Nem támogatja jelen formájában a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes javaslatcsomagját az MSZP - mondta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az ötpárti egyeztetés után.
Molnár Zsolt szerint a BM új javaslata ugyan elhagyott néhány korábban kifogásolt pontot, de
továbbra is vannak megoldatlan kérdések.
Az MSZP javaslatára szerdán újabb szakmai egyeztetést tartanak a javaslatcsomagról. A szocialisták ezt követően alakítják ki végleges álláspontjukat - mondta a szocialista politikus.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pozitívumként értékelte, hogy az LMP több javaslata bekerült a terrorellenes csomagba.
Ezeken felül a legtöbb passzusnál a szükségesség, arányosság elvét kérték számon
- mondta Schiffer András, aki szerint, ha ezeket az elveket végigvezetik a BM törvényjavaslatán, akkor
elfogadható lesz számukra.
Pozitívan értékelte a tanácskozást Mirkóczki Ádám, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja is.
A Jobbik által kifogásolt három pont közül kettő - a tömegrendezvények tiltása és a védelmi beszerzésekről szóló passzus - úgy néz ki, hogy kikerül a javaslatból - mondta a Jobbik politikusa.
Ugyanakkor azt továbbra is kifogásolják, hogy a javaslat szerint a titkosított kommunikációt biztosító cégek és szolgáltatók felelősségre vonhatók lennének. Mirkóczki Ádám ezért azt kérte, hogy ezt a részt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal is nézessék át.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke korábban azt mondta, hogy jó esély van arra, hogy a javaslatot az összes párt támogassa.
A fideszes politikus remélte, hogy a következő egyeztetésen már azokra
a minimális jogi aggályokra is megnyugtató választ kapnak
az ellenzéki politikusok, amelyek még felmerültek, és egységes döntéssel megszülethetnek a törvénymódosítások.
Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára az egyeztetés után egyenesen úgy fogalmazott, hogy
gyakorlatilag elhárultak az elvi akadályok
a kormány terrorellenes akciótervének elfogadása elől.
Kontrát Károly szerint a szerdai egyeztetést követően várhatóan jövő héten nyújtja be a kormány a törvényjavaslatot, amit az
április 25-i héten kezdhet tárgyalni az Országgyűlés.
Kontrát Károly beszámolója szerint a büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítása ügyében,
elfogadták az ellenzéki javaslatokat, aggályokat.
Az államtitkár azt mondta, hogy az ellenzéki pártok javaslatára a Btk. két tényállását módosítják.
Egyrészt büntetendő cselekménynek minősül a terrorista csoport szervezése, illetve ha valaki terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarországról ki- vagy átutazik. Szintén büntetik majd a nagy nyilvánosság előtti terrorizmust támogató hírverést.
A kormány a Btk. módosítása kapcsán
javasolni fogja bizonyos bűncselekmények esetén a korhatár leszállítását 14 évről 12 évre,
mert nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy terroristák gyakran 14 évnél is a fiatalabbakat használnak súlyos bűncselekmények elkövetése során - mondta a BM államtitkára.
Kontrát Károly fontos témának nevezte a titkosított kommunikáció ellenőrizhetőségének szankcionálását, amiben a kormány elfogadta azt az ellenzéki javaslatot, hogy
csak a szolgáltató kötelezettségszegését büntessék, a felhasználókét ne.
Az államtitkár szerint vita volt arról, hogy milyen módon lehet ezt a jogszabályi rendelkezést végrehajtani, de a kormány álláspontja most és korábban is az volt, hogy a bűnüldöző szerveknek meg lehet adni a jogszabályi lehetőséget az ellenőrzésekre.
Kontrát Károly szerint a kormány az ellenzék aggályait elfogadva
kiveszi a javaslatcsomagból a gyülekezési jog korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket,
így veszély esetén a rendezvény szervezőit tájékoztatják majd a hatóságok. A továbbiakban őket terheli a felelősség a rendezvény megtartásával kapcsolatban.
Kontrát azt is elmondta, hogy ellenzéki felvetésre
kiveszik a javaslatból a védelmi beszerzések szabályainak módosítását.
Kontrát Károly szerint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont feladatairól alakult még ki vita, a tárgyalást szerdán szakértői szinten folytatják.
Ez volt a második ötpárti egyeztetés a kormány terrorizmus elleni akciótervéről, amelyet március végén jelentett be Pintér Sándor belügyminiszter.