Benyújtotta a Fidesz az újabb alkotmánymódosítást: jöhet a terrorveszélyhelyzet

Röszke, 2016. március 19. A Magyar Honvédség Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelékében (MH AIAK) szolgálatot teljesítő katonák járőröznek BTR 80-as páncélozott szállító harcjárművekkel a magyar-szerb határnál, Röszke és Ásotthalom térségében, az ideiglenes műszaki határzár mellett 2016. március 19-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Benyújtotta a Fidesz-KDNP a terrorizmus elleni akcióterv részeként az alaptörvény sorrendben hatodik módosítását, amely bevezeti a terrorveszélyhelyzet fogalmát, a kapcsolódó javaslat pedig lehetőséget nyújt ez alapján a honvédség felhasználására is.

Az ország védelmi képességének növelésére és a terrorizmus elleni harcra hivatkozva kormánypárti képviselők benyújtották az Országgyűlésnek az alaptörvény hatodik módosítását és az ehhez kapcsolódó, más jogszabályokat módosító csomagot.

Parlamenti felhatalmazás kell

Ezek együttes elfogadása lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés - kétharmados többséggel - a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy tényleges terrortámadás esetén kihirdethesse a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt rendkívüli intézkedések bevezetésére is, így például a honvédség bevetésére is.

A Terrorelhárítási Központ emberei a repülőtéren a brüsszeli terrortámadások után Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A végeleges, benyújtott változatban szereplő előzetes parlamenti felhatalmazás komoly változás az eredeti tervekhez képest, hiszen a még januárban ötpárti egyeztetéseken elindított tervezet csak a parlament utólagos tájékoztatását és jóváhagyásának kérését írta elő a kormány számára. Ráadásul

a korábbi tervekben 60 napra rendelhette volna el saját hatáskörben a kormány a terrorveszélyhelyzetet,

a benyújtott szöveg szerint viszont első körben már csak 15 napra.

Hatodik módosítás és jogrend

Az alaptörvény hatodik módosítása egy új, külön jogrendként vezetné be a terrorveszélyhelyzetet - ezzel egészülne ki az alaptörvényben rögzített eddigi öt különleges jogrendi helyzet mellett.

Az alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakai jelenleg:

1. rendkívüli állapot
2. szükségállapot
3. megelőző védelmi helyzet
4. váratlan támadás
5. veszélyhelyzet

Gránitszilárdságúnak mondta

A 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök "gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám ezután 2014 végéig ötször módosították, a mostani változtatás lenne a hatodik a sorban. Emlékezetes, hogy a Fidesz úgy készített elő 2010-től új alkotmányt, hogy ezt sem a kampányban, sem a kormányprogramjában nem jelezte előre. Igaz, Orbán Viktor egy 2009-es nyilatkozatában azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli.
Míg az új változat el nem készült, a Fidesz tízszer módosította a hatályos alkotmányt, a saját érdekei mentén is - ebből hatszor a ciklus első két hónapjában. A végül a pártok konszenzusát nélkülöző alaptörvény elfogadását Magyarországon és külföldön is heves tiltakozás övezte. Ennek ellenére 2011 áprilisában az Országgyűlés - kizárólag kormánypárti képviselők szavazataival - elfogadta az alaptörvényt, a 2010 augusztusában államfőnek választott Fidesz-alelnök Schmitt Pál pedig aláírta.

Majdnem szükségállapot

Mint arról az Origo beszámolt, az alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" a terrorveszélyhelyzet.

Ha ez sem állítja meg a terroristákat a határon, akkor jöhet a terrorveszélyhelyzet Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A terrorveszélyhelyzet az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó egyéb jogszabály-változtatásokkal

a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körű jogkörökkel

ruházná fel a kormányt.

Az alaptörvény-módosítás indoklása szerint a terrorveszélyhelyzet "a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője", de annál szűkebb felhatalmazásra ad lehetőséget a honvédelmi törvényben, viszont engedélyezi "a Magyar Honvédség felhasználását, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők."