Tovább okosodik Budapest

Interjú Szalay-Bobrovniczky Alexandrával, minden idők legfiatalabb főpolgármester-helyettesével a Bálnában 2016 június 2-án.

Csermely Gábornak Interjú Szalay-Bobrovniczky Alexandrával, minden idők legfiatalabb főpolgármester-helyettesével a Bálnában 2016
Interjú Szalay-Bobrovniczky Alexandrával, minden idők legfiatalabb főpolgármester-helyettesével a Bálnában 2016 június 2-án. Csermely Gábornak
Vágólapra másolva!
Kerekasztal beszélgetéssel indult a 2016-os #köszibudapest kampány. A szakmai beszélgetés témája a sokat használt smart city (okos város) kifejezés mögötti megoldások, szándékok, viszonyulások voltak, amikkel élhetőbbé tehetjük Budapestet. A tavaly életre hívott #köszibudapest kampány idén is arról szólt: hogyan lehet élhetőbb és okosabb város Budapest? A város jövőjéről Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel is beszélgettünk.
Vágólapra másolva!

A kerekasztal beszélgetést a Budapest Essentials Városi Fesztivál nyitónapjára, csütörtökre időzítették. A helyszín Budapest Okos Pontja, az úgynevezett Város Asztala lett volna, de az eső miatt végül a Bálnában beszélgettek a résztvevők. A Fővárosi Önkormányzattól Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes volt ott a rendezvényen, hiszen

a Főváros és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. is támogatói a #köszibudapest kampánynak.

A kerekasztal beszélgetésen részt vettek különböző, a városfejlesztésben jártas szakemberek, de Szilágyi Áron olimpiai bajnok is. Ott volt Ongjerth Richárd, a BME – Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezetője, Rab Judit a Lechner Tudásközponttól, Major Attila a Senso Mediától és Szendrő Péter a 81font építésziroda tulajdonosa.

A kampánynyitó kerekasztal beszélgetés. Balról Till Attila, Major Attila, Szalay- Bobrovniczky Alexandra, Ongjerth Richárd, Rab Judit, Szilágyi Áron és Szendrő Péter Fotó: Szabó Gábor - Origo

A beszélgetés alapvető témája, hogy Budapest hogyan válhatna még okosabb várossá, és ebben milyen szerepe van a kormányzatnak, a városvezetőknek, a városfejlesztőknek, építészeknek és természetesen az infokommunikációs technológiát fejlesztő szakembereknek. A kerekasztal beszélgetés után Szalay- Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel beszéltünk többek között arról, milyen fejlesztések várnak Budapestre.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes asszony Fotó: Szabó Gábor - Origo

A #köszibudapest kampány és tágabb értelemben a smart city fejlesztések kinek szólnak igazán? A helyieknek vagy a külföldieknek?

Én ezt nem választanám ketté. Ha már feltétlenül célcsoportot szeretnénk találni akár a Budapest Essentials fesztiválnak amelynek keretében a #köszibudapest kampány megvalósul –, akkor a fiatalokat emelném ki. A célcsoportnál fontosabb maga a tény, hogy beszéljünk és gondolkodjunk a városról, annak jövőjéről. Például, hogy miként használjuk a tereinket, vagy hogyan lehetne jobban használnunk őket. A kampány tehát egy gondolkodásmódról szól, és arról a tudatosságról, amelynek lényege, hogy ebben a városban nem csak élünk, hanem folyamatosan fejlesztenünk is kell. A városról és a fejlesztésekről tehát érdemes, sőt, kell gondolkodni, beszélgetni és cselekedni.

A smart city tematika, és az ilyen irányú fejlesztések mennyire tudnak az idősebbeknek szólni.

Egy város összetett, így mindenkihez szólnia kell - a fejlesztéseknek is. Egy ekkora városban, mint Budapest, nem lehet hozzányúlni egy elemhez úgy, hogy az ne hasson legalább egy másikra. A legkisebb közlekedési beruházás is hathat a kerekes székesekre, a turistákra és minden itt lakó életére. Egy jó városvezetés megpróbál minden igényre odafigyelni és reagálni.

Nem számít, hogy ki honnan jött, ki mennyi idős, a fő cél az, hogy közelebb hozzuk hozzá a várost, minél kényelmesebb eszközökkel tudja azt felfedezni magának. Úgy gondolom, akkor jó egy megoldás is – akár okos város témában – ha mindenkinek kínál valamit.

