Többnyire mobilszolgáltató munkatársainak, néha viszont önkormányzati dolgozóknak adják ki magukat a csalók, akik nyeremény ígéretével tévesztik meg áldozataikat. A séma egyszerű:
a kuncsaft elvitte a főnyereményt egy szerencsejátékon, amin talán részt sem vett, az összeg átvételét azonban biztosítékhoz kötik.
A "nyertesnek" ilyenkor akár több százezer forintot kell küldenie egy számlaszámra vagy ATM-en feltöltenie egy ismeretlen telefonszámra.
A csaló azt ígéri, hogy pár percen belül utalni fogja a nyereményt, a hitelesség kedvéért pedig néha még arra is figyelmeztet, hogy sértett semmi esetre se árulja el bankkártyájának PIN-kódját.
A trükk átlátszó, mégis százak dőlnek be neki, főként idősek, számuk pedig csak nőtt az utóbbi hónapokban.
Úgy tudjuk, csak Csongrád megyében idén több mint húsz hasonló eset történt, a trükkös telefonálók pedig többnyire sikerrel is jártak. A megyei rendőr-főkapitányság ezért kisokossal figyelmezteti a csalók célközönségét:
A nyereménytrükk mellett gyakori módszer az unokázás is, a telefonos csalók ilyenkor az áldozat unokájának adják ki magukat.
Azt hazudják, hogy tartozásaik miatt elrabolták őket, esetleg balesetet okoztak, a költségeket pedig azonnal rendezniük kell – különben bajuk eshet.
Egy, a fővárosban portyázó csapat például 30 nyugdíjast ejtett át hasonló mesével, és személyenként több százezres vagy akár másfél milliós kárt okoztak a sértetteknek.
A csalás szerves része, hogy a pénzért soha nem az unoka jön, hanem az állítólagos fogvatartó vagy egy "barát", aki majd elviszi a pénzt a bajba jutott rokonhoz. Az ilyen esetekben fizetés helyett jobb azonnal a rendőrséghez fordulni.