Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Raoul Wallenberg Egyesület által szervezett eseményen Colleen Bell hangsúlyozta: amikor valaki áldozattá válik, legyen akár "migráns, roma, zsidó vagy bárki más", mindenkinek kötelessége kiállni érte.
Sohasem könnyű feladat - tette hozzá -, de éppen ez Raoul Wallenberg különleges hagyatéka, mert ő meghozta a végső áldozatot, amikor a jót cselekedte.
Colleen Bell közölte: azt szeretné körbejárni, mit tanít a svéd embermentő öröksége arról, hogyan lehet szembenézni a Magyarországot és a világot érő kihívásokkal, amelyekből nincs hiány. A nagykövet elsőként említette, hogy a szerb határon láthatta az egyre súlyosbodó humanitárius válságot, azt, hogy migránsok százai élnek sátortáborokban egészségtelen körülmények között.
Úgy fogalmazott: egyszerű emberek elkeseredését látta, akik csak veszélyektől mentes, biztonságos életre vágynak. Mint mondta,
a migrációs válság politikai oldala és okai összetettek, a humanitárius válság azonban egyértelműbb: enyhíteni kell az emberek szenvedését
és Raoul Wallenberg szellemében kell dolgozni ennek megoldásán.
Beszélt arról is, hogy a roma népesség integrációja is a komoly kihívások közé tartozik, amelyekkel itt és Európa más részein is szembe kell nézni.
"A romákkal szembeni előítéletek áthatják a társadalmat; a diszkriminatív lakhatási politikák roma családok kilakoltatásához vezetnek,
az iskolai szegregáció pedig megtagadja a roma gyerekektől a jobb jövő lehetőségét"
- mondta Colleen Bell. Hozzátette: tapasztalta azt is, hogy ezek az összetett társadalmi problémák "hősies" embereket, szervezeteket arra sarkallnak, hogy harcoljanak jogaikért, jövőjükért, és merész kezdeményezésekkel álljanak elő, ahogy azt Raoul Wallenberg is tette.
A nagykövet szavai szerint a világ egy része még mindig küzd az antiszemitizmus történetével és a holokauszt feldolgozásával. Azt mondta: még mindig tapasztalható, hogy egyesek "megpróbálják újraírni a holokauszt történetét", hogy másra hárítsák a felelősséget több mint ötszázezer magyar zsidó ember meggyilkolásáért. Hozzátette ugyanakkor: lát fejlődést e tekintetben, a többi között akkor, ha elutazik Kisvárdára, vagy Mádra, ahol újjáéled a háború alatt megsemmisített zsidó kultúra, vagy akkor, amikor zsidó szervezetek vezetőivel beszél arról, milyen gyümölcsöző az együttműködés a kormánnyal a régi zsidó temetők felújításának ügyében, vagy a tankönyvek kiigazítását illetően, hogy pontosabban mutassák be a magyarországi zsidóság történetét.
Szigeti Jenő adventista lelkész arról beszélt, hogy Raoul Wallenberg tragikus élete toleranciára, megértésre tanít.
A szabadság emberi jog, az emberség része, aminek a svéd diplomata példáját adta - tette hozzá.
A megemlékezés végén többen virágokat, mécseseket helyeztek el Raoul Wallenberg szobránál.
Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer,
egyes források szerint húszezer magyar zsidó életét mentette meg
azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.
