Egy hónapja jelent meg a Riposton néhány kép a Jobbik alelnökéről, akit félreérthető helyzetben fényképeztek le. A fotókon az látható, hogy Volner egy Pécel határában lévő bokros területre lehúzódott az autójával egy fiatal nő társaságában, aki nem a felesége.
A fotókat egy olvasó készítette, aki egy benzinkútról követte őket. A jobbikos politikus azzal magyarázta az esetet, hogy
hölgyismerősének pisilnie kellett és egy szál cigarettát is elszívott. Arról viszont nem akart beszélni, milyen a viszonya a feleségével és azzal nővel, akivel titokban lefotózták.
A Ripost szerint a nő, akivel Volner Jánost lefényképezték, a Jobbik-frakció jogásza. A párthoz közeliek pedig azt mondták, régóta tart köztük a viszony.
Az eset után Volner feljelentést tett, mert szerinte titkosszolgálati eszközök alkalmazásával figyelték meg politikusi minőségében.
A járási ügyészség viszont bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést
– írta meg a Lokál Gyugyi Csillára, a Pest Megyei Főügyészség szóvivőjére hivatkozva. A Központi Nyomozó Főügyészség a döntést azzal indokolta, hogy az eset nem hozható összefüggésbe Volner „közjogi tisztségével”.
A Népszabadság arról írt, hogy Volner János egy kormánypárti sajtótermék újságírójától tudta meg, hogy a megfigyelési ügyében nem merült fel bűncselekmény gyanúja.
Én még semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptam senkitől
- mondta a lapnak Volner János, aki ősztől a Jobbik frakcióvezetője lesz.
A Népszabadság szerint
Volner nem lepődött meg a döntésen.
Azt is mondta, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult, hogy vizsgálják meg, nem szereltek-e fel a kocsijára nyomkövetőt vagy lehallgatót. Ahogy azt az Origo is megírta, június 28-án a politikus elismerte, hogy kapcsolata van a vele lefotózott nővel.
Volner János korábban azzal került be a hírekbe, hogy cégei fantommá váltak. Eredetileg az ATV hozta nyilvánosságra, hogy Volner egyik cégét, a Gavron Kft.-t az „iregszemcsei cégtemető” néven emlegetett, kiterjedt bűnügy egyik – időközben elítélt – szereplője vette meg: a cégtemetőben több száz, tartozással terhelt cég „tűnt el”. Köztük a Volner által alapított Gavron is, amely a Szekszárdi Törvényszék szerint
12,3 millió forint adótartozással vált köddé.
A vevő százezer forintért vette meg Volneréktól a céget.
Az ATV szerint jóval a cég eladása előtt, 2006 és 2007 során keletkezett több mint tízmillió forint adóhiány, miután Volnerék jogosulatlanul vontak le általános forgalmi adót. Volner akkor beperelte az ATV-t, de a pert elvesztette, és mint a Magyar Idők cikkéből később kiderült, az ítéletet nem fellebbezte meg.
De ezenfelül további három cég, a Volner Bútor, a Prezent Bútor és az Építőanyagpláza is Volnerhez köthető. Közös a cégekben, hogy mind a hármat rövidebb-hosszabb működés után a cégbíróság törölte, ami jellemzően fizetésképtelenség, behajthatatlan adótartozás, illetve a cég fantommá válásának megállapítása után következik be.
Nemrég pedig kiderült, hogy minden értékesebb ingatlanját a felesége nevére íratta: egy 1500 m2-es telken álló 180 m2-es családi házat, egy üdülőt Budapesten a XI. kerületben, Zalatárnokon egy 3229 m2-es szőlőt, Pusztaedericsen egy szántót és legelőt, Szentkozmadombján egy beépítetlen belterületet. Egy általunk megkérdezett jogász akkor azt mondta: ha ezt azért tette, hogy vagyonát megmentse, akkor valószínűleg hibázott.
A Jobbik legutóbbi tisztújító kongresszusán Volner Jánost, Toroczkai László, Z. Kárpát Dániel, Sneider Tamás, Fülöp Erik és Janiczak Dávid mellett alelnökké választották. Ezzel új nevek kerültek a párt vezetőségébe. A hivatalos indoklás szerint Vona azért vétózta meg három korábbi alelnök – Novák Előd mellett Szávay István és Apáti István – újrázását, mert túl „radikálisok” voltak a magát kormányzóképesnek feltüntetni akaró párt számára.
