Ha a Városliget fái beszélni tudnának

Városligeti séta a Főkerttel

A Városligetben sétálva, élőhelyükön ismertük meg a park fáit. Megtudtuk, hogy ha fáról van szó, a cincér nem is olyan aranyos. De az is kiderült, hogy egy tinédzserkalandért nem érdemes a fák kérgébe vésni a szerelmünk nevét, vagy ligeti randevúnk időpontját. Sétánkon vezetőnk a fákkal suttogó Szaller Vilmos volt, aki faállomány-fejlesztési szakértőként vezeti a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoportját.

A Városliget fáit a Városliget Zrt. megbízásából folyamatosan ápolja, állapotukat rendszeresen felülvizsgálja a Főkert. A Ligetben sétáló emberek nagy része természetesen nem úgy néz a fákra, ahogy a szakemberek, és kevesen tudják, hogy a fák ápolása nem egyenlő azzal, hogy összeszedik a lehulló leveleket, vagy levágják az elszáradt ágakat. A feladat ennél jóval összetettebb: ma már műszeres felmérésekkel végzik a favizsgálatot, és az ápolás is meglehetősen komplex feladat. A faápolás kulisszatitkaiba Szaller Vilmos dendrológus avatott be minket.

Szaller Vilmos Fotó: Polyák Attila - Origo

Beszédes lombok

Ha a szakember fát vizsgál - és nincs nagyon látványos probléma például a kérgen -, általában a lombját nézi meg először. Minden fajtának jellemző lombformája van, így hamar kiderül, ha valami nincs rendben. A lombkoronák természetellenes torzulását legtöbbször az okozza, hogy a fa egyszerűen nem kap elég tápanyagot. Főleg a korhadás veszélyes, ami bőven elegendő ahhoz, hogy a fa ne tudjon normális koronát nevelni. Sétánkon az elsőként útba ejtett fa is beteg volt, ezt már a korona gyérségéből lehetett sejteni - rovarok rágták szét a törzse tövénél. Teljesen tönkretették a tápanyag útjának legalább egyharmadát. Ebből a fából, ahogy a szakértő fogalmaz,

már nem lesz semmi.

Veszélyek

A fák egyik legnagyobb ellenségei a különböző farontó rovarok. Ezek a kéreg alá petéznek, lárváik vígan nevelkednek a temérdek táplálékban, vagyis a fában. A hőscincér például ilyen farontó bogár, amely ráadásul védett is. Ha nagy számú lárvát rak a kéreg alá, akkor egy magasabb hársfát például

három év alatt gajra vág

- illusztrálta a helyzetet Szaller Vilmos. Ez az idő természetesen függ a fa fajtájától és méretétől is.
Az egyik legsokkolóbb információt akkor kaptuk, mikor rákérdeztünk, hányféle farontó él Magyarországon, amelyik ilyen veszélyt jelent. Kiderült, közel száz ilyen faj van, és csak cincérből van vagy harmincféle. Közülük is a diófa cincér okozza talán a legnagyobb kárt a magyarországi fákban. A harkályok – természetes ellenségükként – tudnának segíteni a cincérek tizedelésében, csak az a baj velük, hogy ők még nagyobb lukakat vájnak a fákba, hogy elérjék a lárvákat.

A kártevők elleni védekezést nehezíti az Európai Uniós szabályozás. A csatlakozás előtt a magyar szabályozás jóval szigorúbb volt, de ma már az Unión belül termelt valamennyi faiskolai áru Magyarországon is forgalmazható. Az innen-onnan behozott fával pedig sokszor jönnek a károsítók is. „Így szabadult el Magyarországon a lepkekabóca, vagy a lepényfa gubacsszúnyog is."

Szaller Vilmos elmondta, hogy a csatlakozás óta

a behurcolt károsítók száma nagyjából megduplázódott.

Azt is tudni kell, hogy előbb-utóbb uniós csatlakozás nélkül is elérték volna Magyarországot, viszont biztos, hogy jóval lassabban, és akkor nagyobb eséllyel hozták volna magukkal a természetes ellenségeiket is. A Városliget fái sem képeznek kivételt, itt is rengeteg a beodvasodott fa, és nagy részük a kártevők miatt betegedett meg. „Azért szép a mi szakmánk, mert folyamatos kihívásokra kell tudnunk válaszolni" – zárta a gondolatmenetet Szaller.

