Orbán Viktor 2017 végén költözhet a Várba

Orbán Viktor a Karmelita kolostor épületébe költözik 2016-ig

Legkorábban másfél év múlva költözhet be Orbán Viktor miniszterelnök a karmelita kolostorépületbe – mondta el Lázár János egy keddi háttérbeszélgetésen. A teljes építkezés közel 14 milliárd forintba kerül.

Legkorábban 2017 novemberében költözhet be a miniszterelnök a karmelita kolostorépületbe. Az épületegyüttesbe alapvetően a Miniszterelnökség felső vezetősége és az őket munkájukkal legszorosabban támogató szervezeti egységek költöznek majd be. A karmelita kolostorépületbe a kormányülésterem, annak térsorai, a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter kerül majd. A teljes építkezés közel 14 milliárd forintba kerül.

Nincs titok

Semmi titok nincs az épület megvalósításával kapcsolatban – mondta Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője emlékeztetett arra, hogy

2011-ben született döntés arról, hogy a végrehajtó hatalomnak el kell hagyni a Parlamentet.

A közép-európai országok többségében a végrehajtói és a törvényhozói hatalom külön működik. Háromévi előkészítő munka volt annak kitalálása, hogy a kormány hogyan tudná elhagyni a Parlament épületét.

A mostani kormány filozófiájának a középpontjában az áll, hogy a Vár a magyar állam önállóságának a központja.

Éppen emiatt döntött úgy a kormány, hogy a Sándor-palota mellé kerüljön a miniszterelnök és az őt támogató infrastruktúra – mondta Lázár. A kormány elképzelése, hogy a köztársasági elnöki hivatal a budai Vár egy másik részében legyen, de ez egy 15-20 éves program.

A funkcióról van vita

2002 után döntött úgy az akkori kormány, hogy a köztársasági elnök a Sándor-palotába költözzön. Az 1950-60-as években egyébként még fölmerült a második világháború előtti állapot helyreállítása, de később ez lekerült a napirendről. 1990 után kezdődött meg a gondolkodás arról, hogyan lehetne használni a Vár ezen részét.

Konszenzus van arról, hogy helyre kell állítani a korabeli épületeket, a vita csak arról van, hogy mi legyen ezek funkciója

– mondta Lázár.

A Miniszterelnökség vezetője szerint a Karmelita helyreállítása sokkal több kihívást tartogat, mint a Sándor-palota. A kormány tervei között szerepel, hogy ötletpályázatot írnak ki a Szent György tér jövőjéről. A politikára kiválóan alkalmas a Várnegyed ezen része, mivel több évszázadon keresztül volt kormányzati központ vagy a politikához kapcsolódó tevékenységek színtere – mondta Lázár János.

Nem fog urizálni az épület

„Nem fogjuk lezárni a környéket, és az épület egy része látogatható lesz” – mondta a miniszter. Más építkezésekkel szemben évekig tartó tervezés előzte meg a Karmelita kolostor átalakítását. Tudományos, minőségi kontroll alá vetették a tervezést is – mondta Lázár.

Lesz egy rendezvénytér a Karmelita kolostorban, és a Miniszterelnökség hivatala.

Az épület puritán lesz, nem fog urizálni. 200 ember lesz elhelyezve a Karmelita kolostorban, míg mellette egy modern irodaház lesz – hangsúlyozta Lázár.

A vita a modern irodaházzal kapcsolatban van, de folyamatos az egyeztetés az UNESCO-val. Lázár János szerint a legnehezebb feladat az intellektuális tartalommal való megtöltés, mivel a magyar kormányzástörténetben 1848 a kezdőpont a felelős hatalom szempontjából, és ennek alapján áll a mostani hatalom is. A kormány célja, hogy a korábbi évszázadok hagyományát beépítse az új kormányzati épületbe, amit ötvöznek a 21. század igényeivel is

Térfalak kellenek

A Szent György tér a magyar közélet központi tere – mondta Zoboki Gábor. Az építész szerint a korábbi és a jelenlegi kormány is kiemelten foglalkozott a Szent György tér felújításával.

A történelmi hitelességet nem sértve kell 21. századi módon újjáépíteni a teret

– tette hozzá.

Csak akkor állhat helyre a Várnegyed egysége, ha a polgári várost, a palotanegyedet és a palotát térfalakkal zárjuk le.

"A legnagyobb műemléki felújítás"

Május 20-án letették a budai Várban újjáépülő Lovarda alapkövét. Másfél milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt. A beruházást L. Simon László államtitkár az elmúlt fél évszázad legnagyobb budapesti műemléki felújításának nevezte.

A vár felújításának költsége meg sem közelíti a 200 milliárd forintot

- mondta korábban L. Simon László az RTL Klubnak. A miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára azonban azt nem árulta el, hogy pontosan mennyi lesz a végösszeg.

14 milliárd forint a kolostorra

A Várban a meglévő mellé további három mélygarázst is terveznek, hogy az ide költöző minisztériumok dolgozóinak legyen hol parkolniuk. L. Simon szerint azonban ezeket

a helyiek és a turisták is használhatják majd.

Korábban arról írtunk, már régóta ismert, hogy a Miniszterelnökség a Várba költözne. Az új helye a Karmelita kolostor lesz, amely átalakításával kapcsolatos közbeszerzésre és tervezésre is 1,4 milliárdot szánt a kormány.

Később kiderült, 2016-ban és 2017-ben összesen csaknem 14 milliárd forintot szánnak a kolostor átépítésére.