A parlamentben helyet foglaló kisebb pártok (LMP, Együtt, Párbeszéd Magyarországért) közül egyedül az LMP esetében lehetett jelentős változásról beszélni ebben a fél évben, bár annak iránya egyelőre kiszámíthatatlan. Schiffer András május végén jelentette be, hogy mind a társelnöki posztról, mind a frakcióvezetésről lemond, és távozik a parlamentből is. A politikus arról beszélt, hogy a következő években az ökopárt hátterének a megerősítésére akar koncentrálni.
Schiffer András távozásának a pontos okáról a mai napig nem lehet tudni, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy a pártvezető felismerte, hogy a jelenlegi politikai helyzetben az
LMP-nek nincsen esélye a választások megnyerésére,
így csak valakivel szövetkezve kerülhetne kormányra. Úgy tudjuk, Schiffer mindenképpen szerette volna elkerülni, hogy a baloldalon az esetleges 2018-as választási vereség miatt őt hibáztassák, ezért jobbnak látta egy időre háttérbe húzódni.
A többi baloldali kis párt egyelőre azért küzd, hogy olyan támogatottsággal bírjon, hogy a 2018-as választások előtti baloldali egyezkedés során minél nagyobb szeletet tudjon kiharapni a baloldali tortából. Ezek a pártok éppen emiatt érthetően támogatják az előválasztást, mivel egy-két népszerű emberüket a baloldal által biztosan nyerhető körzetekben sikerülhet elindítani. Így később akár még frakciót is tudnának alakítani.
A kisebb pártok közül egyedül a PM hívta föl magára a figyelmet, különösképpen Karácsony Gergely zuglói polgármester. A kerületvezető a folyamatos helyi botrányok miatt van nehéz helyzetben, mivel lassan két éve tartó polgármestersége alatt jelentős eredményt nem tudott felmutatni. A PM-es vezetés
gyenge teljesítménye idővel a pártra is kihatással lesz,
így Karácsony számára kulcsfontosságú lenne, ha a következő hónapokban a nyugalom jellemezné Zuglót.
Áttörésről nem beszélnék, de a kisebb pártok egyértelműen növelték a támogatottságukat. Az Együtt a teljes népességben két százalékon, az PM egy százalékon áll; ez azt jelenti, hogy az egykori Együtt–PM bejutna a parlamentbe,
az Együttnek pedig már ma is önállóan van esélye erre.
A Liberálisok is megjelentek a kutatásokban. Az LMP pedig Schiffer távozása után is megőrizte a támogatottságát – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet elemzője az Origónak.
Tóth Csaba nem gondolja, hogy a jelenlegi pártok (LMP, PM, Együtt, Liberálisok) ebben a formában összefognának az MSZP–DK-tengely ellen (már ha e tengely létezik egyáltalán). Ám az tény, hogy létezik egy olyan urbánus, liberális szavazótábor, amely szívesen választana egy nem szocialista ellenzéki pártot – hogy e szavazókat valamelyik létező párt vagy valamilyen új alakulat szólítja-e meg, egyelőre nem tudni.
Schiffer András meghatározó arca volt az LMP-nek, de a párt soha nem jelentett egyet személyével. Arra, amit az LMP képviselni igyekezett – egy fiatalos, sem balra, sem jobbra el nem kötelezett párt –, valódi választói igény van Magyarországon. Más kérdés, meddig lehet a centrista pozicionálást és az erőteljesen baloldali szakpolitikai üzeneteket kombinálni – mondta Tóth Csaba.