Idén a Városliget egyik gyönyörű platánját is nevezték az Év fája-díjra. A FŐKERT Nonprofit Zrt. szakértője megmutatta nekünk a közel 150 éves platánt. Törzsátmérője körülbelül 200 centiméter, jelenleg harmadik helyen áll a szavazatok alapján az Ökotárs Alapítvány versenyében. Fotó: Polyák Attila - Origo

Nehezítés a Ligetben

A Liget egy speciális terület, korábban itt mocsár volt, amit feltöltöttek - főleg sóderrel és építési hulladékkal. - A Ligetben sok helyütt legfeljebb 10 centiméternyi termőföld van, ami lényegében a felső réteg, a gyepföld szint. Az alatt sitt van, a sitt alatt pedig 1 métertől körülbelül 3 méterig egy agyagos vízzáró réteg. Tehát ha sok az eső, a föld nagyon fölázik, amitől elhalnak a gyökerek. Éppen ezért a Liget nagy fáinak

már nincsenek függőleges gyökerei, amelyek segítenének a stabilitásban.

A ligeti fák gyökerei a felső egy méterben helyezkednek el. Tehát hiába egészséges a fa, ha a horgonyzó gyökerek elhaltak, és maximum karvastagságú gyökerekkel nyúl oldalirányba, ahol a tápanyagot találja - mondta Szaller Vilmos. Ezért tudják az erősebb szelek viszonylag könnyen kifordítani a földből ezeket a nagy fákat.

Védelmi Szempontok

A faápolás elsődleges célja a fa megtartása, ahogy az orvostudománynak is az emberi élet megőrzése. A faápolási szempontok érzékeltetéséhez Szaller Vilmos mutatott nekünk egy városligeti japán akácot, amelynek kéregrákja van. Ez a betegség nem elég, hogy megöli a fát, de könnyen elfertőzi a többit is.

A legtöbben – szakértelem híján – természetesen csak azt nézik, hogy zöld-e a fa lombja. A szakember sétánk közben sokszor idézte, hogy „de hát zöld a fa", miközben az is könnyen lehet, hogy törzsében, belülről beteg az adott egyed. A kéregráknál például erősen meggondolandó a fa eltávolítása a fertőzésveszély miatt. Figyelembe kell venniük a növény-egészségügyi szempontokat, de csak akkor lehet kivágni egy fát ezzel az indokkal, ha a kártevőjét törvény nevesíti. Furcsamód, kéregrák miatt például nem lehet.

Mivel a Városliget közpark, így itt is a legfontosabb szempont a balesetvédelem, ahol a statikára kell figyelni, vagyis arra, képes-e, vagy meddig képes állni a fa. Ha magától nem képes már állni, azt nézik, hogy tudják megtámasztani.

Támasztjuk, kikötjük, kitisztítjuk, tehát mindent megteszünk, hogy megmaradjon. Amíg még érdemes. Ugyanúgy, ahogy az orvosok az embernél.

- sorolja Szaller Vilmos. A lényeg, hogy túlbiztosításra törekszenek, mert soha nem lehet biztosra menni, nincsen 100 százalékos biztonságú fa és favizsgálat. Elsősorban azért, mert élő anyaggal kell dolgozni, ami folyamatosan változik.

Csemetét ültet a FŐKERT munkatársa Fotó: Polyák Attila - Origo

A harmadik fontos szempont a történeti érték. Ez lényegében a fa kora, illetve bármilyen érdekesség az életében, amiről tudni lehet. Természetesen annak is van egy határa, hogy meddig érdemes elmenni a fa megtartásával a történeti értékei alapján. Ha irracionálisan magas lenne a beavatkozás költsége, mérlegelni kell, hogy több csemete ültetése pótlólag, esetleg jobb megoldás lehet.

Az ember, mint kártevő

Sok parkba látogató várja el, hogy legyenek a fák öregek, szépek, zöldek. Közben viszont elfelejtik, hogy éppen a parkba látogatók, tehát az ember miatt van a fáknak nagyon nehéz dolguk. A Liget esetében elég csak arra gondolni, hogy a területet sittel töltötték fel; de ott van a sok aszfalt is, amely kőolajszármazékként befolyásolja a fák életét.

A ligeti légyottok kéregbe vésett hírmondóiról nagyon kevesen gondolják, hogy komoly veszélyeket rejtenek. Pedig a megkarcolt kéreg gyakorlatilag egy nyitott kapu, amelyen

könnyebben jutnak be a fertőzések a fába.

Ezt a platánt egyszerűen felgyújtották Fotó: Polyák Attila - Origo

Aztán vannak, akik már szándékosan okoznak kárt. Szaller Vilmos megmutatta azt a platánt, amelyiket néhány évvel ezelőtt felgyújtottak. Tüzet raktak a tövénél lévő odúban, a fa erősen lángolt, végül a tűzoltók oltották el.

