Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Figyelemmel a mai napon a Parlament által elfogadott, és a szövetkezeti hitelintegrációt átalakító törvénymódosítás miatt kialakult új helyzetre, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. mint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a „Bank") többségi tulajdonosa azzal kereste meg a Bank Igazgatóságát, hogy visszavonja a Bank rendkívüli közgyűlésének összehívására vonatkozó indítványát, továbbá arra kérte a Bank Igazgatóságát, hogy a Bank 2015. június 15-re tervezett rendkívüli közgyűlését ne tartsa meg”
– írják közleményükben.
Az Országgyűlés ugyanis ma délután, egy nappal a beterjesztés után megszavazta azt a jogszabályt, ami a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá helyezi a takarékszövetkezeti rendszert. A jegybank a jövőben nemcsak ellenőrizhet, de menet közben beavatkozhat majd. A jegybank hatáskörébe kerülnek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása.
Nem sokkal a törvénymódosítás után derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Spéder Zoltán elnök által irányított FHB Jelzálogbank Nyrt.-re tiltott piacbefolyásolás miatt. E szerint a kibocsátó az eurókötvényeinek jegyzésekor félrevezető információt tett közzé.
A jegybank szerint a
kibocsátó félrevezető információkat tett közzé a befektetőknek.
A hivatalos közzétételi helyen megvalósított piacbefolyásolás különös súlyú és nemkívánatos a tőkepiacon. A pénz- és tőkepiacok biztonságos működésének alapfeltétele az átláthatóság, az, hogy a befektetők és valamennyi szereplő számára – döntéseik meghozatalához – azonos módon elérhető, valós és objektív információk álljanak rendelkezésre kibocsátók pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A jogszerű tájékoztatás erősítése érdekében szigorította meg az MNB a közelmúltban kibocsátói felügyelési tevékenységét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a kormány továbbra is stabil, versenysemleges, a gazdaság érdekeit megfelelően szolgáló hitelintézeti és bankrendszert szeretne. Mint írta,
a felügyelet nemcsak ellenőrizhet, hanem menet közben beavatkozhat,
például a takarékszövetkezeti integráció központi bankját átfogó vizsgálat indítására kötelezheti.
A miniszter szerint sokkal szigorúbb, egységesebb ellenőrzést jelent, hogy a felügyelet kezdeményezési hatáskörébe kerülnek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása. Fontos módosításként értékelte továbbá, hogy
nem jogszabály jelöli majd ki hosszú távon a takarékszövetkezeti integráció központi bankját, ami most a Takarékbank,
hanem a versenysemlegességet érvényesítve a szövetkezeti hitelintegrációs szervezetnek lesz nagyobb jogosítványa.
Demján Sándor korábban nyílt levélben írt arról, hogy a takarékszövetkezeti integráció célja a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt, az eddigi események azonban szerinte ennek ellenkezőjét támasztják alá. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint az FHB tőkeemelésénél bizonyos szövetkezeteket kényszerítettek, hogy "a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket".
Demján Sándor állította továbbá, hogy
egyes üzleti körök "céghálót szőnek" a takarékszövetkezeti szektor köré, és "parazitaként szívják ki erőforrásait".
Az OTSZ elnöke szerint Spéder Zoltán arra készül, hogy az FHB-részvényeket felvásároltassák a takarékszövetkezetekkel. Ez egyrészt azért aggályos, mert az FHB több tízmilliárd forintra rúgó veszteségét a takarékszövetkezeti szektornak kell finanszíroznia, másrészt azért, mert egy jól körülhatárolható üzleti kör
nyerészkedik 130 ezer szövetkezeti részjegytulajdonos kárára.
A miniszterelnök válaszában azt közölte, a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését. Jelezte azonban, elfogadja Demján Sándornak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül. Azzal is egyetért – közölte –, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie.
Orbán Viktor azt is írta:
a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak.
Ennek megakadályozására a szükséges lépéseket megteszik. Hozzátette, a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét.
A Takarékbank álláspontja szerint ugyanakkor Demján nincs tisztában a szektor tényleges számaival, ezért jó hírnevük megsértése miatt jogi lépésekre készülnek. Állításuk szerint ugyanis a takarékszövetkezeti szektor az elmúlt években egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, ahogy 2015-ben sem számolt el 2 milliárd forintos veszteséget.
Patai Mihály, a bankszövetség elnöke Demján levele után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelet. Szerinte a jelenlegi állami szabályozás előnyhöz juttatja a takarékszövetkezeti integráció tagjait más pénzintézetekkel szemben. Ezért azt kérte Varga Mihálytól, hogy a kormány módosítson a szabályokon.
A Spéder Zoltán vezette CEMP-médiacsoportról egyébként az is kiderült, hogy a 2000-es évek eleje óta komoly offshore-háló alakult ki mögötte, írta a Magyar Idők.
