Kiderült, miért nem lesz sikeres Sándor Mária

2016. március 15. Tanítanék! Tüntetés az oktatás szabadságáért március 15-én. Kossuth tér. oktatás, tanár, iskola, Sándor Mária

Az elmúlt időszak hazai civil mozgalmai többek között azért vesztették el a lendületüket, mivel vezetőik sok esetben csak politikai ugródeszkaként akarják felhasználni a gyorsan jött népszerűségüket. Míg más európai országban a sikeres civil mozgalmak az önálló párttá alakulás útját járják, addig a magyarországi mozgalmak előszeretettel kötnek választási megállapodást parlamentben lévő pártokkal. Persze itthon is van kivétel.

Több mint egy hónappal ezelőtt mind a bal, mind a jobboldalon jelentős meglepetést okozott Sándor Mária, a fekete ruhás nővér, aki Gyurcsány Ferenccel állt egy színpadra. Az egykori egészségügyi dolgozó pályafutásában nem is igazán az volt a meglepő, hogy a Demokratikus Koalíció rendezvényén szónokolt, hanem hogy korábban

a Jobbikkal is tartott közös rendezvényt.

A volt nővér eddigi pályafutása is világosan mutatja, hogy az elmúlt években a civil mozgalmak miért nem tudtak komoly áttörést elérni.

Sándor Mária több ellenzéki tüntetésen is felszólalt Fotó: Polyák Attila - Origo

Útkeresés

2010 után az MSZP súlyos vereségével útkeresés kezdődött a baloldalon. Míg Gyurcsány Ferenc és hívei egy másfél éves belső küzdelem után 2011 októberében elhagyták a szocialista pártot, addig más baloldali szervezetek, főleg az egykori SZDSZ prominens emberei a politizálás új formáit keresték. A második Orbán-kormány ciklusának első felében jött létre az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Mozgalom (Milla), valamint a Szolidaritás.

Az előbbi mozgalom a magyar médiatörvény körüli nemzetközi viharok idején született, de később általános kormányellenes civil mozgalommá vált. A Milla azt követően intézményesült a hazai politikában, hogy 2012. október 23-án Bajnai Gordon a szervezet rendezvényén jelentette be, hogy

2014-ben le akarja győzni Orbán Viktort.

Az Együtt 2014 néven létrejött mozgalom a rövid fellángolás után gyorsan elveszítette a népszerűségét, és még azt sem tudta elérni, hogy a parlamentben frakciója legyen.

Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület vezetője, volt miniszterelnök beszél az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) ünnepi demonstrációján Forrás: MTI/Beliczay László

Kizárás is volt

A volt Milla vezetőinek egy része mára országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő lett. A mozgalom viszont mára teljesen elhalt, a helyét az Együtt és részben a Párbeszéd Magyarországért nevezetű párt vette át. A Szigetvári Viktor vezette alakulat jelenleg a biztos szavazók körében 2-3 százalékon áll, míg a PM csupán 1 százalékon.

A Szolidaritás Mozgalom a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjazása miatt kialakult tüntetésekből nőtt ki. Kónya Péter és Árok Kornél volt a mozgalom két emblematikus arca. A hanyatlás az ő esetükben is akkor kezdődött, amikor megkezdték a hivatalos tárgyalásokat a választási együttműködésről az Együtt 2014-el. Végül

csak Kónya Péter került be a parlamentbe,

míg Árok Kornélt kizárták a Szolidaritásból.

Kónya Péter hamar megállapodott a baloldali ellenzéki pártokkal Fotó: Origo

Sokat dobott az internetadó

2012 decemberében a civil mozgalmak újabb lendületet kaptak azzal, hogy a kormány bejelentette az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek csökkentését. Pár nap alatt ismét több nagyobb tüntetés volt, és a kormánynak végül visszakoznia kellett. A mozgalom éppen emiatt nagyon gyorsan elenyészett, és a szervezők egy része csatlakozott az ellenzék készülő választási kampányához. 2013-14-ben a civil mozgalmak jelentősen visszaszorultak, mivel vezetőik egy része pont azokban a hónapokban érte el, hogy valamilyen módon mandátumot szerezzen.

