A kőbányai nyomda géptermeiben és csomagolócsarnokaiban endezett sajtóbejáráson Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője elmondta, hogy az A5 méretű szavazólapokat többféle biztonsági jellel védik.
Szabad szemmel látható biztonsági elem:
a szavazatok elhelyezésére szolgáló körök zöldek.
Jelenleg jelenleg 8 millió 7 ezer 779 magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár és 264 810 határon túli szerepel a névjegyzékben.
Kétféle szavazólap készül: a magyarországi illetve a levélben szavazáshoz szükséges.
Előbbiből 7,905 milliót, a határon túli választópolgárok levélben szavazásához pedig további 265 ezret nyomtatnak. A levélben szavazás szavazólapján - ellentétben a magyarországi szavazás szavazólapjával - nincs pecséthely, azok pecsét nélkül is érvényesek lesznek. Helyette a szavazólap a "levélben szavazás szavazólapja" feliratot tartalmazza.
Már a héten megérkezhetnek az első levélszavazatok
Hétfőn kezdődött a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli szavazók levélcsomagjának kézbesítése. Az Nemzeti Választási Iroda 221 ezer levélcsomagot küldött ki előbb Romániába, majd a többi európai országba és végül a tengerentúlra. Több mint kétezren - főleg a Felvidéken és Kárpátalján - magyarországi értesítési címet adtak meg, így nekik ide postázták a levélcsomagokat.
A 2014-es országgyűlési választásokon azt tapasztalták, hogy már a postázás hetében érkeztek vissza levélszavazatok, erre számítanak most is - mondta Pálffy Ilona, az NVI elnöke. A visszaérkezett levélszavazatokat tárolják, amíg nem lehet elkezdeni a feldolgozásukat.
Negyvenezer olyan levélcsomag van, amit személyesen kívánnak átvenni a határon túli választópolgárok a 12 kijelölt külképviselet egyikén. Ide hamarosan ugyancsak eljuttatják a levélcsomagokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével. A csomagokat azonban csak szeptember 19-étől lehet átvenni személyesen a külképviseleteken.
A levélszavazatokat fel lehet adni postán külföldről vagy Magyarországról, térítésmentesen. A szavazatokat le lehet adni szeptember 19-étől hétköznaponként a külképviseleteken, valamint a szavazás napján a magyarországi egyéni választókerületi székhelyeken is.
A belföldi szavazólapok nyomtatásának nettó összköltsége 119 365 500 forint, vagyis egy szavazólap előállításának költsége 15,1 forint. Ez olcsóbb, mint a 2014-es önkormányzati választás idején, akkor ugyanis 17 forint volt egy szavazólap költsége, az országgyűlési választásnál pedig 23 forint.
Pálffy Ilona szólt arról is, hogy a népszavazásnál elkezdik lecserélni a korábban használatos, sérülékeny papírurnákat.
Októberben minden szavazókörben lesz egy nagy és egy kis műanyag urna.
Ezek szürkék, plombával záródnak, 42x42 centiméter az alapjuk, a kisebb 40 centiméter magas, a nagyobb 85 centiméteres. A nagyobb urnába legalább ezer, a népszavazáson használt borítékot lehet elhelyezni. Az urnák színe azért szürke - és nem a külképviseleti voksolásnál megszokott átlátszó - mert a magyarországi voksolásnál nem kötelező a szavazólapot borítékba tenni. A nagyobb urna nettó 17 500 forintba került, a kisebb 9 ezerbe.
A határon túliak szavazására szolgáló szavazólapokat már kinyomtatta a nyomda, jelenleg a magyarországi szavazás szavazólapjait készítik.
A magyarországi szavazólapok kiszállítása szeptember 20-a után kezdődik,
de ezt megelőzi a papír- és műanyag urnák kiszállítása.
Október 2-án 3177 település 10 331 szavazókörében kezdődik meg a voksolás. Az először szavazók ebben az évben hűtőmágnest kapnak ajánékba.
Az október 2-i országos népszavazáson azok a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik élni szeretnének szavazati jogukkal, akkor szavazhatnak, ha szeptember 17-én 16 óráig felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékébe. Annak, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, nem kell újra kérnie a regisztrációt.