Átfogó programok kellenek a szegénység ellen

A monori "Tabán" nevű romatelep lakói. A városban 10 éve van jelen a Máltai Szeretetszolgálat és próbál segíteni a rászorulóknak

A leghátrányosabb helyzetű keleti országrészekben jár a legtöbb gyerek iskolába – hangzott el az Emberi Erőforrások Minisztériumának mai konferenciáján. A szociális ügyekért felelős államtitkár szerint a területi különbségek csökkentéséhez ágazatokon átívelő programokra van szükség, de a gyorsuló gazdasági növekedés is segíthet. 

A szegénységet csökkentő kormányzati intézkedések eddigi tanulságairól tanácskoztak szakemberek az Emmi Területi hátrányok leküzdése - eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként kedden Budapesten.

Kisfiú Monori "Tabán" nevű romatelepén Fotó: Polyák Attila - Origo

Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, az általános iskolákban az egy főre jutó tanulói létszám a keleti régióban a legmagasabb, ott, ahol a egyébként a legnagyobb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Ez demográfiai szempontból azt jelenti, hogy

ott, ahol egyébként a legtöbb gyermek iskolába jár, akikből a társadalom (...) a jövő erőforrását meríti, ott található a legnagyobb hátrány

- fogalmazott.

Az átütő sikerhez több kell

Köpeczi-Bócz Tamás közölte, a komplex területi különbség azt jelenti, hogy a területi egységek között eltérés lehet gazdasági teljesítményben, foglalkoztatásban, az oktatáshoz való hozzáférésben, az egészségi állapotban, valamint a kulturális szolgáltatások és a rendszeres testmozgás feltételeinek meglétében. Ha ezek közül csak az egyik elemet kezelik, akkor nem érhető el "átütő siker" – mondta. Az államtitkár példaként említette, hogy az egy főre jutó GDP jellemzően az ország nyugati, míg a munkanélküliségi ráta a keleti részén nagyobb. Ezzel párhuzamosan

a férfiak esetében a várható élettartam öt évvel alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Budapesten.

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, jellemzően olyan "beavatkozások" indultak el, illetve folytatódnak, amelyek elsősorban a gyermekeket sújtó nélkülözés, szegénység felszámolására koncentrálnak. A cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése.

Nőttek a területi különbségek

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára (balra) a tatabányai Mésztelepen 2014. júniusában Forrás: MTI/Kovács Tamás

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára köszöntő beszédében elmondta, hogy 2015 óta folyik a szegénységgel szembeni konferenciasorozat. Az államtitkár szerint fontos, hogy a területi szempontot ágazatokat átívelő megközelítésben vegyék figyelembe.

A társadalmi, gazdasági problémák kezeléséhez szakterületeken átívelő, átfogó programokra van szükség

– mondta. Célként nevezte meg, hogy a hazai és az európai uniós programokban is meglegyenek ezek a szempontok.

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta nőttek az országon belüli területi különbségek.

Van egy fejlett főváros,

emellett néhány, az unió átlagát meg sem közelítő fejlettségű nyugati és közép-dunántúli megye, és számos olyan - elsősorban észak-magyarországi, kelet-magyarországi, dél-dunántúli - terület, amely az unió átlagos fejlettségének a felét sem éri el.

Turóczy szerint az elmúlt két-három évben a magyar gazdaság növekedése önmagához képest is gyorsult és európai összehasonlításban is kifejezetten kedvező. Ez ahhoz vezetett, hogy a gazdasági felzárkózás országos szinten valamelyest felgyorsult - tette hozzá.