Az a hiteles arculat, amelyet az ott élők is magukénak tudnak érezni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az okos városi fejlesztésekhez szükséges ötleteket és javaslatokat elsősorban a szakemberek irányából gyűjti be a Főváros?

A város nem tud – és nem is akar – egymaga mindent megoldani, inkább egyfajta keretet ad a benne élők számára. Ahhoz, hogy a város jó keret lehessen, megfelelő párbeszédet kell folytatnia a benne élőkkel. Fontos, hogy meglegyenek a csatornák, amiken keresztül eljutnak döntéshozókhoz: a budapestiek mit szeretnének, hogyan képzelik el a várost, tehát milyen Budapesten szeretnének élni.

A helyiek igényeit hogyan tudják felmérni?

A Fővárosnak komoly eredménye, hogy tavaly megalapította a városarculattal foglalkozó cégét, a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft-t. Ez a cég hatalmas segítség az ilyen információ gyűjtésében is.

Mert az a hiteles arculat, amelyet az ott élők is magukénak tudnak érezni. A BVA-nak rengeteg olyan rendezvénye, akár pályázata van, ahol össze tudja gyűjteni az ilyen visszajelzéseket. A #köszibudapest kampány is alkalmas erre. A Bálna előtti Város Asztalát amely egy okos bútor, ezt bárki ingyen használhatta. Ott lehetett akár dolgozni, beszélgetni, telefont, vagy kerekesszéket is tölteni, esetleg csak megnézni az e-mailjeinket és netezni, kihasználva az ingyenes wifi-t.

Milyen európai példákból tud táplálkozni a Főváros a fejlesztésekkel kapcsolatban?

Jó példákból van bőven. Többek között Párizs is ilyen. Ott működik egy úgynevezett participációs költségvetés. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés bizonyos hányadáról a párizsiak közvetlenül dönthetnek. El tudják dönteni, hogy például új utakat szeretnének, fürdőket, vagy inkább kerékpárutakat. Bécsnek pedig van egy olyan honlapja, amelyen az önkormányzat közvetlenül tudja szavaztatni bizonyos témákban a lakosságot. Ezek mind-mind különböző irányok a város és a lakosok közti együttműködésre, a lakosok közelebb hozására saját környezetünkhöz. Budapesten is ez a cél, még ha az eszközök mások is.

Az okos város fejlesztésénél nem lehet leválasztani egy-egy szegmensét a tematikának, hanem egészként kell a városhoz nyúlni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az okos Budapest van az emberekért, vagy az emberek a városért?

Ezt nem lehet egyértelműen szétválasztani, mert a városnak szüksége van az emberekre és a segítő gondolataikra. Ezeken túl pedig szüksége van arra, hogy a közösség kitöltse azt az infrastrukturális keretet, amelyet a város megad számukra. A városnak pedig feladata, hogy az emberekért tegyen. Minden szinten és mindenkiért.

Milyen smart city fejlesztéseket emelne ki a múltból, és mikre lehet még számítani a közeljövőben?

Szerintem Budapest már most nagyon sok tekintetben okos város. Nagyon jó és okos megoldásoknak tartom például a BKK Futár-t, de ugyanilyen jó a Bubi is. Szerintem sokan nem is tudják, hogy az Állatkert a Széchenyi Fürdő használt vízével fűt. A jövő újításai közül az egyik kedvencem a nagyon izgalmas és látványos, a Duna intenzívebb városi életbe valóbekapcsolását célzó rakparti projekt. Főleg azért, mert ha okos városról beszélünk, azt én nem tudom elválasztani a fenntarthatóságtól.

Ezért örülök nagyon annak, hogy a rakpartok funkcióbővítése is a zöld felületeket, a gyalogos lehetőségeket növeli. A forgalmat meghagyjuk, ahol van, lefedjük, és így lehetne megközelíteni az új parkra emlékeztető úszóműveket. A Dunának ezeket a részeit ilyen módon tudnánk visszaadni a bicikliseknek, gyalogosoknak, családosoknak, turistáknak. Emellett nagy lehetőséget látok az elektronikus jegyrendszerben, jelenleg tesztüzem szakaszában vagyunk, de hamarosan új korszak kezdődik a közösségi közlekedésben. Az elektronikus jegyrendszerrel képesek leszünk majd még jobban kiszolgálni a közösségi közlekedési igényeket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!