A Ligetben sok odvas fán láthatóak kezelési nyomok. Ezt csőfalpótlásnak hívják, és a lényege, hogy megóvják a fát a további korhadástól. Kitisztítják, az odút lezárják, hogy ne tudjanak belepetézni a kártevők. A parklátogatók ezeket a pótlásokat is gyakran rongálják, ami nem csupán bosszantó, de újabb veszélyeknek teszik ki a fákat. A fák tehát vígan élnének az ember nélkül természetes környezetükben, senki nem aszfaltozná körbe őket, nem nyomná meg a kérgüket a kocsival parkolás közben, és még rengeteg példát lehetne hozni.

Csőfalpótlás Fotó: Polyák Attila - Origo

Ők vizsgálják

Magyarországon a faápolás és a favizsgálat fiatal tudományág. Szaller Vilmos a Magyarországi Faápolók Egyesületének elnökségi tagja is, és az egyesülettel azon vannak, hogy a közeljövőben induljon OKJ-s faápoló és favizsgáló képzés. A legközelebbi favizsgáló képzés jelenleg Freiburgban van, így a legtöbb magyarországi faápoló vagy Németországban tanult, vagy ott dolgozott.

Hazánkban egyébként nagyjából 10 éve foglalkoznak a faápolással szakmai szinten, ám nincs egységes ápolási módszer. Az egységesség talán annyiban merül ki, hogy a legtöbb faápoló nyugati szakirodalomból képezi magát.

Fakopp 3D

A magyar favizsgálóknak 2005 óta van egy komoly műszeres segítségük. Dr. Divós Ferenc találmánya, a Fakopp 3D akusztikus tomográf, amellyel könnyedén fel tudják mérni a fák törzsének korhadt vagy üreges részeit. Mindezt roncsolás nélkül, és nagyon pontosan: azt is meg tudják állapítani vele, hogy a fa törzsében pontosan hol van a korhadás és milyen mély.

Hárman vannak

Szaller Vilmos megmutatta nekünk a platán fa úgynevezett „suttner" változatát is, amelyből összesen kettő van a Városligetben. Budapesti közterületen még egy, a Margit-szigeten, többről nem tudnak.

A két idős fával egyébként rengeteg a teendő, az egyiknek már jócskán elkorhadt a törzse a föld fölött. A történeti érték miatt azonban foglalkozni kell velük, valószínűleg kötéssel stabilizálják majd őket.

A speciális suttner-változat levele Fotó: Polyák Attila - Origo

Sétánkra eljött Fellnerné Mészáros Ilona is, aki a FŐKERT Nonprofit Zrt. üzemegység-vezetője. A cég a Városliget Zrt. megbízásából, évi több mint 400 millió forintból dolgozik a Városligetben.

Az idei év utolsó negyedévében kiürítik az egynyári virágágyakat, helyettük most kétnyáriakat ültetnek. A megnövelt költségvetési összeg megengedi, hogy teleültessék az ágyakat: évelőket és cserjéket is ültetnek idén. Már elkezdték a gyepszellőztetést, ami lényegében felfrissítést jelent. Idén új gyepszőnyeget tettek le a Vajdahunyad vár előtt: az 5000 négyzetméteres területet automata öntözőrendszerrel táplálják. Az év végéig még hátravan az avarszedés: nagyjából 2000 köbméternyi lombot kell összeszedniük. A parkfenntartási munkákat a kitaposás és a lopások nehezítik. Előbbi persze érthető és megszokott velejárója egy közparknak, az eltulajdonítás azonban már korántsem az, sajnos ez ellen is küzdeni kell a Városligetben.

Mit hoz a jövő?

A fák jövőjét nagyon nehéz megjósolni, az első szempont mindig a balesetveszély nélküli megtartás. Sűrűn ellenőrzik a fákat, és nem kapkodnak el semmilyen döntést, a beavatkozásig

mindig megvárják az egyértelmű jeleket.

Arról nem is beszélve, hogy legalább két szakértő kell egy fa vizsgálatához. Egyértelmű, problémára utaló jel lehet, ha a fa körül repedezik a talaj. Ezt a szakemberek egymás közt csak úgy mondják, „már emelgeti a lábát a fa". Az is sokat számít, hogy milyen területen áll a növény: máshogy állnak egy olyan fához, amely a bozótos közepén van, és ahhoz, amelyik a játszótér szélén áll. A cél mindenképpen a beteg egyednek meggyógyítása és a balesetveszély elkerülése, hogy a fák minél egészségesebben és minél tovább álljanak a Városligetben – az idelátogatók nagy örömére.

A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta.