Orbán: Izmos népszavazásra van szükség

Lovas járőr szolgálat Ózdon

Orbán Viktor és Kövér László is részt vett az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett parlamenti ünnepségen. Kövér László szerint az alaptörvény megerősítette az alkotmányos intézményrendszert, miközben elutasítói szellemileg ellenszegülnek vele még ma is. Orbán Viktor azt mondta, az alaptörvény elfogadása politikai csata volt, annak a csatának a győztesei ünnepelnek. Beszédét azzal zárta: az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon. Az Origo tudósítása a Parlamentből. 

Javában zajlik az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepség a Parlamentben. A vendégek már gyülekeznek a felsőházi teremben, ahol ünnepi ülést tartanak:valójában ez egy beszédfüzér lesz: felszólal mások mellett Schmitt Pál, Orbán Viktor, Szájer József, Darák Péter is – jelentik munkatársaink.

Mint írtuk, Schmitt Pál kapta meg elsőként az alkalomból kiadott érme és bélyeg tiszteletpéldányát, mint kiderült az érmén UV-fényben az a felirat látható: Legyen béke, szabadság és egyetértés. Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke szerint a 10 ezer, illetve kétezer forintos érmék "gyönyörűek".

Nemcsak az ország ünnepel, hanem a numizmatika is. Az érme és a bélyeg a történelem lenyomata.

Az érmét tűzzel verték és tisztították, az alaptörvény is viták tüzében edződött

– tudjuk meg ezután az alelnöktől.

Alaptörvény, asztallal – Ózdon Fotó: Bielik István - Origo

Az alaptörvény emlékérméjét powerpointos prezentációval mutatják be. Szauer Tamás, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese elmondja, hogy a bélyeg nemcsak segít üzeneteket célhoz juttatni, de maga is hordozhat üzenetet. Szauer reméli, hogy a bélyegblokk közelebb hozza majd egymáshoz a magyar polgárokat.

Magyarország újjászületése

Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már a pénzeinken a Magyar Köztársaság felirat helyett Magyarország olvasható, ami az alaptörvény miatt van. Senkinek sem javasolja, hogy a 10 ezer forintos ezüst emlékérmével fizessen, bár tény, hogy elvileg hivatalos fizetőeszköz.

Megérkezett Orbán Viktor is, és közben felbukkant Szájer József fideszes EP-képviselő is, aki hatalmas szakállat visel. A miniszterelnök kedélyesen elbeszélget Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel, majd jegyzetelni, javítgatni kezd az előtte lévő papíron, amin vélhetően a saját beszéde van.

"2011 húsvét hétfője nemcsak Jézus Krisztus újjászületésének, hanem Magyarország újjászületésének napja is" – mondják be a felsőházi teremben, majd fel kell állni, amíg Magyarország történelmi zászlajait behozza néhány döngő léptű katona. Utána együtt elénekeljük a Himnuszt.

Így néz ki az érme Forrás: MTI/Illyés Tibor

Bolsevik alkotmány nem alkotmány

Kövér László jön, vastapsot kap. A pódiumra lép, elgondolkodva néz maga elé, komótosan felteszi a szemüvegét, majd belekezd. Kövér László az alaptörvény történelmének ismertetését azzal kezdi, hogy az első alkotmány bolsevik volt, a második szovjet mintájú, de még a "rendszerváltásnak nevezett politikai alku" közepette írt harmadik sem volt az igazi.

Az új, öt éve elfogadott alaptörvény körüli hisztériát az élet cáfolta – folytatta Kövér László. Azt is mondta,

az alaptörvény megerősítette az alkotmányos intézményrendszert,

miközben elutasítói szellemileg ellenszegülnek vele még ma is.

Kövér szerint az alaptörvény támogatói a feladatát abban látják, hogy megőrizze a függetlenséget a globalizációval szemben, míg ellenzői szerint ez anakronisztikus dolog. A külföldi bírálók szintén a globalista paradigma mentén kritizáltak – emlékeztetett a házelnök. Hozzátette: Európa-szerte szellemi ostrom alatt állnak ma is a nemzetek, az egyházak. Az alaptörvény alkotói, támogatói és védelmezői hisznek a nemzetállamokban, a keresztény gyökerekben – mondta még Kövér, aki a Bibliából is idézve emlékeztetett:

amelyik ország meghasonlik, az elpusztul.

