, vagyis - szabadságokkal együtt - 4,93 év.
Az adatigényléshez kapcsolódó egyéb adminisztratív feladatok ellátása már csak egy 1846 forintos órabérű munkatárs 687,5 munkaóráját venné el, ami további 1,27 millió forint költség. Ha viszont végül több lenne az igényelt irat, mint a becsült 35 500 oldal, akkor minden további oldalért 1910 forint költségtérítést számolnak fel - figyelmeztetett levele végén a Posta jogi igazgatója.
Az MSZP-s Tóth Bertalan az Origónak azt mondta, időközben nőtt az adatigénylésért felszámított összeg, mert közben választ kapott a Posta vagyonkezelő cégétől is, amely a kért adatokat 3 millió forintért adná át, valamint a Díjbeszedő Zrt.-től is, amely a szocialista politikus további adatigénylésére még 6,5 millió forintot számítana fel,
így összesen már 76 millió fölött jár a költség.
Ez pedig Tóth Bertalan szerint akkora összeg, amely már az ő jogérvényesítését akadályozza, így a bírósághoz fordul. Emlékeztetett, hogy egy éve már kért adatokat a Postától, de akkor megtagadták a közérdekű adatok közlését. Ezután bírósághoz fordult, és négy peréből hármat már első fokon megnyert - mondta.
Az MSZP adatigénylésétől nem független, hogy, mint arról az Origo is beszámolt, március elején Áder János köztársasági elnök - az ellenzék által szintén sokat bírált jegybanktörvény-módosítással együtt - nem írta alá a postatörvénynek a kiadható közérdekű adatok körét korlátozó módosítását, ehelyett előzetes normakontrollt kért róla az Alkotmánybíróságtól.
