Balog: 2019-re megduplázódhat az egészségügyi szakdolgozók bére

Vágólapra másolva!

Négyéves béremelési programban emelnék a tervek szerint az egészségügyi szakdolgozók bérét, amely 2011-hez képest 2019-re megduplázódna - mondta az emberi erőforrások minisztere Győrben, az egészségügyi szakdolgozók országos kongresszusán.

MTI

Vágólapra másolva!

Balog Zoltán egészségügy béremelés

Balog Zoltán azt mondta, a szakszervezetekkel és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával a tárgyalások még nem fejeződtek be, de a bérfejlesztés első lépéseként még

idén átlagosan több mint 25 százalékkal emelkedne a szakdolgozók fizetése.

A miniszter hangsúlyozta: a 2017-es költségvetési javaslat alapján a kormány mintegy 167 milliárd forinttal többet fordítana az egészségügyre, ami többletlehetőséget teremt az ágazatban dolgozók fizetésének emelésére. Erre a célra a Miniszterelnökség fejezeten belül, az Ágazati életpályák és bérintézkedések soron jövőre 80,6 milliárd forint állna rendelkezésre.

A miniszter arról is beszélt, hogy 2010-ben a kórházak adósságállománya 130 milliárd forint volt, az eszközállomány pedig nyolcvan százalékban elavult. Az Országos Mentőszolgálat 2008-tól nem kapott új mentőautókat, az egészségügyből pedig 650 milliárdot vontak el. 2010 után a kormánynak először a gazdaságot kellett rendbe tennie, s utána indulhattak el az egészségügyet érintő fejlesztések - jelezte.

Ö év alatt 500 milliárd forintot fordítottak az ágazat fejlesztésére. Az egészségügyet érintően 655 beruházás fejeződött be az országban, ezek nyomán hetven százalékban újultak meg a kórházak. Ebben a keretben a százmilliárd forintos eszközbeszerzések is szerepelnek.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a következő néhány hétben megszületnek azok a döntések, amelyek a betegbiztonságot, a sürgősségi betegellátást érintik a fővárosban, vagyis három vagy négy centrum megújítását. Hozzátette: a háziorvosi alapellátást is meg kell erősíteni, mert az európai átlaghoz képest

a magyar emberek még mindig több időt töltenek kórházakban, mint amire szükség lenne.

A miniszter úgy fogalmazott, az emberi plusz nélkül nem működik az egészségügy, akkor sem, ha alulfinanszírozott, de akkor sem, ha tisztességes finanszírozása van. Az emberi plusz az "irgalmasság, s ha az nincs benne, akkor a legjobban finanszírozott egészségügy sem működik" - mondta. A labdarúgó Európa-bajnokság közeledtével egy hasonlattal jelezte:

összefogásra van szükség, hogy minden jól menjen, s ehhez jól kell tudni passzolni.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt a kongresszuson, hogy az elmúlt hét évben minden évben pluszforrások kerültek az egészségügyi intézményrendszerbe, "de hiába tesznek bele egyre többet, mégsem elegendő".

Az egészségügyi alapellátás tavaly 60 milliárd forintot kapott, ami arra volt alkalmas, hogy az adósságállomány csökkenjen - közölte, majd hozzáfűzte: kormányzati szándék, hogy azok az egészségügyi kapacitások, amelyek a szociális tevékenységhez közelítenek, átkerüljenek az egészségügyi krónikus ellátórendszerből a szociális intézményrendszerbe. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy

a kormány az egészségügyön belül 63 milliárd forintot költ szociális célra.

Hozzátette: ez a fajta átalakítás nem jár majd munkahelymegszűnéssel, jelenleg szakmai egyeztetés zajlik az egészségügyi és a szociális ágazat között. Az államtitkár jelezte: vészes a demográfiai előrejelzés, mert a lakosság nagy sebességgel öregszik, s az idősebb korosztálynak egyre több egészségügyi ellátásra lesz szüksége. "Ha most nem lépünk, később nem tudjuk megoldani ezt a problémát" - hangsúlyozta.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint orvosellátottság szempontjából Magyarország átlagos, de szakdolgozói tekintetben jóval az átlag alatt van:

27-30 százalékkal kevesebben dolgoznak lakosságszámarányban ezen a területen, mint amit az OECD javasol.

Hozzátette: a tárgyalások egyik prioritása éppen ezért a szakdolgozói bérek emelése, mert a cél az, hogy kerüljön vissza az európai ellátórendszer bérszínvonalának átlagára az ágazat, s "vállalja, hogy a V4-ekhez képest átlag feletti mezőnybe kerüljön".