Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy-másfél év, és ha elfogadja a kormány a javaslatokat, radikális változások lesznek a magyar iskolarendszerben. Ennek a legkisebb része a tanterv megváltozása, sokkal lényegesebb, hogy már idén júliusban teljesen átalakult a Klik, 2017 januárjáról pedig
az eddig önkormányzati működtetésű létesítmények is az államhoz kerülnek.
Döntés még egyikről sem született, de a szűkös határidő miatt nem fognak vele sokáig várni. A kormány a Klik átalakításáról már meg is kapta az előterjesztést, annyi van hátra, hogy rábólintsanak a létező hat terv valamelyikére. Július elsejétől pedig jelenlegi formájában
meg is szűnhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
Információink szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy egy központi, de a mostaninál kisebb szervezet megmarad, a tényleges fenntartást viszont ennek területi részlegei végzik majd. Hogy ebből hány lesz, és milyen elosztásban, az még nem dőlt el.
Pölöskei Gáborné, a Klik vezetője egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta: az új rendszerben a legfontosabb kérdés, hogy milyen jogosultságuk lesz az iskoláknak. Az oktatási intézmények mind egy-egy központhoz fognak tartozni, amelyeket Pölöskeiné leginkább „menedzsmentközpontokhoz” tudott hasonlítani.
„Nincs értelme az átalakítást a Klik feldarabolásának hívni, hiszen
nem lenne értelme egy nem jól működő szervezetet szétdarabolni, majd így tovább működtetni”
– tette hozzá.
A Klik elnöke szerint a változást úgy kell elképzelni, mintha a változatlanul maradó oktatási intézmények köré egy „menedzsmenthéjat” hoznának létre.
Mint elmondta, ezeknek a központoknak a HR és a költségvetés lenne a fő szerepük, arról pedig még folynak az egyeztetések, hogy az igazgatóknak mekkora legyen a jogosultságuk. A központosítás azért is fontos, mert így el lehetne kerülni, hogy például egy tankerületen belül minden intézmény sportiskola legyen – tette hozzá.
„A fenntartónak arra kell figyelnie, hogy kellő választási lehetőségük legyen a gyerekeknek”
– fogalmazott.
A tervek szerint változás lesz viszont, hogy a költségvetés egy részével az iskolák is rendelkezhetnek majd. Ha például egy intézmény kiadja a termeit, és bevételt termel, akkor annak egy részét megtarthatja, és az iskola fejlesztésére fordíthatja (akár továbbképzésre, akár infrastruktúrára), egy részét viszont tovább kell küldenie a Kliknek, ahonnan azt a
kevesebb lehetőséggel élő iskoláknak küldik el hasonló célokra.
Új elemként „szakmai dologiság” tétel jelenik meg a költségvetésben, azaz, ha valaki technikaórát tart, és a lányoknak salátakészítést tanítana, az alapanyagokat be tudja szerezni.
Pölöskeiné szerint a köznevelési kerekasztalon az igazgatók 100 százaléka értett egyet azzal, hogy a fenntartásnak és a működtetésnek egy kézbe kell kerülnie. Ezért tervezi azt a kormány, hogy – amint arról Lázár János is beszélt a csütörtöki Kormányinfón – jövő január elsejétől
minden általános és középiskola állami fenntartásba kerül.
Jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok.
Döntés ugyan még erről sem született, de a háttérbeszélgetésen Palkovics László államtitkár is úgy vélte: a vegyes működtetés nem jó modell. Pölöskeiné erről azt mondta: eddig is gondot jelentett, hogy az önkormányzatok nagyon sokfélék, az állam „jó gazdaként” viszont viszonylag egységesen tudja kezelni az iskolák fenntartását és működtetését. Ennek feltételei is adottak már a 2017-es költségvetésben.
Mivel döntés még nem született, olyan részletekről sem Palkovics László, sem pedig Pölöskei Gáborné nem beszélt, hogy a központosítás a gyakorlóiskolákra vagy az alapítványi iskolákra is érvényes lenne-e. Abban viszont egyetértettek, hogy a polgármesterek már „kevésbé félnek” ettől a rendszertől, és azt is kizárták, hogy az iskolaépületek átkerülnének az állam tulajdonába.
„Mi csak az olyan problémákat akarjuk elkerülni, mint amikor nemrég az egyik iskolában digitális táblát szerelt fel a Klik, de azt már
nem sikerült eldönteni, hogy a mögötte lévő falat a Klik vagy az önkormányzat fesse át”
– tette hozzá az oktatási államtitkár.
Nem a fenntartás és a Klik átalakítása lesz azonban az egyetlen változás a következő években: az államtitkárság azt is tervezi, hogy
teljesen új nemzeti alaptantervet vezet be,
várhatóan felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Ezt azzal indokolták, hogy a gyerekeken tényleg nagyon nagy a teher.
Palkovics László szerint az új tervezet szerint az eddigi 10 százalék helyett akár 30 százalékban is el lehetne térni a kerettantervtől. Első körben „nemzeti minimumot” határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani.
Az érettségi követelménye ettől még nem változna, de az iskoláknak sokkal nagyobb lenne a mozgásterük abban, hogyan és mennyit tanítanak a gyerekeknek.
„Úgy kell elképzelni a tantervet, mint egy hagymát, amelynek a közepe mindenki számára kötelező lenne, de azt már az iskolák dönthetnék el, hogy a héjakat hogyan és milyen mennyiségben tanítanák meg” – tette hozzá Palkovics László.
