A terrorveszélyhelyzet kategóriájával egészítette ki ma délelőtt az Országgyűlés az alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó szabályozását. Terrorveszélyhelyzet idején a kormány felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A kormánypártok üdvözölték a megszavazott változtatást, Tóbiás József MSZP elnök szerint azonban a módosítás
csak a kormány hatalmi ambícióiról szól.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt mondta, a keddi terrorellenes törvénycsomaggal a kormány széles jogkört kapott a magyar emberek biztonságának garantálására, ám az alaptörvény-módosítással bevezetett különleges jogrendre, a terrorveszélyhelyzetre nincs szükség. Tóbiás elmondta: azért nem támogatták az alaptörvény-módosítást, mert az csak a kormány hatalmi ambícióiról szól és alárendelték a kvótareferendumnak. Tóbiás szerint ettől naptól
minden felelősség a kormányé,
minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy a magyar emberek biztonságát garantálja, hatékonyan fellépjen a terrorfenyegetettséggel szemben.
Schiffer András, az az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint a most elfogadott változtatás csak "érintőlegesen" szól a honvédség bevethetőségéről terrorhelyzet esetén. A szocialista és LMP-s képviselők ezért kezdeményeznek alaptörvény-módosítást, amely
még szélesebb körben teszi lehetővé a honvédség alkalmazását
terrorhelyzet esetén, mint a Fidesz és a Jobbik által elfogadott alaptörvény-módosítás.
Schiffer arról is beszélt: nem gondolja, hogy a kormány visszaélne a terrorveszélyhelyzettel. Szerinte "kommunikációs zsákutcába" navigálta magát a kormány és ezt a helyzetet valahogy meg akarják oldani, csak ehhez ellenzéki pártnak nem lehet segédkezet nyújtania.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az elfogadott alaptörvény-módosítás és a Belügyminisztérium terrorellenes csomagja
garantálja az emberek mindennapi biztonságát.
A rendőrség és a belügyi szervek megkapják azokat a forrásokat és háttérszervezeti egységeket, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy megfeleljenek a terrorizmus kihívásainak, másrészt az alaptörvény és az ehhez kapcsolódó honvédelmi törvények módosításával lehetővé válik, hogy Magyarországon a honvédség is fel tudjon lépni terrorveszélyhelyzet esetén.
Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint az MSZP – csakúgy, mint az európai baloldal – továbbra is bevándorláspárti politikát folytat, amit az bizonyít, hogy a mostani módosítást
csak a „balliberális kispártok” és a szocialisták nem támogatták.
A KDNP közleményében a migrációs krízisre utalva úgy fogalmaz: „kultúránk, megszokott életvitelünk és identitásunk egészséges megőrzése érdekében minden európai országnak és az egész EU-nak lépnie kell úgy, ahogyan ezt most Magyarország tette.”
Az Alaptörvény elfogadott módosítása értelmében terrorveszélyhelyzetet az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával hirdethet ki. A kormány azonban már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet rendkívüli lépéseket. Ezekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatni kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy létrejön a TIBEK, vagyis az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább. A TIBEK feladata az ország biztonságáért felelős szervek információinak összegyűjtése és elemzése, ezek alapján értékelő jelentések készítése a kormány számára.