Trócsányi: Az új szemlélet bírálatokat hozott

Trócsányi László sportosan szökell fel a pódiumra, és mire a mikrofonhoz lép, már túl is van beszéde első két szaván. Azzal kezdi: egy éve nemzetközi konferenciát rendeztek az alaptörvényről, és akkor is sokan elismerték, támogatták az alaptörvény szellemiségét. A 21. század jogi kihívásairól szólva a miniszter azon merengett, vajon ki kell-e dobni a nemzeti alkotmányokat, de végül arra jutott, hogy nem, sőt meg kell őrizni őket, mert segítenek eligazodni ezekben a nehéz időkben.

Az igazságügyi miniszter felidézte több európai alkotmány szellemiségét, majd a magyar helyzetet elemezte: mi vezetett az alaptörvény megalkotásához. Szerinte ezt új szemlélete miatt sok bírálat érte. Trócsányi ezek közé sorolta a nemzet, a haza és a család fontosságának kiemelését, a külhoni magyarok elismerését.

Trócsányi László igazságügyi miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezután hosszan méltatja, mennyi minden fontos elemet beépítettek az alaptörvénybe, majd bonyolult párhuzamokat von, és beszél a Quaestor-ügyről, gyümölcsökről, GMO-mentességről és reményről.

Az Alkotmánybíróság mint főkertész

Az igazságügyi minisztertől Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság – jelenleg elnöki hatáskört gyakorló – tagja veszi át, és azzal kezdi, hogy az AB dinamikus keretek között védi az alaptörvényt. Sulyok szerint az alaptörvény annyit ér, ami megvalósítható belőle.

Az Alkotmánybíróságot az alaptörvény főkertészének nevezte

– ezen többen mosolyogtak a teremben, mások csak értetlenkedve néztek.

Sulyok Tamás beszédét néhányan lehunyt szemmel, koncentrálva követték, egyeseknek le is billent a fejük. Az alkotmánybíró hosszúra nyúlt beszéde után Darák Péter, a Kúria elnöke lépett a pódiumra.

Jegyzetelés, beszélgetés

Darák Péter is messziről, a rendszerváltástól kezdi, de hamar eljut a jövőbe mutató, szimbolikus elemeket is tartalmazó új alaptörvényig. A Kúria elnökének beszéde közben Orbán Viktor tovább javítgatta saját beszédének vázlatát, Kövér László is jegyzetelt valamit, Schmitt Pál volt államfő élénken figyelt. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető Darák Péter beszéde közben Fazekas Sándor agrárminiszterrel beszélgetett, míg a következő felszólaló, Szájer József EP-képviselő a miniszterelnökkel.

Szájer az országépítő munka első fontos lépésének nevezte az alaptörvényt, ami szerinte hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország Európában a béke és a nyugalom szigete. Szájer József arról is beszélt, hogy az alaptörvény 18 alkalommal említi Európát. Az ünnepség a hosszúra nyúlt beszédek miatt 15 perc csúszásban van, talán emiatt lehet, hogy Szájer beszéde közben Orbán Viktor komplett sorokat satíroz ki a sajátjából.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Szájer József szerint a magyar állam, ha nem is hibák nélküli, de működőképes, miközben az alaptörvényt támadó egyes uniós képviselők országai ezt nem mind mondhatják el magukról. A politikus azt is mondta, hogy az európai szuverenitás nem kerekedhet a magyar főhatalom fölé, és ezt nem is engedi az alaptörvény.

Ennek még a pápa is örült

Utolsó előttiként Schmitt Pál volt államfő lép a mikrofonhoz. Azzal kezdi, hogy hálát ad a sorsnak, amiért aláírhatta az alaptörvényt.

Nem volt ugyan alkotmányozási kényszer, viszont a kétharmados parlamenti többség miatt volt egy lehetőség erre – folytatta Schmitt Pál. Azt mondta, az alaptörvénynek végre van morális töltete, örül annak, hogy kiemelték benne a kereszténységet és a család fogalmát. Emellett az alapjogok nem változtak számottevően – állapította meg. Schmitt

beszélt a szegények megsegítéséről, a munkaalapú társadalomról és a hatalommegosztás elvéről is.

Megjegyezte: szomorú, hogy annak idején az ellenzéki pártok nem vettek részt az alaptörvény összeállításában, ami olyan bojkott, ami az olimpiáknál sem váltotta be az eredeti célokat. Schmitt Pál visszaemlékezett arra, hogy annak idején járt a pápánál, és tanácsot kért tőle a hit, a vallás és az egyház szerepének alaptörvényi megjelenítéséről, amitől

XVI. Benedeknek, emlékei szerint, felderült az arca.

A húsvéti alkotmány Schmitt Pál szerint lehetőség a magyarság megújulására, és nem véletlen szerinte, hogy a feltámadás ünnepén készült el.

