Több tízezres tömegre számítanak a szervezők az idei, sorrendben 21. Budapest Pride-on. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (innen az LMBTQ nemzetközi rövidítés)
közösség tagjainak elfogadásáért, jogaiért rendezett menet délután indul a Hősök teréről,
majd rendőrségi kordonnal biztosított útvonalon, az Andrássy úton vonul végig és a Kossuth térre érkezik. Itt a Pride szervezői, magyar és külföldi aktivisták beszélnek, majd koncertekkel zárják az estét.
"A társadalom különböző közösségei velünk teljesek, idei mottónk is ezt fejezi ki:
az elnyomást megélő társadalmi csoportok, köztük az LMBTQ közösség vitathatatlanul része a társadalomnak,
és közösen sokat tehetünk a minket érő elnyomás ellen" - olvasható a Budapest Pride honlapján.
A társadalom teljessége csak akkor valósulhat meg, ha a többségitől eltérő identitások nyílt vállalása nem jár megbélyegzéssel, ha senkinek nem kell titkolnia a személyiségének lényeges vonásait"
Ez, önmaguk társadalomban való felvállalása és sérelmek nélküli felvállalhatósága a célja az idei Pride Fesztiválnak is. A fesztivál nyitóbeszédében Kiss Tibor Noé író úgy fogalmazott:
minden kirekesztettnek a saját sérelme, az őket érő diszkrimináció fáj, pedig ha közel mennének a másikhoz, megérthetnék egymást.
De "miért éppen a melegjogokra lennének érzékenyek, amikor nekik is naponta meg kell küzdeniük a diszkrimináció különböző formáival" - tette a fel a kérdést.
Egy kutatás szerint Magyarországon a munkavállalók 69 százaléka még mindig nem fogadna el LMBTQ-főnököt, a megkérdezettek 56 százaléka pedig nem szeretne nem heteroszexuális beosztottat. A melegek több mint fele ezért titkolja a munkahelyén a szexuális orientáltságát.
Nehezen indult
A fesztivál története a 90-es évek közepéig nyúlik vissza. Sőt az első melegfesztivál megrendezésének gondolata a rendszerváltást követő években fogalmazódott meg, azonban hiába hirdették meg az első Gay Pride-ot 1992-ben, az érdeklődés hiánya miatt elmaradt. Az első meleg tematikájú filmfesztiválnak a Toldi mozi adott helyet 1993-ban, de a már hagyományosnak számító felvonulás először 1997-ben volt, még a filmfesztiváltól függetlenül. A két esemény 1998-ban kapcsolódott össze: azóta a felvonulást mindig a fesztivál szombatján rendezik.A felvonulás az egyhetes Pride Fesztivál záróeseménye, és a fesztivál legnagyobb tömegeket vonzó rendezvénye.
A tavalyi, 20. Pride-on húszezren vonultak, idén még több embert várnak a szervezők, akik vigyáznak a felvonulók biztonságára is, miután bár a tavalyi volt a legbékésebb a rendezvények sorában, évről évre kisebb radikális csoport zavarja meg a menetet, olykor fenyegetően fellépve.
A Pride, és ami mögötte van - az Origo videotudósítása a tavalyi felvonulásról:
A rendőrség tehát kordonokkal biztosítja a menet útvonalát, vagyis a rendezvényhez csak az elején, a beléptető pontokon lehet csatlakozni, útközben nem. Az elmúlt három évben egyébként 50-ről 2550-re nőtt azon menetkísérő önkéntesek száma, akik a biztonságra figyelnek. Az idén 25 kamerás jogi megfigyelő is kíséri majd a tömeget, hogy ha szükséges, rögzítsék az esetleges atrocitásokat.
Tavaly Budaházy György és körülbelül ötvenfős ellentüntető csoportja megpróbált ugyan a menet közelébe férkőzni, de esélyük sem volt, így maradt nekik a pfujolás.
Egy évvel korábban pedig a szélsőséges, radikális megnyilvánulásairól ismert érpataki polgármester,
Orosz Mihály Zoltán próbált a menetbe férkőzni, azt mondta, fel akar szállni a "vonaglókamionra",
de nem engedték meg neki, így csak szitkozódott a kordonon kívül.
Lezárják a fél várost
A Pride felvonulás miatt délután két órakor lezárják az Andrássy utat, három órakor az Oktogont, a Teréz körutat a Nyugati tértől a Király utcáig, valamint a Nagymező utcát, négy órakor pedig a Bajcsy-Zsilinszky utat a Nyugati tértől az Andrássy útig, ezek a korlátozások fél hatig lesznek érvényben. Három órától este kilencig le lesz zárva az Alkotmány utca is. Tilos ma megállni az V. és a VI. kerület számos pontján, egyebek mellett az Andrássy út szervizútján a Hősök terétől az Oktogonig, az Andrássy úton az Oktogon és a Hajós utca között, a Kodály köröndön és az Oktogonon.Idén is már több pártpolitikus, illetve közéleti személy jelezte, hogy szolidaritása jeléül csatlakozik a Budapest Pride menetéhez.
Tavaly például ott volt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a feleségével, továbbá mások mellett Mécs Imre és Fodor Gábor, Bauer Tamás, valamint Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő és Lendvai Ildikó is.
A KDNP ifjúsági szervezete,
az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség viszont a "nem érdekel, amíg a négy fal között csinálják" elvet vallja.
Erről közleményt is kiadtak, miszerint: senkinek semmi köze ahhoz, hogy valaki mit csinál otthon a saját lakásában, amíg nem követ el bűncselekményt, de szerintük a Pride súlyosan provokatív.
Évek óta hagyomány, hogy az LMBTQ-közösség elfogadásáért kiálló cégek, nagykövetségek is támogatják, részt vesznek az eseményen. Az idén már 31 nagykövetség támogatja a Budapest Pride felvonulást. Közös nyilatkozatuk szerint támogatják az LMBTQ közösségek azon jogát, hogy békésen és törvényes módon fejezhessék ki magukat. Emellett elutasítják és elítélik az erőszak és a diszkrimináció minden formáját.
Az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Chile, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Litvánia, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Új-Zéland nagykövetségei álltak ki a magyar Pride mellett.
Emellett minden eddiginél több, több mint 100 cég is képviselteti magát a felvonuláson, többek között a Prezi, a Google, a Microsoft, az IBM, a Citi, a GE, a Morgan Stanley és a Loffice is.
Mint arról az Origo is beszámolt, néhány nappal a felvonulás előtt tett nagy visszhangot kiváltó kijelentést a melegekkel kapcsolatban Ferenc pápa. Arról beszélt, hogy bocsánatot kell kérni a melegektől, mert az egyház hosszú ideje kirekeszti őket, pedig nekik nem kirekesztés, hanem tisztelet járna.
A pápa azt is mondta: a katolikus tanítás az elfogadást, nem pedig a kirekesztést hirdeti.
Hiszem, hogy nem csupán a melegektől kell bocsánatot kérnünk, akiket megbántottunk,
de a szegényektől is, a kizsákmányolt nőktől, a munkára kényszerített gyerekektől, és bocsánatot kell kérnünk azért is, mert annyi fegyvert megáldottunk" - mondta.