A miniszter emlékeztetett az Alkotmánybíróság július 12-ei döntésére,amelyben a testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban. Ez szakmai körökben komoly vihart váltott ki.
A kormány üdvözölte, az ellenzéki politikai pártok és egyes civilszervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki.
A döntéssel egyetértők lehetőséget látnak abban, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen;
az egyet nem értők félelmüknek adnak hangot, hogy "csak rosszabb" megoldás születhet.
Trócsányi László írásában felidézte, hogy a gyülekezési törvényt "még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben", a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek.
A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, de megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó döntések.
A hetilapban megjelent írásában a miniszter arra is kitért, hogy a gyülekezési jog megújítása rendkívüli körültekintést igényel, ezért minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a lehető legjobb eredmény eléréséhez: egyeztetésekre van szükség, ismerni kell a joggyakorlatot és a nemzetközi összehasonlító elemzéseket is.