A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Blikk titkosszolgálati módszerekkel lehallgatott munkatársát képviselő ügyvéd. Magyar Gábor az Origónak azt mondta, bár nem áll a rendelkezésére minden irat, de az eddig megismert dokumentumokból
úgy tűnik, hogy nem volt törvényes az újságíró lehallgatása.
A lehallgatásra úgy derült fény, hogy meggyanúsítottak egy rendőrt azzal: súgott a bulvárlapnak egy kettős emberölési ügyben. A rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Mint arról a Blikk beszámolt, a titkos - tíz évre titkosított aktájú - információgyűjtés a november eleji érdi kettős gyilkosság után kezdődött: a rendőrség nem hozta nyilvánosságra az ügyet, az egész akkor robbant ki, miután a napilap megírta a történteket.
Az újságíró ügyvédje szerint nem állt rendelkezésre a lehallgatáshoz szükséges bírói engedély, még utólag sem, nemhogy akkor, amikor megkezdték az újságíró telefonjának lehallgatását.
Az a papírokból kiderül, hogy a sürgősséggel megkezdett lehallgatáshoz szükséges súlyos bűncselekmények gyanúját a Nemzeti Védelmi Szolgálat azért találta megalapozottnak, mert a szolgálat szerint az újságíró elkövethette a hivatali vesztegetést és - felbujtóként - a hivatali visszaélést. Az ezekkel meggyanúsított újságírót azonban eddig ki sem hallgatták, még tanúként sem – mondta az ügyvéd.
Az tény, hogy "Germán 8" fedőnéven elindult az újságíró ellen a titkos nyomozás: lekérték a híváslistáját, belehallgattak a beszélgetéseibe, és ez alapján kiszűrték az újságíró rendőrségi forrását, aki ellen aztán az NVSZ kért és kapott lehallgatási engedélyt a bíróságtól, és a továbbiakban már őt hallgatták le. A kezdeti lépések, az újságíró lehallgatása azonban az ügyvéd szerint törvénysértő volt.
Magyar Gábor az Origónak azt is mondta, amellett, hogy
a kapcsolati hálója feltárásával súlyos károkat okoztak az újságírónak és általában az újságírói szabadságnak,
a forrásvédelemnek, nem is volt indokolt ez a fellépés a konkrét ügyben. Hiszen - folytatta - az újságíróhoz nem kerültek államtitkok, minősített adatok, legfeljebb annyi történt, hogy olyan információk, amelyeket amúgy a rendőrség később maga is nyilvánosságra hozott, néhány órával vagy nappal „a tervezett menetrend” előtt váltak ismertté.