Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem érte váratlanul a kormánypártokat, hogy a Kúria zöld utat adott a vasárnapi boltzárról szóló népszavazásnak. A Fidesz–KDNP képviselői számítottak arra, hogy idővel lesz népszavazás a vasárnapi boltzárról, igazából
csak annak ideje volt kérdéses.
A követendő politikai stratégiát még nem alakította ki a kormánypárt, az elnökség sem tárgyalt erről, de több forgatókönyv szerepel a Fidesz-KDNP asztalán.
Már korábban belengették, hogy adott esetben kész a kabinet arra, hogy visszavonassa vagy valamilyen mértékben átalakítassa az Országgyűléssel a vasárnapi zárvatartásról szóló törvényt. Most ismét napirenden van ez az ötlet, de az Origo értesülése szerint a Fidesz meg akarja várni, hogy a parlament eljusson a népszavazás kiírásához. A probléma ezzel a verzióval az, hogy ettől függetlenül a másik két kérdést (a kétmilliós bérplafon és az állami földek eladásának tilalma) az ellenzék még napirenden tarthatja, mozgósíthat vele.
A boltzárról szóló törvény megváltoztatása egyébként nem lenne idegen a Fidesztől.
A felsőoktatási keretszámok 2012-es drasztikus megvágása és az internetadó 2014-es tervezett bevezetése esetében az eredeti szándék gyors megváltoztatása nagymértékben csökkentette a politikai károkat. Ha a kormány még a népszavazás előtt visszavonná a vasárnapi boltzárról szóló törvényt, a másik két kérdés már vélhetően nem jelentene akkora vonzerőt, hogy a szavazásra jogosultak kellő számban részt vegyenek az azokról szóló referendumon.
Egy másik forgatókönyv szerint a kormánypártok "beleállnak" a népszavazási kampányba. Ehhez elsősorban az kellene, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendum összecsússzon az MSZP kezdeményezéseivel, vagyis a boltzáras, bérplafonos és állami földes referendumokkal.
Így szinte biztos lenne, hogy az egyik kérdésben - a betelepítési kvótáról szólóban - a kormány számára kedvező eredmény születik,
míg a másik háromban vélhetően kedvezőtlen.
Akkor pedig lehet, hogy az MSZP javaslatai 3:1 arányban kerekednének fölül. Egy ilyen verzió szintén kellemetlen lenne a kormánypártoknak másfél évvel az országgyűlési választások előtt. Ezt ugyanis az ellenzéki pártok kommunikálhatnák úgy, hogy a népszavazáson az egész kormány tevékenységéről mondtak negatív véleményt a választók.
Előnye ennek a verziónak, hogy az ellenzéket a politikai verseny mellett értelemszerűen egy gazdasági versenyre kényszerítenék a kampány miatt. Egy-másfél évvel az országgyűlési választások előtt
jelentős költségekbe vernék az ellenzéket,
így könnyen lehet, hogy 2018-nak jóval kevesebb forrással futnának neki, mint a Fidesz.
A kormánypártban többen elégedetlenek a KDNP tevékenységével. Számukra azért jönne jól egy népszavazási bukta a vasárnapi boltzár ügyében, mivel így a 2018-as választások előtt újra lehetne kötni a kereszténydemokratákkal való választási szövetséget. Egy vereség esetén pedig joggal bízhatnának többen a Fideszben úgy, hogy a KDNP kárára erősítenék a pozícióikat.
Egy harmadik forgatókönyv az elhallgatás a boltzár ügyében. Ha kormánypárti részről nem hevítik föl a kampányt, akkor kétséges, hogy az ellenzék hogyan tud az urnákhoz
elvinni több mint négymillió embert.
A népszavazás érvényességéhez ugyanis a választók 50 százalékának el kell mennie. A magyarországi népszavazások közül csak az 1989-es és a 2008-as esetében volt 50 százaléknál magasabb aktivitás.
A kormánypártok egyébként még abban is bízhatnak, hogy majd az Alkotmánybíróság szab gátat a boltzáras referendumnak. Tavaly nyáron már úgy tűnt, hogy lesz népszavazás arról, hogy a férfiak számára is elérhető legyen a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás. Az aláírásgyűjtés már javában zajlott, amikor döntött az AB a kezdeményezés alkotmányellenességéről, így végül nem lett referendum.
Mivel a legfrissebb hírek szerint az Európai Bizottság ismét felmelegítette a kötelező kvóta ötletét, a mostani helyzet alapján a legvalószínűbb verzió az, hogy a boltzárról és a kötelező kvótáról szóló referendum egy napon lesz. A kormány beleállhat a kampányba, amivel persze komoly kockázatot is vállal. Bő egy évvel az országgyűlési választás előtt lemérhetik, hogy
mekkora az ellenzék és a Fidesz tábora
egy éles helyzetben.
A Fidesz számára azért is jelenthetne előnyt egy ilyen helyzet, mert kiderülne, hogy magában a kormánypárti táborban mekkora az átszavazási hajlandóság a vasárnapi boltzár ügyében. Persze ha azt nézzük, hogy a legutóbbi országgyűlési választáson is csak 61 százalék ment el szavazni, könnyen lehet, hogy egy ilyen éles kampányú referendum esetében sem lenne meg az ötvenszázalékos részvétel.
