Lesz miből lefaragni az internet árát 2017-ben, ugyanis ma a legdrágábbak között vannak a magyarországi szélessávú előfizetések Európában. Egy 12 és 30 megabit közötti internet-hozzáférés közepes ára 7101 forint volt nálunk havonta, ami az országok eltérő jövedelmi viszonyait és árszínvonalát figyelembe véve
a hetedik legmagasabb az uniós rangsorban
– derül ki a Van Dijk tanácsadó cég Európai Bizottságnak készített kutatásából, amely a tavaly februári árakat vette alapul. Nemcsak a nálunk gazdagabb országokban olcsóbb relatíve a hozzáférés a világhálóhoz, hanem például Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában is.
(12–30 megabites csomagok, 2015 februárjában)
Hogyan hasonlítják össze az árakat?
Az országok életszínvonalának összehasonlításához nem elég a kereseteket összevetni, azt is meg kell vizsgálni, mennyibe kerülnek a termékek és szolgáltatások. Lehet, hogy valahol alacsonyak a bérek, de mivel minden olcsó, elfogadható az életszínvonal. A országok közötti eltérések kiküszöbölésére találták ki a vásárlóerő-paritást, amely egy virtuális érték. Jelen esetben összehasonlíthatóvá teszi az internetcsomagok árait, hiszen az nyilvánvaló, hogy a például a 20 eurónak megfelelő helyi valutába kerülő előfizetés nem ugyanakkora terhet jelent Magyarországon, mint Németországban.A magyar netezés ára akkor is igen drágának számít, ha azokat a 12–30 megabites csomagokat is megvizsgáljuk, amelyek nemcsak netet, hanem tévé- vagy telefon-előfizetést, esetleg mindkettőt tartalmaznak. Az ilyen ajánlatoknak a középára nálunk 8441 forint volt, ami az árszínvonallal korrigálva (vásárlóerő-paritáson) csaknem 50 eurónak, a hatodik legmagasabb európai árnak felel meg. Nem sokat változik a helyezésünk akkor sem, ha más sebességű csomagokat nézünk.
A hazai vezetékes kínálat legnagyobb részét a 12–30 megabites hozzáférések jelentik, az ajánlatok több mint 36 százaléka ilyen típusú volt. Érdekes, hogy az EU-ban már az egy kategóriával gyorsabb, 30–100 megabites előfizetésekből van a legtöbb, részesedésük 35 százalék.
Csökkennek a kiadások, ha 2017-től 18 százalékra csökken a világháló áfája a jelenlegi 27-ről. Az eddigi adatokkal számolva havi pár száz forintos megtakarításra lehet számítani előfizetésenként, ám továbbra is a drágábban netező országok között maradunk.
A legnépszerűbb csomagok az áfacsökkentés után is 16-18 százalékkal magasabbak maradnak az uniós átlagnál.
Magyar Gábor, a BME Távközlési és médiainformatikai tanszékének vezetője szerint azt nehéz vitatni, hogy nálunk elég drága az internet, de ez nem vezethető vissza egyetlen okra. Az infrastruktúra például európai színvonalú, sőt talán még valamivel jobb is. Ám ha erősebb verseny lenne a szolgáltatók között, valószínűleg alacsonyabbak lennének a tarifák.
– Sok országban működnek kis szolgáltatók, amelyek olcsó szolgáltatást kínálnak, többnyire előre fizetős formában – mondta Magyar Gábor. Lehet, hogy mobilinternetről van szó, de az erős konkurencia a vezetékes kínálatra is hatással van. Emellett az is közrejátszik, hogy külföldön annyira sűrű az ingyeneswifi-pontok hálózata, hogy sok embernek nincs is mobilnetes előfizetése, ami tovább mérsékelheti az árakat. Nálunk jóval foghíjasabb a városok és más szolgáltatók által nyújtott ingyenwifi-lefedettség.
A tanszékvezető szerint úgy tűnik,
a magyarok elviselik a drága előfizetéseket.
A családok által kommunikációra fordított havi összeg viszonylag állandó: nem fognak az újdonságok miatt többet költeni, de nem is ezen spórolnak.
– Hiába van sok szolgáltató az országban, nem igazán van verseny – indokolta a magas internetárakat Takács Roland, a távközlési szolgáltatásokat összehasonlító Telenet.hu vezetője. A korábbi, nagykereskedelmi modell ma már nehezen tartható fenn, a szabályozási változások miatt a saját hálózattal nem rendelkező kisebb szolgáltatók jóval kisebb nyereséggel tudnak előfizetéseket kínálni. Ez azt jelenti, hogy csak azok a nagy vállalatok tudnak versenyezni, amelyek saját hálózattal rendelkeznek egy-egy ingatlannál. A szakértő hozzátette, a jövőben új típusú hálózatok épülhetnek, de ez valószínűleg csak konzerválja majd a mostani helyzetet. Másrészt
a szolgáltatók árcsökkentés helyett inkább új szolgáltatásokat adnak az ügyfeleknek.
Tavaly a magyarországi háztartások 75 százalékában volt szélessávú internet-hozzáférés, ami 5 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. 2016 első negyedévében több mint 8,2 millió internet-előfizetés volt, ebből 2,6 millió volt a vezetékes a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A szolgáltatók nettó árbevétele az előző évhez képest 12 milliárd forinttal, 182 milliárd forintra nőtt, a mobilinternet ebből 70 milliárdot tett ki. Becslések szerint az áfacsökkentés 13–15 milliárd forintot hagy az előfizetők zsebében.