Nem hivatalosan azonban már ekkor is párton belüli leszámolásról, a „radikálisnak” minősített szárny kiszorításáról szóltak a pletykák. Akkor azt mondták, ők voltak azok a politikusok, akik túlságosan kritizálták a néppártosodási törekvéseket, és kevésbé azonosultak a korábbi hangvétel megszelídítésével.
Úgy érzem magam, mint egy meglepetésszerűen benyújtott válópernél érezheti magát az, akinek párja korábban soha nem jelezte, hogy ez így nem fog tovább menni, ha nem változik meg ebben és ebben
– jellemezte a helyzetet korábban Novák Előd.
Azt is mondta, ő soha nem kérdőjelezte meg Vona elnökségét, de azért szerinte „az egész pártot nem formálhatja a maga képére, nem távolíthatja el a másként gondolkozókat”.
Novák Előd több dologgal is megvádolta Vona Gábort eredetileg belső használatra szóló levelében, amely májusban szivárgott ki.
A korábbi alelnök egy 100 milliós ingatlanügyletet emlegetett, amelyben magáncéghez akarták kiszervezni a párt székházát, és amiatt is keményen bírálta az elnököt, hogy nem lehetett nekimenni Simicska Lajos ügyeinek.
Arról is beszélt, hogy Vona és Simicska titokban találkozott egymással, és szövetséget kötött.
Vona Gábor a legnagyobb csendben szövetkezett a nagybeteg oligarchával, nyilvánvalóan azért, hogy az ő pénzén futtassák fel a Jobbikot
– fogalmazott Novák, akinek emellett a néppártosodási törekvések sem tetszettek.
Simicska a Népszabadság információi szerint elhatározta, hogy a választásokig hátralévő két évben a Jobbikot fogja segíteni. Simicska egyik bizalmasa, Schlecht Csaba arról beszélt: „jót tenne az országnak”, ha 2018-ban Vona Gábor lenne a miniszterelnök. Felmerül, hogy Novák Elődöt nem radikalizmusa miatt kellett eltávolítani a Jobbikból, hanem azért, mert sokszor bírálta Simicska Lajost.
Ugyanakkor a magát néppártosodónak tartó párt elnöke annak a Volner Jánosnak is meghatározó szerepet kínált, akinek 2015 májusában a Facebookon megjelent gondolatai még a nemzeti radikalizmust éltették.
Volner, saját bevallása szerint, 2007. augusztus 25-én, a Magyar Gárda megalakulásakor hallotta először beszélni Vona Gábort, és azonnal elhatározta, hogy a „tehetséges fiatalembert” Magyarország miniszterelnökévé teszi. Azonnal belépett a frissen megalakult mozgalomba, amelynek később országos szóvivője lett.
Írtam egy levelet a Magyar Gárda akkori főkapitányának, Dósa Istvánnak, amelyben a cigánybűnözés elleni határozott fellépésre sarkalltam
– közölte a radikális politikus, majd hozzátette:
Nem sokkal ezután a vecsési állománygyűlésünkön személyesen beszéltünk is erről. A főkapitány saját szavai szerint először azon gondolkodott, hogy elküld melegebb éghajlatra, amiért egy katonai hierarchiában működő szervezetben éles szavakkal kárhoztattam a tétlenségért, de aztán elgondolkodott a szavaimon, és belátta, hogy fel kell vállalnunk ezt a szerepet.
Arról is írt, hogy röviddel később már a romagyilkosságok helyszínén, Tatárszentgyörgyön mondott beszédet a Magyar Gárda Mozgalom első felvonulásának házigazdájaként. Majd hozzátette, hogy ezzel
a Gárda élete és a nemzeti radikalizmus is új szakaszába érkezett.
Arról is írt, hogy a gárda a gyarmati státuszt szolgai módon elfogadó politikai erőkkel való szembenállás szimbólumává vált, amely addig soha nem tapasztalt szókimondással és a többségi társadalom nyíltan vállalt képviseletével tette a Jobbikot népszerűvé, és segítette középpártként a parlamentbe.
A magam részéről minden erőmmel azon leszek, hogy a Jobbik kormányra jutása esetén a Magyar Gárda ne csupán életre keljen, hanem – aktív, állami segítséggel – intenzíven fejlődjön is. A hagyományaink őrzése, az ország rendvédelmi, honvédelmi és katasztrófavédelmi képességeinek erősítése ugyanis minden, felelősen gondolkodó magyar jól felfogott érdeke.
Gondolatait azzal zárta, hogy szerint a nemzeti radikalizmus remekül összefér a néppártosodással.