Orbán: A csata győztesei vannak itt

A volt államfő után Orbán Viktor miniszterelnök lépett a mikrofonhoz, hogy zárszót mondjon, bár erre saját bevallása szerint sem biztos, hogy alkalmas. Az alkotmány szavai szerint nem tudományos vitában, hanem politikai küzdelemben született.

A csatának vannak vesztesei és győztesei – utóbbiak vannak itt a teremben,

tette hozzá Orbán.

Az alaptörvénnyel Magyarország és polgárai nyertek, szilárd alapot kaptak arra, hogy megalapozzanak egy felívelő korszakot, aminek már látszanak is az elemei. Emlékeztetett, hogy volt az alaptörvény elfogadása előtt egy konzultáció, ahol például

a nép többsége a kormányfő sajnálatára leszavazta, hogy a gyerekek után a szülőknek járjon plusz szavazati jog.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy anno 1994 után az MSZP–SZDSZ-koalíció is alkotmányozhatott volna, de örül, hogy erre végül nem bizonyultak alkalmasnak. Szerinte pontosan tudták, hogy ha majd ők állnak neki 2010 után alkotmányozni, komoly támadásoknak lesznek kitéve. Schmitt Pálnak külön megköszönte, hogy aláírta az alaptörvényt, pedig tudta, hogy külső erők támadni fogják emiatt.

Ha a viták nem jutnak körülötte nyugvópontra, lehet-e szilárd egy alkotmány? – tette fel a kérdést Orbán, majd meg is válaszolta: ha az alkotmány megszületését követő időszak sikeres, akkor igen. Ezért szerinte most Magyarországnak sikerekre van szüksége. A békés egyet nem értés kultúrájában még az egymással alkotmányos vitákat vívó felek is tudnak együtt élni – magyarázta Orbán.

A miniszterelnök egy ponton áttért a menekültkérdésre és a betelepítési kvóta elleni bírósági eljárásra, amit szerinte egy

izmos népszavazással kell erősíteni.

Orbán az előtte szólók beszédeiből egy-egy elemet kiemelve megköszönte nekik a fontos gondolatokat. Továbbá beszélt arról is, hogy a magyar baloldal erénye – még ha nem is érti mindenki –, hogy megértette: egyes fontos hatásköröket nem átadtunk az EU-nak, hanem közösen gyakoroljuk.

Végül Orbán Viktor néhány uniós problémakört, válságokot említett, miközben kijelentette, hogy a nemzetállamok reneszánszukat élik, sőt újabb és újabb javaslatokat tesznek azokra a problémákra, amelyekre Európa nem képes. Ráadásul – tette hozzá –

az unió nem tudja honnan jött, nincs jelene, és mivel rövidlátó, a jövőképe sem látszik.

Ezután mégis hosszan sorolta az EU közös sikereit, amik szerinte arra jogosítanák fel, hogy a világ egyik vezető hatalma legyen, mégsem képes rá.

Orbán Viktor beszélt a közösség biztonságáról, mint az állam alaptörvényi kötelezettségéről. Ennek szerinte csak egyik színtere a határokon belüli biztonság garantálása, a másik, hogy az Európán belüli veszélyekkel is szembe kell nézni, hiszen ezek fenyegetik a magyarokat is.

Orbán világossá tette azt is: "terroristáknak nincs köztünk helye, a demográfiai problémáinkat pedig megoldjuk saját eszközeinkkel". Azzal zárta beszédét, hogy

az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon.

Eközben a Kossuth téren

Miközben a Parlamentben ünnepelték az alaptörvényt, kint, a Kossuth téren ellene demonstráltak. A Liberálisok ifjúsági szervezete arra emlékeztetett, hogy az alaptörvény nem Magyarország, nem a magyar társadalom, hanem csak a Fidesz alaptörvénye.

Liberális fiatalok tüntetése a Parlament előtt Forrás: Origo

Úgy vélik, létrejöttének, elfogadásának körülményei, az eddigi öt módosítás és az azóta eltelt idő is bizonyította, hogy

a jogállamiság, a vallászsbadság, a gránitszilárdság, a fékek és ellensúlyok rendszere, a magánélet szabadsága az elmúlt 5 évben "elszállt".

Ezt jelképezte az az öt lufi, melyeket ezeknek az alapelveknek a tábláival együtt a demonstrálók elengedtek a levegőbe.