A civil mozgalmak újabb reneszánsza 2014 őszén az internetadó bevezetése után következett be. Az új szerveződéseknek sikerült elérniük, hogy a kormány visszavonja az internetadó bevezetését, majd az amerikai kitiltási botránnyal párhuzamosan több korrupcióellenes tüntetést is szerveztek 2014 végén és 2015 elején. Ezek a civil szerveződések jól ismerték föl, hogy a választók jelentős része

sem a Fideszből, sem a mostani baloldali pártokból nem kér,

ezért újabb és újabb akciókat ígértek, hogy fenntartsák az irántuk való érdeklődést.

Az internetadó elleni demonstráció jelentős tömegeket megmozgatott Forrás: Origo/Bielik István

A magukat rendszerbontó civilekként meghatározó szervezetek 2015. március 15-én népszavazást kezdeményeztek. Végül négy kérdésben kezdhették meg az aláírásgyűjtést tavaly nyáron, de az ellenzéki pártok passzivitása miatt a saját bevallásuk alapján is csak 87 ezer szignót tudtak összegyűjteni. A mozgalom ezután teljesen elhalt, 2015. október 23-i rendezvényükön több volt az újságíró, mint a demonstráló.

Még demonstrálnak

Nem váratott magára a következő civil mozgalom elindulása sem. A közoktatás állapota ellen Miskolcról indult el az újabb szerveződés. A Tanítanék Mozgalom a csúcsra

a február 13-i és március 15-i Kossuth téri demonstrációjával ért fel,

amikor az utóbbi évek egyik legjelentősebb kormányellenes demonstrációit sikerült megtartaniuk.

Legutoljára a Tanítanék Mozgalom tudott jelentős tömegeket az utcára vinni Fotó: Polyák Attila - Origo

Talán ennek is köszönhetően a kormány több változtatást kezdeményezett a közoktatásban. A Tanítanék ennek ellenére több sztrájkot is hirdetett, egyszer a Pedagógusok Szakszervezetével közösen. Arról már megoszlottak a vélemények, hogy az újabb tiltakozások mennyire voltak sikeresek. Érthető módon a kormány kudarcról, míg a civilek sikerről beszéltek. Mindezek ellenére a mozgalom, úgy tűnik, egyelőre kifulladt, bár június 11-ére újabb demonstrációt hirdettek.

Ugródeszka?

Az elmúlt hat évben mindegyik civil mozgalom számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan kapcsolódjanak a hivatalos politikához. Kezdetben mindegyikük elmondta, hogy semmi közük nincsen a baloldali ellenzéki pártokhoz, és később sem akarnak hozzájuk csatlakozni. A jelentős hitelességvesztésük akkor következett be, amikor az ígéretekkel szemben tárgyaltak, majd meg is állapodtak a különféle pártokkal.

Éppen emiatt mostanra az a kép alakult ki a civil mozgalmakról, hogy a vezetőik csak arra használják a hirtelen jött népszerűségüket, hogy így szerezzenek a későbbiekben parlamenti vagy éppen önkormányzati mandátumot. Ezzel egyébként egyáltalán nem lenne probléma, mivel az európai országokban is teljes mértékben létező gyakorlat, hogy egy-egy ügy mentén szerveződő mozgalom

később megpróbál a politikai döntéshozatalba is beleszólni.

A lengyel példa

A közelmúltból a legjobb példa erre Lengyelország. Pawel Kukiz színész és énekes a 2015-ös elnökválasztáson 21 százalékot ért el, majd pártot alapított. Elitellenes mozgalmával sikerült a parlamenti választáson harmadik erőként bekerülnie a varsói törvényhozásba. Ha most tartanák a választásokat, akkor Kukiz pártja most is simán átlépné az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Pawel Kukiz a semmiből szerzett több mint 20 százalékot Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Magyarországon legutóbb civil mozgalom akkor tudott komoly eredményt felmutatni, ha nem kötődött valamelyik politikai párthoz. Az LMP is az Élőlánc mozgalomból fejlődött ki, de az akkori vezetők inkább a sokkal rizikósabb önálló utat választották a politizáláshoz, és nem állapodtak meg már valamelyik meglévő párttal. Az azóta eltelt időszak azt mutatja, Schifferék jól választottak.